Gary Chapman a Vasárnapnak: Isten segítségével született újjá a házasságom
![](https://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/cikkek/Gary-highres-rgb.jpg)
Ki gondolná, hogy még a világ egyik legnépszerűbb párkapcsolati tanácsadójának is volt már kapcsolati nehézsége? Gary Chapman exkluzív interjúban mesélt nekünk arról, hogy amikor válságban volt a házassága, Istenhez fordult segítségért, ami után teljesen újjászületett feleségével a kapcsolatuk. Az öt szeretetnyelv megalkotója 63 éve él boldog házasságban, terápiás tapasztalatai alapján dolgozta ki módszerét, amellyel válsághelyzetben lévő párok ezrein segített már. A Házasság hete alkalmából folytatott beszélgetésünk során azt is elárulta, miért fontos a kommunikáció egy házasságban, mit tehetünk azért, hogy folyamatosan növekedjen a szerelmünk, és magyar olvasóinak is üzent.
Olyabá tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben a házasság lett az egyik legsérülékenyebb emberi kapcsolat, ezzel párhuzamosan pedig a válás vált az egyik legnépszerűbb problémamegoldó módszerré. Miközben a média tele van celebritások szakításairól szóló hírekkel, azok a boldog párok, akik évtizedek óta élnek együtt békében és szeretetben, szinte láthatatlanok. Ön mégis rendületlenül hisz a házasságokban és segít megóvni azok épségét. Honnan merít hitet és erőt a munkájához?
Hiszek benne, hogy azok a párok, akik házasságot kötnek, mind szerető és támogató kapcsolatra vágynak. Eljön azonban az idő, amikor a felfokozott érzelmi élmény, a szerelem egekbe repítő érzése elhalkul, előbukkannak a köztünk lévő különbségek, és ekkor bizony jönnek veszekedések. Elezdünk negatív érzéseket táplálni a párunk iránt, ami oda vezethet, hogy úgy érezzük, rosszul döntöttünk, amikor vele kötöttük össze az életüket. Sokakban ekkor merülhet fel a válás gondolata.
Én azért hiszek ezekben a párokban, mert jól emlékszem arra, amikor az én házasságom volt mélyponton. Istentől kaptam segítséget, amikor bevallottam neki, hogy fogalmam sincs mit tegyek és azt kérdeztem tőle, hogyan menthetném meg a házasságomat.
Abban a pillanatban egy kép jelent meg előttem Jézusról, ahogyan térden állva mossa a tanítványai lábát. Hallottam, ahogy Isten azt mondja nekem: „Ez a probléma a házasságoddal. Nincs meg benned a szolgáló attitűd a feleséged iránt.” Tudtam, hogy igaza van, ezért arra kértem Istent, hogy adja meg nekem ezt a képességet.
Ekkor elkezdtem kérdezgetni a feleségemet. Három kérdést tettem fel neki: „Miben segíthetek? Hogyan könnyítheném meg az életedet? Hogyan lehetnék jobb férj?” Ő pedig készségesen válaszolt. Ezután nekiálltam valóra váltani a kívánságait. Három hónap elteltével azt tapasztaltam, hogy a feleségem elkezdte nekem is feltenni ugyanezeket a kérdéseket, a házasságunk pedig újjászületett.
Negyven éves párkapcsolati szakértői tapasztalattal a hátam mögött bátran mondhatom, hogy rengeteg pár házassága újult meg úgy, hogy elkezdték gyakorlatba ültetni mindezt, s ezzel a szolgáló attitűddel fordultak a másik felé. Sokszor mondom azoknak a pároknak, akik már teljesen elvesztették a reményt, hogy tökéletesen megértem őket, mert valaha én is voltam reményvesztett.
Ilyenkor azt kérdezem tőlük, „járnának-e azon az úton, amely nekem egykor reményt adott? Mert hiszek benne, hogy ha ezen az úton haladnak, akkor olyanná válhat a kapcsolatuk, amilyenre vágynak. Ha hajlandóak ebben az irányban elindulni, akkor folytatjuk az üléseket és gyakorlati tanácsokkal segítem őket.”
Számtalan esetben megtapasztalhattam, hogy ha velem tartanak ezen az úton, akkor a házasságuk kivirágzik. Tudom, hogy ha a házaspárok Krisztus követését választják, aki azt mondta magáról, hogy „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért hogy szolgáljon”, a házasságuk átalakul.
Mit gondol, miért van szükségünk segítségre ahhoz hogy jobb férj/feleség váljon belőlünk? Nincs eléggé belénk kódolva a szeretet és az összetartozás?
A szeretet iránti érzelmi igény valóban az egyik legmélyebb érzelmi szükségletünk. Azonban természetünknél fogva énközpontúak vagyunk. Jobban aggódunk a saját boldogságunk miatt, mint a házastársunk boldogságáért. Ezért hajlamosak vagyunk elvárni tőle, hogy boldoggá tegyen minket. Amikor nem így történik, hátat fordítunk és keresünk valaki mást, aki kielégíti ezt az igényünket. A szeretet iránti érzelmi szükségletünk viszont sokkal nagyobb valószínűséggel lesz akkor kielégítve, ha azt keressük, mi hogyan tehetnénk boldoggá a házastársunkat. Ha ugyanis úgy döntünk, hogy szeretjük őt, és igyekszünk gazdagítani az életét, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezt viszonozza. A szeretet szeretetet szül. A Biblia is így ír: „Azért szeretjük (az Istent), mert Ő előbb szeretett minket.” (1 János 4:19-21, – a szerk.)
Az egész világon ismert az Ön által kifejlesztett öt szeretetnyelv. Emlékszik arra a pillanatra, amikor eszébe jutott az ötlet, hogy így is lehet kategorizálni a szeretet kifejezésének módjait?
Sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor rájöttem, hogy
attól, mert az egyik ember úgy érzi, szeret, a másik még nem biztos, hogy azt érzékeli, szeretve van.
Egy pár ült az irodámban, akik 30 éve voltak házasok. A feleség éppen arról beszélt, nem érzi, hogy a férje szereti. Azt mondta, olyanok, mint a szobatársak, akik egy házban élnek. „Ő is csinálja a saját dolgait, én is az enyémet. Nincs köztünk semmi és én ettől olyan üresnek érzem magam. Nem tudom, meddig tudom ezt így folytatni.”
Amikor a férjhez fordultam, ő azt mondta: „Nem értem őt. Mindent megteszek amit csak tudok hogy lássa, szeretem.” Megkérdeztem tőle, hogyan mutatja ki a felesége iránt a szeretetét. Ő erre felsorolta: elkezdi előkészíteni a vacsorát, mielőtt a párja hazaér, vacsora után elmosogat, szombaton autót mos, füvet nyír, segít a mosásban…és felsorolt még jópár dolgot.
Amikor az asszonyhoz fordultam, ő bólintott: „így igaz, keményen dolgozik, de soha nem beszélünk egymással. 20 éve nem beszélgettünk. Mindig csinál valamit. Én viszont azt szeretném, ha leülnénk egymás mellé beszélgetni és megosztanánk az ötleteinket, vágyainkat egymással.”
Ekkor döbbentem rá, hogy itt ül velem szemben egy férfi, aki őszintén szereti a feleségét, és próbálja ezt legjobb tudása szerint kimutatni, ezzel szemben a felesége érzelmileg teljesen elhanyagoltnak érzi magát.
Ezután sok olyan párral találkoztam, akik hasonló érzésekről számoltak be. Ezért leültem és elolvastam több évnyi feljegyzést, amit a tanácsadásaimon rögzítettem. Végül feltettem magamnak a kérdést: amikor valaki arra panaszkodott, hogy nem érzi a házastársa szeretetét, valójában mit szeretett volna, mit hiányolt? A válaszokat öt kategóriába lehetett sorolni. Ezeket neveztem el később az öt szeretetnyelvnek.
És elkezdtem ezeket használni a tanácsadásaim során is. A férjeknek, de a feleségeknek is azt tanácsoltam, hogy „ha azt akarod, hogy érezze, szereted, meg kell tanulnod ezt kifejezni az ő szeretetnyelvén is.” Segítettem nekik megtanulni egymás szeretetnyelvét, és azt kértem tőlük, hogy használják a másik nyelvét a kommunikáció során. Elképesztő volt a különbség.
Mit mondana azoknak, akik szerint az öt szeretetnyelv nem is létezik?
Sok pár vallotta be nekem, hogy a szeretetnyelvek alkalmazása megmentette a házasságukat. Szólval tudom, hogy működik.
Nyilvánvaló, hogy az embernek meg kell tanulnia a többiek nyelvét, ha szót akar érteni velük. Persze választhatjuk azt is hogy önzőek maradunk, és elutasíthatjuk a másik nyelvének megtanulását. De a szeretet mindig döntés kérdése. Dönthetünk úgy is, hogy nem jól szeretjük a házastársunkat – csak rajtunk múlik.
Most már azt is látom, hogy vannak olyanok, akik arra használják a szeretetnyelveket, hogy manipulálják vele a házastársukat: „Ha szeretnél, ezt meg ezt megtennéd értem…!” Sajnos néha, amit szeretnének, annak semmi köze a szeretetnyelvükhöz, sokkal inkább valami egészségtelen – legtöbbször szexuális jellegű – dolog.
Ha azonban felrúgjuk az erkölcsi értékeket és megteszünk olyasmit, amit mi magunk is rossznak vagy gonosznak érzünk, az már nem szeretet. Ilyenkor mindig válaszolhatjuk azt, hogy „túlságosan szeretlek ahhoz, hogy olyasmit tegyek, amit erkölcsileg nem tartok helyesnek”.
Munkája során többezer házaspárral találkozott, akiknek segítségre volt szüksége. Változnak a párok problémái, ahogy a világunk is változik, vagy ugyanazokat a köröket futjuk ma is, mint régen?
Azt hiszem, az alapvető problémák nem változtak az évek során. A technológia óriási hatással van a kultúránkra, de ez is segíthet egészséges kapcsolatot kialakítani. Tudunk telefonálni, akár videóhívást is kezdeményezhetünk vagy üzenhetünk egymásnak: sokkal könnyebben tarthatjuk a kapcsolatot, mint régen. Ugyanakkor ennek is megvan az árnyoldala: annyira a rabjává válhatunk, hogy mellette nem fektetünk időt a házasságunk ápolásába. Most a pornográfiához is könnyebb hozzáférni, ami sok házasságban komoly problémává vált.
Képernyőfüggő gyerekek címmel jelent meg néhány éve Arlene Pelicane-nel közösen írt könyve. Megdöbbentő volt olvasni, hogyan tehetik tönkre gyermekeink elméjét az okoseszközök. Mi, felnőttek is veszélyben vagyunk?
Azt hiszem, hogy a könyvben végzett kutatások közül több is megállná a helyét felnőttek esetében. Például sok fiatal felnőtt videójáték-függő. Ennek hasonló káros hatásai lehetnek az agyra, mint gyermekek esetében. Azt is tudjuk, hogy amikor a felnőttek túlzottan ragaszkodnak a mobiltelefonjukhoz vagy más kütyühöz, sokszor hiányoznak belőlük a való világban fontos szociális készségek. Tehát a kérdésre röviden válaszolva: igen, azt hiszem, jónéhány dolog, amiről ebben a könyvben beszélünk, érvényes azokra a felnőttekre is, akik túl sok időt töltenek képernyő előtt.
Ön szerint melyek azok az alapvető készségek, tulajdonságok, amik ahhoz szükségesek, hogy jól működjön a házasságunk?
Két fő dolog van, ami ahhoz szükséges, hogy egészséges legyen a házasságunk. Az egyik az, hogy ki tudjuk elégíteni egymás érzelmi szükségleteit, szeretet iránti igényét. Itt tud nagyon hasznos lenni az öt szeretetnyelv: ha megtanuljuk egymás elsődleges szeretetnyelvét és azt rendszeresen használjuk is, akkor ez az igény minden további nélkül kielégíthető.
A másik, hogy tudjuk hatékonyan kezelni, ha hibázunk. Senki sem tökéletes. Néha olyan dolgokat teszünk vagy mondunk (vagy éppenséggel nem teszünk, nem mondunk), amivel mélyen megbánthatjuk házastársunkat. Ilyenkor szükség van a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Amikor megbántjuk a másikat, érzelmi akadályt gördítünk egymás közé, egyfajta válaszfalat. Ezen pedig nem segít az idő múlása, csak akkor szűnik meg, ha bocsánatot kérünk és megbocsátunk egymásnak.
Ebben segíthet A bocsánatkérés öt nyelve című könyvem. Az a tapasztalat ugyanis, hogy mindenkinek eltérő fogalmai vannak arról, mi számít őszinte bocsánatkérésnek. Ahogyan meg kell tanulnunk egymás szeretetnyelvét, megtanulhatjuk egymás nyelvét a bocsánatkérésben is. Tudnunk kell azt is, mire képes a megbocsátás és mire nem.
A megbocsátással amellett dönthetünk, hogy elbontjuk a köztünk lévő válaszfalat, amit a másik okozott, és ezzel a kapcsolat továbbléphet.
Ha ez a két alapvető dolog megvan, akkor jó irányba haladunk és növekedhetünk a házasságunkban.
Említette, hogy a legtöbben élethosszig tartó, boldog házasságra készülnek. Valahogy mégis elveszítjük a lényeget, az élet apró problémái, kihívásai miatt belefásulunk a házasságunkba. Sokszor azt sem könnyű hallani, hogy az örök szerelem, a boldog párkapcsolat nem magától értetődő, meg kell érte dolgozni, hiszen a Hollywood-i filmek nem ezt sugallják…
Bárcsak tudtam volna amikor megnősültem, hogy a „szerelmi lángolás” átlagos élettartama két év! Amikor szerelmesek leszünk, az érzés olyan mindent elsöprő és kielégítő, hogy azt hisszük, sosem érhet véget. Én is úgy voltam vele, ha megtalálom az igazit, örökké fog tartani. Mi két évig jártunk az esküvőnk előtt, tehát éppen friss házasok voltunk, amikor az érzelmi lángolás alábbhagyott. Aztán rájöttünk, hogy sok dologban nem értünk egyet. Nem tudtuk, hogyan kezeljük a konfliktusainkat, mert amikor „szerelmesek voltunk”, nem voltak konfliktusaink. Így hát vitatkoztunk, néha bizony hangosan, kemény szavakat vágva egymás fejéhez. Aztán elkezdtem negatív érzéseket táplálni a feleségem iránt. Ez vezetett Istenhez, és ahhoz a segélykéréshez, amit említettem.
Hiszem, hogy segítenünk kell a fiataloknak megismerni a szerelem valódi természetét. Meg kell érteniük, hogy a romantikus szerelemnek két szakasza van. Az első fázis, a szerelembe esés, eufórikus, a második viszont egy sokkal nehezebb szakasz. Ehhez már érteni és használni kell egymás szeretetnyelvét.
Gondolkodást igényel és meg kell hozni a döntést, hogy egymás életének gazdagításán fáradozzunk. Ha azonban úgy döntünk, hogy egymás szeretetnyelvén szólalunk meg, a szerelem iránti érzelmi szükségletünk beteljesül. Ez az a fajta szerelem, ami egy egész életen át kitart. Mi a feleségemmel 63 éve vagyunk házasok.
Éppen ezért írtam a 12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt című könyvet, amely fiatal párok ezreinek segített már abban, hogy valósághűbb képet kapjanak a házasságról.
Mr. Chapman, az ön könyveit Magyarországon is rengetegen olvassák, az öt szeretetnyelvre gyakran hivatkoznak, még jegyesoktatáson is tanítják. Magyarországon most kezdődik a Házasság hete, amelynek idei témája “Beszélgessetek a házasságotokért!”. Mit üzen a magyar olvasóknak, miért a kommunikáció az egyik legfontosabb készség egy jó házasságban?
Először is nagyon hálás vagyok a magyar Házasság hetéért. Nagyon tetszik az idei téma, hogy “Beszélgessetek a házasságotokért!” Szerintem a kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy fejlődjön a házasságunk, hiszen nem olvashatunk egymás gondolataiban. Az egyetlen módja annak, hogy megtudjam, mit gondol vagy érez a házastársam, ha úgy dönt, hogy beszél és megosztja velem. Ez egyaránt igaz a mindennapi élet egyszerű történéseire, de a jövőbeni céljainkra és álmainkra is.
Egy egyszerű gyakorlatot mondanék kezdésnek: minden nap szánjunk időt arra, hogy beszélgessünk a párunkkal és elmeséljünk egymásnak 2-3 olyan dolgot, ami aznap történt velünk, megmozgatott. Mondjuk el a másiknak, hogyan érintettek ezek minket, engedjük be őt az életünkbe! Ha ez megvan, hetente egyszer beszélgessünk hosszabban: megoszthatjuk a másikkal, mi az, amivel küszködünk, vagy elmondhatjuk egymásnak az ötleteinket, amivel megkönnyíthetjük közös életünket.
A kommunikáció egy kapcsolatban olyan, mint a testünknek az oxigén – elengedhetetlen az egészséges házassághoz.