Az ENSZ rájött, hogy nők elleni erőszak, ha biológiai férfiak verik őket a ringben
A párizsi olimpia talán egyik legabszurdabb jelenete az volt, amikor Hámori Lucának ki kellett állnia Imane Khelif ellen annak tudatában, hogy a vélhetően férfi kromoszómákkal rendelkező algériai ökölvívó előző ellenfele sírva adta fel a küzdelmet a ringben. A magyar bokszolónő hatalmas bátorságról tett tanúbizonyságot, és szerencsére megúszta súlyos sérülés nélkül ez esetet, de a verseny tisztaságába vetett hitünk örökre csorbát szenvedett. Most ezt a csorbát igyekszik kiköszörülni az ENSZ azzal, hogy külön kategóriát hozna létre azoknak a versenyzőknek, akik transzneműnek definiálják önmagukat.
Mindannyian ökölbe szorult kézzel és gyomorgörccsel néztük végig azt a reménytelen küzdelmet, amelyet Hámori Luca folytatott Imane Khelif algériai ökölvívóval az aranyéremért. A verseny tisztaságába és az olimpia régvolt nimbuszába vetett hitünk utolsó morzsáival reménykedtünk abban, hogy valaki egyszer csak közbeavatkozik, és nem engedi megtörténni, hogy egy férfi főműsoridőben összeverjen egy fiatal nőt. Az eset szerencsére tragédia nélkül végződött, de azt is megtanulhattuk, hogy korunk ideológiai háborújában a döntéshozók mennyit törődnek az ártatlan áldozatokkal.
Most egy aprócska fénycsóva jelent meg az alagút végén, amikor az ENSZ nők elleni erőszakról szóló jelentésében azt javasolja, hogy a nők védelmének érdekében hozzanak létre külön versenykategóriát azok számára, akik transzneműnek vallják magukat.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete nők elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottja október 8-án tartott beszédében szólította fel a tagországokat, hogy a nők számára létrehozott versenyeket teljes egészében tartsák fent a biológiailag női sportolóknak. Mint rámutatott:
a tesztoszteronszint leszorítása nem fogja megszüntetni azt az erőfölényt, ami már amúgy is megvan egy olyan sportolóban, aki biológiailag férfinak született.
A 24 oldalas jelentés egyébként a probléma számos aspektusával foglalkozott: nem csupán az erőfölényből fakadó súlyos sérüléseket – kitört fogakat, koponyasérüléseket, csonttöréseket, agyrázkódás okozta neurológai károsodásokat – említette, amelyet a biológiai férfi sportolókkal szemben kiálló nők szenvedtek el, de foglalkozott azzal is, hogy ezekben az esetekben fennáll az öltözőkben a magánélet súlyos megsértése, valamint az, hogy a női sportolók ellen támadóhadjárat indul, ha az egyenlőtlenség miatt fel merik emelni a szavukat.
A férfi sportolók egyes sportágakban olyan erőfölényben vannak, amely már a pubertáskor előtt is tisztességtelen előnyökhöz juttatja őket a női sportolókkal szemben
– fogalmazott a jelentés, hozzátéve, hogy éppen ezért mostantól fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a női sportolók biztonságos és igazságos terepen versenyezhessenek.
Nőjogi szervezetek bizakodásuknak adtak hangot a jelentést illetően, de arra is felhívták a figyelmet, hogy az ENSZ hatalmas szervezet, amely többek között az abortuszt is promotálja, sértve ezzel a meg nem született nők jogait, ráadásul egyelőre csak egy külön egysége fogalmazta meg a nőket a sportban megvédő törekvéseket.
Valószínűleg hosszú még az út, amelyik oda vezet, hogy a női sportolók teljes védelmet élvezhessenek a transzlobbi kiszolgálásával szemben, hiszen az indítványt előterjesztő biztos maga fogalmazta meg, hogy nem kötelező érvényű javaslatainak betartása.
Mint ahogyan az sem holnap lesz, hogy az LMBTQ jogok védelme helyett (vagy mellett), olyan, kevésbé hangos kisebbségek érdekeit is figyelembe veszik majd, mint a meg nem született gyermekeké.
Hámori Anna Luca és a győztes algériai Imane Khelif a női ökölvívók 66 kilogrammos súlycsoportja negyeddöntőjének végén a 2024-es párizsi nyári olimpián az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 3-án. Hámori Luca az ötödik helyen végzett, miután egyhangú pontozással kikapott Iman Kheliftól. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
