Bagdy Emőke: A gender-elmélet egy „kulturális csinálmány”, amely rá akarja erőltetni magát az emberekre

„Arra születtünk, hogy biológiailag alkalmasak legyünk a küldetésünk teljesítésére. A nő arra, hogy gyermeket ad a világnak, a férfi pedig, hogy létrehozza az utódot. Mindez genetikailag kódolva van, beleszólhatunk, megpróbálhatjuk befolyásolni, de csak elrontjuk!” Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal a házasság generációs és társadalmi problémáiról a hirado.hu odalán készített interjút Kisfaludy Nóra a házasság hete alkalmából. Ebből közlünk részleteket.

– „Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi nőt – a nő férfit” fogalmazta meg Karinthy Frigyes nagyon találóan. Ha ennyire különbözőek, hogyan tudnak mégis harmóniában élni egymással?

– Vissza kell egyet lépnem, hogy megalapozzam a különbözőség értelmét. Először fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi végre vagyunk a világon? Mi az emberi létezés értelme?

Alapvető küldetésünk az, hogy tovább vigyük az életet, és ez az élettörvény vallási irányzattól, filozófiai értékrendszertől független.

Tehát mi az értelme a különbözőségnek, hogy a kérdésre is válaszoljak, hát éppen a különbözőségben rejlik az érték, ami a nőből hiányzik, az megvan a férfiben és fordítva, azaz együtt alkotnak egy harmonikus egészet.

– Miben gyökerezik, és miben nyilvánul meg a férfi és a nő különbözősége?

– Induljunk ki a legalapvetőbb eltérésből. A férfi XY kromoszómából tevődik össze, hormonális működése a tesztoszteron termelés, amely már az életének a nyolcadik napján beindul. Ez biztosít olyan tulajdonságokat a számára, mint a bátorság, a harciasság, vagy éppen a nő megvédése, oltalmazása. A férfiaknál a bal agyfélteke a dominánsabb, azaz racionálisak, kiválóan tájékozódnak, egyszóval segítenek a nőknek eligazodni a világban. Ehhez hozzásegíti őket biológiai felépítésük is, izmosak, nagy fizikai teljesítményekre alkalmasak, övék a valamit teremtő módon „megalkotás-alakítás” képessége és a legfőbb csúcsteljesítmény: a gyermeknemzés is.

Ezzel szemben a nők XX kromoszómával rendelkeznek, a jobb agyfélteke – a kreativitás és az érzelem – vezérli a gondolkodásukat és kapcsolataikat. A nő természettől kapott biológiai programja, hogy ivarérés idején meghatározott havi rendszerességgel fölkészül arra, hogy megtermékenyüljön és gyermeket tudjon kihordani. A nő minden szerve kezdetektől aszerint fejlődik, hogy erre a küldetésre alkalmas legyen. Ennek megfelelően testi felépítése is más, mint a férfiaké: a puha zsírpárnák, a széles medence is mind a közös célt szolgálják. Ahogy a férfi irányít a világban, úgy a hétköznapi léthez a nő adja az összes muníciót: az életkedvet, a szeretetképességet, a ragaszkodást, valamint a fészekrakás és az utódgondozás programját.

Carl Gustav Jung szerint arra születtünk, hogy biológiailag alkalmasak legyünk a küldetésünk teljesítésére. A nő arra, hogy gyermeket ad a világnak, a férfi pedig, hogy létrehozza az utódot, majd megfelelő környezetet biztosít a családjának. A küldetés csak ketten együtt lehetséges.

Mindez genetikailag kódolva van, beleszólhatunk, megpróbálhatjuk befolyásolni, de csak elrontjuk!

– Nem csak természeti katasztrófák, járványok, háborúk sújtják a világot, hanem egy ideológiai háború is zajlik, amelyben egyebek között olyan alapvetéseket próbálnak megtagadni, mint a női és férfi szerepek, a család, a házasság és hosszan sorolhatnánk. Erre utalt az imént?

– Az emberiség történetének különféle korszakaiban rendszeresen találkoztunk az ifjúság lázadásával, amikor nemet mondanak egy korábbi rendszer tradicionális előírásaira és tudatosan elkezdik kialakítani a saját útjukat. Új normarendszert akarnak kiépíteni, máshogy öltöznek, máshogy viselik a hajukat, más zenét hallgatnak. Ilyen volt a közelmúltból például a hippi kultúra, a rockerek, vagy a metro-személyiségek. Ami viszont most zajlik, az egészen más, mert itt a teremtéstörvényt akarják semmisnek tekinteni, a tudományos tényeket, a biológiai alapvetéseket próbálják felülírni.

A gender-elmélet, mely szerint nem elrendelés, hogy férfinak és nőnek születünk, hanem megválaszthatjuk a saját nemünket, egy „kulturális csinálmány”, amely rá akarja erőltetni az álláspontját a közgondolkodásra.

– Melyik korosztály van kitéve a leginkább az efféle érzékenyítésnek?

– A fiatalok alapvetően jó táptalajnak bizonyulnak, ugyanis általában náluk van a töréspont, náluk tud leginkább a felszínre törni az új, a más, ami eltér a korábbitól. Azt látom, hogy ennek az ideológiai csatározásnak a legveszélyeztetettebb rétege a 14-18 éves korosztály. A tinik ekkor szeretnének választ kapni a legfontosabb kérdésre, ki is vagyok valójában? Amit eddig otthonról hoztak magukkal, az ekkor mind szinte darabjaira hull, összekavarodik, kutyulmány lesz, majd rendeződik, és újra felépül. Ez teljesen normális, hiszen ez az identitáskeresés időszaka. Ebben a zaklatott, kereső, úgynevezett nemi diszfóriás állapotban a legkönnyebb a szabados ideológiákkal megtéveszteni őket.

– Milyen értéket tud felmutatni egy házasság ma, az együttélés különböző formáival szemben?

– Szent István királyunk szentségnek tartotta a házasságot, majd II. József a „kalapos király” 1780 és 1790 között érvénytelenítette ezt és pusztán gazdasági szövetségnek definiálta a házassági köteléket. Valójában a francia forradalom ideológiái óta

elkezdődött egy lassan 300 éve tartó folyamat: a dolgok materializálása és a spiritualitás trónfosztása, azaz a vallással együtt a hit és egyéb magasabb emberi minőségek, például a morál lefejezése.

A házasság 2023-ban már nem tölti be az eredeti rendeltetését. S bár itthon a házasságkötések száma az elmúlt években kicsit talán növekedett, de a fogalom érték- és tartalomfosztott lett. Feltették óvodásoknak a kérdést, hogy mi a házasság szerintük, és a legértékelhetőbb válasz az volt, hogy „amikor két ember puszilózik”. Teljesen kilúgozódott a fogalom jelentése. Meg kell újra tanítani a társadalmat arra, hogy a házasság nem egy tradicionális elvárás, hanem az emberiség kultúrtörténetének a legoptimálisabb formája, olyan emberi szövetség, amelyben az élettörvény parancsait teljesíteni tudjuk, azaz utódokat adunk a világnak.

– Egyáltalán jellemző a fiatalokra, hogy vágynak még a házasságra, hogy vágynak a családra?

– A nagy boldogságpszichológiai vizsgálatok, mind arra jutottak – ilyen volt a Harvard Egyetem 75 éven át folytatott kutatása is –, hogy három tényező határozza meg az élet értelmét, a boldogság titkát.

Hogy van-e párunk, házastársunk, hogy van-e gyermekünk és ezáltal családunk, valamint, hogy vannak-e barátaink. Ha ez a három dolog rendben van, akár 80 évet is meghaladóan egészségesebben és boldogabban élhetünk.

Minden lehetőséget megragadva, a körmünk szakadtáig küzdenünk kell azért, hogy a házasság, a család, mint norma visszatérjen a közgondolkodásba, a kultúránkba és a következő generációk hagyományaiba. Hiszen az ember küldetése a világon, hogy tovább vigye az életet! Ha ezt az élettörvényt megtagadjuk, az emberiség pusztulásra lesz ítélve!

Az eredeti, teljes interjú ITT olvasható.

Forrás: Hirado.hu

Címlapkép: Tóth Gábor/Vasárnap.hu