Fűrész Tünde: Mi gender-ideológia helyett a családot helyezzük a középpontba

A gyermekvállalási kedvet a járvány sem tudta letörni.

iskola
2021. december 18. Családháló
– Hogyan alakul az európai gyermekvállalási kedv a világjárvány idején?

– Nem régen jelent meg a német Max Planck Intézet egy elemzése, amelyek azt mutatják be, hogy a 2016 és 2019 közötti születésszámokhoz képest egyetlen egy országban történt növekedés a világjárvány ideje alatt: Magyarországon. Gyakran elégedetlenkedünk, hogy kis mértékben nő csak a születések száma, de most úgy látszik, hogy még ezzel a kismértékű növekedéssel is meghaladjuk az európai eredményeket.

Természetesen aggódtunk amiatt, hogy a járvány következtében kialakult negatív gazdasági hatások visszavetik a gyermekvállalási kedvet, de nem így történt.

A kormány által biztosított kompenzáció, a változatlan – sőt az elmúlt egy évben tovább bővülő – családtámogatási rendszer segített abban, hogy a gyermekvállalás anyagi feltételei biztosítva legyenek.

Mindezek összességeként azt tudom mondani, hogy a gyermekvállalási kedvet nem vetette vissza a koronavírus-járvány. Átlagosan 1,56 gyermeke született tavaly egy párnak, idén az előzetes havi adatok alapján úgy néz ki, hogy a 2021-es termékenységi ráta még az előző évinél is jobb lesz. Szeptemberben a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta 1,8 volt, ami 2010 óta a legmagasabb havi adat. Ez bizakodásra ad okot.

– Eszerint optimista jövőképet látnak a magyar családok maguk előtt?

– Úgy tűnik, hogy többen vannak, akik igen, mint akik nem. Több, saját kutatásunk is azt mutatta, hogy a járvány okozta nehézségek jobban összekovácsolták a családokat. A KINCS kutatásai szerint csak a megkérdezettek 5 százaléka érezte, hogy a koronavírus-járvány alatt rosszabbak lettek a családon belüli kapcsolatai, miközben 20-25 százalék mondta azt, hogy inkább javultak, a többiek pedig arról számoltak be, hogy minden változatlan maradt.

– Hogy állunk a válásokkal?

– Nem igazak azok a vélemények, melyek szerint a tavalyi karanténlét alatt megnövekedett volna a válások száma. A válások száma 63 évvel ezelőtt volt alacsonyabb, mint 2020-ban. Történt mindez úgy, hogy 2020-ben Európában egyedülálló módon a pandémia alatt is nőtt a házasságkötések száma, és 2021 előzetes adatai alapján további növekedés várható.

Összességében 2010-hez képest majdnem 90 százalékkal többen kötöttek házasságot. Ezek az adatok optimizmusra adhatnak okot.

Beszéljünk azokról a kihívásokról, melyek az otthonteremtést nehezítik meg a fiatalok életében.

– A magyarok döntő többsége saját tulajdonú otthonban képzeli el az életét, ezt támogatja a kiterjedt otthonteremtési program. Érezhetőek ugyanakkor olyan negatív, elsősorban az építőanyagok árát befolyásoló nemzetközi hatások, amelyek valóban begyűrűznek Magyarországra is. Ezek az otthonteremtésben okozhatnak nehézségeket. Emlékezhetünk, hogy nyáron a kormány gyors intézkedésekkel igyekezett ezeket ellensúlyozni.

Kiviteli tilalmat vezetett be egyes építőanyagok kapcsán, jelenleg a benzinár befagyasztásával kívánja elérni azt, hogy az infláció mértéke mérsékeltebb legyen.

Meglátásom szerint ezek az intézkedések és a gyermekvállalóknak nyújtott támogatások jelentősen ellensúlyozzák ezeket a nehézségeket. Ne felejtsük el, hogy mind a fiatalok, mind a családosok, mind pedig a nyugdíjasok jelentős pluszbevételekhez juthatnak a jövő év elejétől. A 25 év alattiak szja-mentességet, a családok szja-visszatérítést kapnak, a nyugdíjasok pedig visszakapják a 13. havi nyugdíjat.

Idén már a nyugdíjprémium is „megérkezett”.

– Így van, ezzel, a nyugdíj kompenzációval, a nyugdíjemeléssel és a 13. havi nyugdíjjal együtt gyakorlatilag 14. havi nyugdíjat is kapnak az idősek. A családosoknak pedig soha nem volt ekkora mértékű adó-visszatérítése, mint amire számíthatnak a jövő év elején. A 15 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés egy olyan plusz bevételt fog jelenteni, ami a pénzromlással járó negatív külső hatásokat ellensúlyozni tudja, ugyanúgy, mint a 25 év alatti fiataloknak járó szja-mentesség.

– Beszéltünk a támogatásokról. De valóban ez kell ahhoz, hogy a demográfiai válság megoldódjon?

– Ezek nagyon fontosak és fokozatosan javítják is a demográfiai mutatókat, de a gyermekvállaláshoz elsőként stabil párkapcsolatra van szükség. Ebben a kormányzat értelemszerűen kevésbé tud segíteni, bár a házasságok ösztönzésére vannak kiváló intézkedések, például a babaváró támogatás.

A gyermekvállaláshoz ezután rögtön a legfontosabb tényezők az anyagi biztonság, a biztos munkahely, illetve a megfelelő lakhatási feltételek.

Itt a fiatalok előtt tornyosuló számos akadályt sikerült már lebontani. Mára nagyon széles a családtámogatási rendszer, olyan kedvezményeket kapnak a magyar gyermeket vállalók, melyeket sehol máshol a világon. A 2010-ben elindult családpolitika kicsit olyan, mint egy lombosodó fa. Az elmúlt évben is egyre terebélyesedett, ágai egyre vastagodtak.

– A magyar családpolitika nemzetközileg mennyire elismert?

–A szemmel látható demográfiai eredményeknek köszönhetően mára egyre több a szövetségesünk. A nemzetközi porondon is elismeréssel beszélnek a magyar családtámogatási rendszerről, egyre többen tekintenek rá úgy, mint egy követendő mintára. Sokan örülnének külföldön, ha az ő kormányaik is olyan család- és népesedéspolitikát folytatnának, mint a magyar, más kérdés, hogy erről a saját országukban nem biztos, hogy egyáltalán lehet beszélni, hiszen a hagyományos értelemben vett házasság és család lassan már nem tartozik a „politikailag korrekt” fogalmak körébe.

– Ellenben a homoszexuális Mikulás igen, amelyik a norvég posta hivatalos reklámfilmjében megjelent…

– Hála Istennek, Magyarországra ezek a jelenségek még nem annyira gyűrűztek be. Mi gender-ideológia helyett a családot helyezzük a középpontba.

Az a célunk, hogy ez a családfókuszú, family mainstreaming-megközelítés az élet minél több területén megjelenjen.

Ma már számos gyakorlati megvalósulását látjuk ennek, akár a Magyarországon működő multinacionális vállatok világában is. Sok tekintetben Magyarország a családbarát know-how exportőre lett. A következő években is azon kell dolgozni, hogy a családok érezzék, hogy ők vannak a középpontban.

 

Tóth Gábor

Adventi koszorúkkal is gyűjtenek a Lea Otthonnak

Fűrész Tünde: A családnak nincs alternatívája

Potápi Árpád János: A száz év magány korszaka véget ért

Kiemelt képünk forrása Kopp Mária Intézet