Egyre több gyűlöletkeltő tartalommal találkoznak a fiatalok az interneten
Emelkedett azoknak az aránya, akik gyűlöletkeltő tartalmakkal találkoztak az interneten az elmúlt hónapokban – ezt mutatja a Statistik Austria által, osztrákok körében készített felmérés. A jelenség leggyakrabban politikai vagy társadalmi nézetekkel, vallási hovatartozással és etnikai származással összefüggésben jelent meg, a fiatalok pedig az átlagosnál gyakrabban találkoztak ilyen tartalmakkal.
A kedden közzétett kutatás szerint a 2025-ös felmérésben részt vevők 37 százaléka jelezte, hogy az előző három hónapban gyűlöletkeltő bejegyzésekkel találkozott az interneten. Ez magasabb a 2023-ban mért 31 százaléknál.
A megkérdezettek 32 százaléka szerint a gyűlöletkeltő tartalmak politikai vagy társadalmi nézetek ellen irányultak, 26 százalék vallási vagy világnézeti alapon érzékelt támadásokat, míg 25 százalék etnikai hovatartozással összefüggő megnyilvánulásokat észlelt.
A felmérés szerint a lakosság közel egynegyede találkozott szexuális irányultság vagy nemi identitás miatti ellenséges, illetve megalázó tartalmakkal, 20 százalék pedig nemi alapon történt támadásokat figyelt meg. Testi vagy mentális fogyatékossághoz kapcsolódó sértő tartalmakat a válaszadók 17 százaléka észlelt.
Ausztria a gyűlöletbeszéd érzékelését tekintve az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál kedvezőbb helyzetben van: az uniós átlag 40 százalék volt 2025-ben. A legmagasabb arányt Írországban mérték 66 százalékkal, Magyarországon és Finnországban pedig egyaránt 56 százalékot regisztráltak. A legalacsonyabb értékeket Görögországban, Lettországban, valamint Litvániában és Bulgáriában mutatták ki. Uniós szinten is növekedés történt, a mutató 2023 és 2025 között 34 százalékról 40 százalékra emelkedett.
A Statistik Austria közlése szerint a fiatalok körében jóval gyakoribb a találkozás a gyűlöletkeltő tartalmakkal. A 16 és 24 év, illetve a 25 és 34 év közötti korosztályban egyaránt 51 százalék számolt be ilyen tapasztalatról. A 35 és 44 év közöttieknél ez az arány 40 százalék volt, míg a 65 és 74 év közötti korcsoportban 20 százalék.
Az iskolai végzettség szerint szintén jelentős különbségek mutatkoztak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők negyede találkozott ellenséges vagy megalázó internetes tartalmakkal, míg a felsőfokú végzettségűek körében ez az arány 53 százalék volt. A tanulók és hallgatók 55 százaléka számolt be hasonló tapasztalatokról.
A kutatás szerint a közösségi média használata is összefügg a jelenség érzékelésével. A felmérést megelőző három hónapban a lakosság 68 százaléka használt közösségi médiafelületeket, közülük 45 százalék találkozott gyűlöletkeltő vagy megalázó tartalmakkal.
A 2025-ös adatfelvételben 4295 háztartást és 5550 személyt kérdeztek meg internetes kérdőívek és telefonos interjúk segítségével április és július között.
Vezetőkép: illusztráció. Forrás: magnific.com
