Fontos, hogy tudjunk konstruktív párbeszédet folytatni – Dobszay Benedek a Gyerekasztal Munkacsoportról

Téves az a sztereotípia, hogy csupán az egyház berkein belül történhetnek szexuális visszaélések, minden olyan helyzetben történhet ilyesmi, ahol bizalmi viszony alakul ki két fél között. Ezeknek a feltérképezése és az erről való diskurzus, valamint a transzparencia fontos kulcs ahhoz, hogy visszaszorítsuk ezeknek az eseteknek a számát – véli Dobszay Benedek, akit a nemrég alakult Gyerekasztal Munkacsoport megalakulása kapcsán kérdeztünk.

A Vasárnap.hu még decemberben beszélgetett Dobszay Benedek ferences szerzetessel az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetőjével annak kapcsán, hogyan kezeli az egyház azokat az eseteket, amikor gyermekekkel szembeni visszaélés gyanúja merül fel. Akkor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán folyó gyermekvédelmi képzés szervezője arról beszélt, hogy van még teendő ugyan a gyermekvédelmi kérdésekben, de hiszi, hogy az Egyház itt is jó példa, a „világ világossága is lehet mások számára.” Azóta megalakult a Gyerekasztal Munkacsoport, amelynek van szerzetes, főapát, újságíró, gyerekjogi tanácsadó, teológus, valamint gyermekvédelmi aktivista tagja is, aki maga is érintett. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult meg a munkacsoport, hogyan fognak a tagok együtt dolgozni, és milyen szerepet tölthet be a szerveződés a magyar gyermekvédelemben.

https://vasarnap.hu/2024/12/19/dobszay-benedek-azert-kell-nekunk-jol-csinalni-hogy-pelda-lehessunk-masok-szamara/

Amint azt Dobszay Benedek elmondta, a Gyerekasztal Munkacsoport ötlete nem egy közösség, nem az egyház, hanem civilek részéről merült fel először még a tavalyi évben. Célja a közös gondolkodás és a párbeszéd, amiből az egyház is profitálhat, hiszen a saját területükön dolgozó, nem klerikus szakemberek külső szemként hozzá tudnak járulni a probléma kezeléséhez.

Azt sem titkolta el a ferences szerzetes, hogy sokan örülnek a kezdeményezésnek, reménykeltőnek tartják, de nem mindenki üdvözli: van, akiben megütközést kelt a grémium létrejötte. Ő maga kiemelte a tagok gyermekvédelmi kérdésekben fontos szakmai tudását, amely segítheti az Egyház munkáját, például a társadalom más területin szerzett tapasztalatokkal. A munkacsoport ugyanakkor rámutat arra, hogy szükség lehet egy átfogó vizsgálatra, amely nem csupán az egyes ügyeket, de azokat a struktúrákat is vizsgálja, amelyben a visszaélések megtörténhettek. Mint mondta, külföldi példák támasztják alá, hogy segíti a folyamatot, ha nem csupán egyházi szemmel vizsgálják a kérdést, ugyanis egy kívülálló esetenként jobban rá tud látni arra, mi miért történik, milyen folyamatok és struktúrák okozhatják a problémát.

Felvetésünkre, miszerint a munkacsoportban azokkal kell együtt dolgozni, akik adott esetben az Egyházat is támadták egy-egy eset kapcsán, Dobszay Benedek kifejtette, hogy ő nem vesz mindent támadásnak.

Mint mondta, a csoport tagjai nem mindent látnak egyformán és nem értenek mindenben egyet, de ő hisz a párbeszédben, és abban, hogy meg kell hallgatni egymás érveit. Neki személy szerint jó a tapasztalata ezzel kapcsolatban és az Egyháznak is fontos, hogy tudjon konstruktív párbeszédet folytatni a kritikusabb hangokkal. Véleménye szerint nem minden az, amit mi támadásnak érzünk.

Éppen a munkacsoport egyik tagja, Gyurkó Szilvia erősítette meg néhány napja egyik nyilatkozatában azt, hogy mennyire nem jó az a sztereotip gondolkodásmód, ami azt sugallja, hogy csak az egyházon belül történhetnek abúzusok. Nagyon fontos ugyanis látni, hogy minden olyan helyzetben van ennek kockázata, ahol bizalmi viszony alakul ki a felek között, legyen szó akár nevelőről, edzőről, orvosról vagy papról.

Ha erről sokat beszélünk, rávilágítva arra, hogy ez nem egyházi sajátosság, és figyelünk arra, hogy feltárjuk ezeket a sajátos helyzeteket, ahol határátlépés történhet, és ahol ezeket rosszul kezelik, azzal segítjük a probléma megoldását.

Ugyanakkor az egyházi közegben és működmódban fel kell tárni azokat a sajátosságokat, amelyek itt, ebben az intézményben adtak lehetőséget abúzusokra, vagy azok helytelen kezelésére.

Természetesen a csoport által javasolt országjelentést a Gyerekasztal Munkacsoport nem tudja elkészíteni, hiszen nincs a szükséges adatok birtokában, kapacitása és mandátuma sincsen hozzá, de be tudja mutatni azokat a jó példákat, ahol mindez működőképes és változást hozott.

Dobszay Benedek arra is rávilágított, van, aki attól fél, hogy egy ilyen jelentés gyengítheti az emberek Egyházba vetett bizalmát, de egyes példák szerint inkább erősíti azt.

Ráadásul segíti a tisztánlátást, hozzájárul, hogy át lehessen látni a veszélyes területeket valamint a kockázati tényezőket. Emellett segít feltárni a helyes és helytelen működésmódokat, azaz a strukturális problémákat, de a jó gyakorlatokat is. Arra is kitért, hogy éppen ezért fontos a transzparencia, amelyet Ferenc pápa meghirdetett.

Dobszay Benedek, aki tartományfőnökként maga is kezelt ilyen eseteket rávilágított, ezeket a közelmúltban napvilágot látott problémákat az Egyház saját akaratából közölte a nyilvánossággal, segítve ezzel a témában folyó konzultációt. Mint mondta, jó lenne, ha máshol – kórházakban, sportszövetségekben vagy akár művészeti intézményekben – is fontosnak tartanák, hogy ezek a határátlépések arányos, de megfelelő és „féket jelentő”, kultúraváltást elősegítő nyilvánosságot kapnának.

Amerikai és ausztrál példák ugyanis azt mutatják, hogy az átláthatóság nagyban hozzájárul ezeknek az eseteknek a csökkenéséhez. Ez részben azért lehetséges, mert foglalkoznak vele és kezelve van a probléma, de ilyenkor a megelőzés is hangsúlyosabbá válik, hiszen a konkrét esetek nyomán kialakul egy rendszer, amiben erősebb szűrőn kell átjutni a jelentkezőknek – akár világi pozícióról, akár egy papi szemináriumba való felvételről van szó. Azoknak pedig, akik elvégzik ezeket a képzéseket, önismereti tréningeket, konkrét gyermekvédelmi tudást is nyújtanak.

A Gyerekasztal Munkacsoport éppen ezért a jövőben elő szeretné segíteni a témában folytatott párbeszédet és számos fordítás, szemléletformáló anyag közreadásával segíti a gyermekvédelem ügyét, az abúzusok visszaszorítását és a kezelését.

Vezetőkép: Dobszay Benedek ferences szerzetes. Forrás: ferencesek.hu