Egyre jobban terjed a gyógyszerek kábítószerként való használata Magyarországon
Veszélyes trendre hívta fel a figyelmet bejegyzésében Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet koordinátora: Magyarországon is terjedni kezdett a gyógyszerek kábítószerként való használata. Ugyan a külföldi trendekhez képest hazánkban kevésbé elterjedt a jelenség, de így is döbbenetes, hogy egyetlen év alatt több mint 60 százalékos növekedés következett be ezen a területen. A szakember szerint, ha most nem állítjuk meg, fennáll a veszélye, hogy mindez a következő évtized egyik legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívásává válik.
A toxikológiai statisztikák, az egészségügyi jelentések és a nemzetközi kutatások mind arra figyelmeztetnek, hogy az altatók, nyugtatók és opioid tartalmú készítményekkel történő visszaélés Magyarországon is komoly társadalmi, egészségügyi és jogi problémává vált – hívja fel rá a figyelmet írásában Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet koordinátora a legfrissebb adatokat ismertetve.
2024-ben ugyanis 5.608 gyógyszermérgezést regisztráltak hazánkban. Ezek közül 26 százalék, vagyis közel 1.500 eset kifejezetten élvezeti vagy függőségi indítékból történt. Ez a szám önmagában is aggasztó, de igazán riasztóvá a trend teszi: 2023-ban ugyanis „csak” 906 ilyen esetet tartottak nyilván. Ez azt jelenti, hogy
egyetlen év alatt több mint 60 százalékos növekedés következett be!
A szakértő szerint a mérgezések döntő többsége is gyógyszerekhez köthető, ami világosan mutatja, hogy a nem rendeltetésszerű vagy túlzott gyógyszerhasználat nem szűk rétegek problémája, hanem széles körben jelen lévő jelenség. Persze az adatok szerint a mérgezések hátterében nem mindig szándékos droghasználat vagy tudatos visszaélés áll, de az élvezeti és függőségi indítékok arányának gyors növekedése figyelmeztető jel.
Ez arra utal, hogy egyre többen fordulnak a gyógyszerekhez nem terápiás céllal, hanem önkezelés, menekülés vagy tudatmódosítás eszközeként.
A kezelési statisztikák is alátámasztják a fenti trendet, ami különösen aggasztó, hiszen a nyugtatók és altatók hosszú távú, orvosi felügyelet nélküli használata erős függőséget okozhat.
Téglásy ugyanakkor rámutat, Magyarországon szerencsére nem bontakozott ki az opioid-válság olyan mértékben, mint a tengerentúlon, az USA-ban ugyanis már vezető halálok a fentanil. Azonban szerinte a hazai adatok sem megnyugtatóak: 2012 és 2021 között az összes opioidhatóanyag-felhasználás 4,73-ról 6,75 napi átlagdózisra nőtt 1.000 lakosra vetítve. Itthon minden opioid tartalmú készítmény receptköteles, a kodein tartalmú köhögéscsillapítók is csak vényre érhetők el, és ez fontos védelmi vonal, ugyanakkor nem akadályozza meg teljesen a visszaéléseket.
Ugyan az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) iskolai felmérés szerint a 15-16 éves magyar diákok körében a recept nélkül használt nyugtatók és altatók fogyasztása nagyjából megfelel az európai átlagnak, Téglásy szerint ez a megfogalmazás valójában nem ad okot megnyugvásra. A serdülők körében már az „átlagos” szint is azt jelenti, hogy több ezer fiatal próbálta ki vagy használja rendszeresen ezeket a gyógyszereket orvosi javallat nélkül. A szakértő rámutat: a fiatalkori gyógyszerhasználat azért különösen veszélyes, mert könnyen vezethet hosszú távú pszichés és testi függőséghez, valamint rontja az iskolai teljesítményt és a társas kapcsolatok minőségét. Üdvözli ugyanakkor, hogy 2024-ben Magyarországon hivatalos szakmai irányelv jelent meg az opioid-használati zavar kezelésére.
A nem rendeltetésszerű gyógyszerhasználat Magyarországon nem látványos ugyan, de a statisztikákból világosan kirajzolódik, hogy csendben, de folyamatosan terjed – fogalmaz a Drogkutató Intézet koordinátora, aki szerint ha most nem állítjuk meg, mindez a következő évtized egyik legnagyobb egészségügyi és társadalmi kihívásává válhat.
Az első lépés megtörtént, hiszen a kábítószerekkel kapcsolatos törvénycsomag beemelte a tudatmódosító szer fogalmát a Btk-ba. Ez azt (is) jelenti, hogy aki egyébként legális gyógyszerekkel kereskedik, azokat kábítószerként árulja, az ugyanolyan eljárásban részesül, mint a drogdíler. Ugyanakkor a tiltás és a büntetés mellett legalább ilyen fontos a család szerepének erősítése, a felelősségteljes szülői nevelés, a körültekintő orvosi gyakorlat, a támogató közösségek és a világos szabályozási keretek. Mert a gyógyszerek azért vannak, hogy segítsenek, de rombolni is tudnak, ha helytelenül vagy túlzott mértékben használjuk őket – fogalmaz Téglásy Kristóf.
Vezetőkép: Freepik.com
