Diákok kérdezhették a kormány képviselőit a Parlamentben

Tizenegyedik alkalommal rendezte meg az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet a Gyermekjogok Világnapja alkalmából. Az Országház Felsőházi termében mintegy 300 diák foglalt helyet Magyarország minden részéről, valamint a határon túlról is. A fiatal képviselők miniszterekhez és államtitkárokhoz intézhették kérdéseiket, a kapott válaszokat pedig a Házszabály szerint szavazásra bocsátották. A főbb témák idén az űrkutatás, a környezetvédelem, a sport, az egészségvédelem, az internetbiztonság és a mesterséges intelligencia voltak.

Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat előzőleg pályázatot hirdetett 8-18 év közötti gyerekek, fiatalok részére „Milyen kérdést intéznék a miniszterekhez, ha képviselő lennék?” címmel. A legjobb pályázatot beküldők kaptak meghívást a XI. Gyermek- és Ifjúsági Parlament rendezvényére. Többek között Pécsről, Tiszaszalkáról, Szekszárdról, Gyomaendrődről, Magyarmecskéről, Budapestről, illetve a határon túlról, Székelyföldről, Csángóföldről és a Vajdaságból érkeztek gyerekek az Országházba november 10-én. Utazási és étkezési költségeiket az Országgyűlés vállalta át. A diákokat a rendezvény házigazdája, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület elnöke, valamint Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke köszöntötte.

A gyerekek épületsétán is részt vettek az Országházban, majd az ebéd elfogyasztása után megkezdődhetett a parlamenti ülés, ahol interpellálhatták a kormány képviselőit.

Kiemelt témák

Szóba kerültek a magyar női űrhajósok esélyei, az egészséges iskolai étkeztetés, a vidéki orvoshiány, a fiatal sportolók támogatása, a kötelező sorkatonaság kérdése.

Válaszok a kormány képviselőitől

Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a közétkeztetésben egyre nagyobb arányban használnak hazai, vegyszermentes alapanyagokat. Hozzátette: a cél, hogy az iskolai menzákon választható menü és egészségesebb, finomabb ételek legyenek, helyi termelők alapanyagaiból. A környezetvédelem témájában elmondta: minden település pályázhat a Településfásítási programra, és működik az „Újszülöttek erdeje” kezdeményezés is. Arra biztatta a gyerekeket, hogy ők is vegyenek részt a fásítási programokban és a PET-palack-gyűjtésben, ezzel is hozzájárulva környezetünk védelméhez.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a HUNOR programba több mint 240 magyar jelentkezett, 25 százalékuk nő. Kiemelte, a kormány folytatja a magyar űrprogramot, és az egyik cél az, hogy a következő űrhajós-válogatás után legalább egy magyar női űrhajós is eljusson a világűrbe.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyen szükség a kötelező sorkatonaság visszavezetésére. „A kormány békét akar, nem katonaságot” – fogalmazott. A kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország és Románia kapcsolata jó, ugyanakkor nehézséget jelent, hogy Romániában gyakran változik a kormány, ami megnehezíti a hosszú távú együttműködést. Egy másik kérdésre reagálva hozzátette: a bákói és a csíkszeredai csángó kollégiumok bővítése a tervek között szerepel.

Takács Péter egészségügyi államtitkár a vidéki orvoshiányról szóló kérdésre válaszolva elmondta: a kormány történelmi léptékű béremeléseket hajtott végre az egészségügyben, és jövőbeni cél, hogy megyei és városi kórházakban is legyen rezidensképzés.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a fiatal sportolók támogatásáról beszélt, megemlítve a TAO-programot, a „Hiszek Benned” kezdeményezést, valamint az „Úszó nemzet” programot, amelynek célja, hogy minden magyar gyermek megtanuljon úszni. Kiemelte: a versenysport mellett a tömegsport támogatása is kiemelten fontos, hiszen a sportolási lehetőségek bővítésével több százezer gyermek és fiatal mozoghat rendszeresen.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az iskolai biztonság erősítéséről beszélt, kiemelve az iskolaőrség, az iskolapszichológusi hálózat és az Iskola Tudor program szerepét. Fontosnak tartotta azt is, hogy az informatikát, az AI-t jól használjuk, ami azonban nem helyettesítheti a tanárok fontos szerepét.

A külpolitikai kérdésekre Illés Boglárka, a Külügyminisztérium államtitkára válaszolt. Hangsúlyozta, hogy „most közelebb állunk a békéhez, mint három éve”, és Budapest is szóba került a béketárgyalások lehetséges helyszíneként, és reméli, hogy a következő ilyen rendezvényen arról is be tud majd számolni, hogy milyen nehéz volt a találkozó előkészítése, és milyen sikeresen zárult.

A csángóföldi diákok Járai Zsigmondhoz, a csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízotthoz intézték kérdéseiket, többek között a csángó kultúra ismertségéről és a moldvai magyar nyelvű oktatás lehetőségeiről.

Az eseményen elhangzott kérdések és válaszok mind azt mutatták, hogy a fiatalok aktívan érdeklődnek az ország ügyei iránt, és fontos számukra a jövő alakítása.

Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. Ez azóta a Gyermekjogok Világnapja. A rendezvénnyel a szervezők szeretnék felhívni a figyelmet a gyermekek jogainak védelmére, és arra, hogy a jövőben ők is beleszólhatnak az országot foglalkoztató fontos kérdésekbe, és így változtathatnak a jövőjükön.

Vezetőkép: NGYSZ