Az abortusztilalom valóban életeket ment
Túlhaladott narratíva, hogy az abortuszok tiltása csupán az illegális terhességmegszakításokat és azok áldozatainak számát növeli.
Annak érdekében, hogy az abortusz legalizálása mellett érveljenek, még mindig előszeretettel alkalmazzák azokat a régi kutatási eredményeket, amelyek még a múlt század első felében készültek a Szovjetunióban. A Los Angeles Times cikke is ezt kutatást emlegeti fel, amely a kommunista ország terhességmegszakítással kapcsolatos intézkedéseit veszi alapul.
1920-ban elsőként a Szovjetunióban legalizálták ezeket a beavatkozásokat, ám később az alacsony születésszám miatt 1936-ban újra tiltás lépett érvénybe, amely börtönnel sújtotta az abortuszt végző orvost és pénzbüntetéssel a műtétet kérő kismamát. A szabályozás Sztálin 1955-ös haláláig maradt érvényben.
A cikk írója szerint a tilalom rövid ideig hozta a várt eredményeket és születésszám-emelkedést, később azonban a népesség tovább fogyott, viszont az abortuszok száma még mindig magas maradt, s ezzel együtt nőttek az illegális beavatkozások miatti halálozások. Tehát egy múlt századi, lassan évszázados, egy országból vett példa alapján akarja megindokolni a jelenkori abortuszszabályok további legalizálását.
Valóban nem csökkentik az abortuszok arányát a meg nem született gyermekek védelmére meghozott intézkedések? És tényleg ekkora egészségügyi kockázatot jelent, ha kevesebb terhességmegszakítást lehet legálisan végezni? Az újabb adatokból merítő kutatások feketén-fehéren bizonyítják, hogy ez a következtetés téves.
A keleti blokk országaiban a múlt század végén gyűjtött adatok egészen más képet mutatnak minderről.
A kommunizmus bukása után sok kelet-európai ország megváltoztatta abortuszpolitikáját. Romániában a hidegháború idején majdnem minden abortuszt illegálisan végeztek, de 1990-től kezdve a beavatkozás legálissá vált a terhesség első 12 hetében. Bulgária és Albánia 1989-ben és 1991-ben liberalizálta abortusztörvényét. Ezzel szemben Lengyelországban, ahol az terhességmegszakítás legális volt az első három hónapban, 1993-ban a meg nem született gyermekek védelme érdekében fontos jogi korlátokat vezetett be.
A Journal of Law and Economics 2004-es tanulmányában Phillip Levine és Douglas Staiger közgazdászok azt elemezték, hogy a kelet-európai országok abortuszpolitikájában bekövetkezett változások hogyan befolyásolták az elvégzett műtétek számát. Gazdasági és demográfiai változókat is figyelembe véve azt találták, hogy
az abortusz korlátozása (nem teljeskörű tiltása!) is 25 százalékkal csökkentette a terhességmegszakítások arányát.
Kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol az abortusz olyan korlátozott esetekben legális, mint az anya életének megmentése vagy valamilyen speciális egészségügyi ok, ott a beavatkozások aránya körülbelül 5 százaléka azon országok szintjének, ahol bármilyen indokkal lehet terhességmegszakítást kérni.
Az eredmények tehát éppen azt mutatják, hogy a születendő gyermekek jogi védelme valóban életeket ment.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
