Influenzaszezon: Március közepére lélegezhetünk csak fel

Még mindig tombol az influenzajárvány, mindenkinek van a környezetében beteg, aki – ha nem is magas lázzal, de – valamilyen felső-légúti betegséggel, esetleg annak szövődményével küzd, adott esetben hetek óta. De valóban rosszabb az idei szezon, mint azt az elmúlt években tapasztalhattuk? A témával kapcsolatban megkerestük Dr. Andrási Katalin Családháló-díjas gyermekorvost, aki elárulta, miért lehet ilyen sok a beteg és meddig tart még a szezon.

Dr. Andrási Katalin kérdésünkre elmondta, hogy valóban magasabb az esetszám idén, mint a tavalyi évben, ezt gyermekorvosként a mindennapokban is tapasztalja. Noha mindig utólag, az esetszámok összegzésekor lehet mérleget vonni egy szezon erősségével kapcsolatban, a doktornő úgy látja, hogy a mostani praxisában eltöltött nyolc év alatt még soha nem volt ennyire sok megbetegedés, mint idén.

Mint kiemelte, ebben az évben az is jellemző, hogy a gyerekeknél sorozatos megbetegedés fordul elő, mivel a legyengült immunrendszerük miatt újra elkapnak egy másik betegséget. Vannak ugyanis olyan vírusok – nem csupán az influenza, de például a mononukleózis vagy akár a bárányhimlő is ilyen – amelyek különösen le tudják gyengíteni a szervezet védekező rendszerét, ezáltal fogékonnyá tesznek más betegségekre. Ami még szembetűnő, hogy a nagyobb gyerekek is többször betegedtek meg idén, nem csupán a betegségekkel először találkozó fiatalabb korosztály.

S hogy milyen megbetegedések zajlanak jelenleg az influenza mellett? Andrási doktornő rámutatott, hogy több, mint 70-féle, különböző típusú felsőlégúti és gyomor- bélrendszeri vírus létezik. Ezeket csupán akkor lehet jól elkülönítve felismerni, ha olyan jellegzetes tünetekkel bíró fertőzésről van szó, mint például a kéz-láb-száj vírus, ami meglepő módon szintén jelen van ebben a téli szezonban, holott általában ez jellemzően egy kora tavaszi-őszi betegség. Vannak kevert kórképek is, de az általánosságban elmondható, hogy nagyon sok a magas, elhúzódó lázzal küzdő gyermek, felső-légúti tünetekkel.

De még akkor sem lehet kizárni, hogy influenzával állunk szemben, ha a teszt nem mutatta ki a megbetegedést.

Andrási doktornő azt is elárulta, hogy mindig a február a „lázas hónap”, amikor rengeteg szövődménnyel, hosszú lázas betegséggel találkoznak a gyermekorvosok. Ami az idei szezonban meglepő volt, hogy már december közepén elkezdődött, ekkor észlelte a gyermekorvos az első bizonyítottan influenzás megbetegedéseket. Sok a szövődmény is: fülgyulladás, tüdőgyulladás, de ez a februárra egyébként is jellemző.

Az elhúzódó betegségekért a legyengült immunrendszer a felelős, de ez több tényező is befolyásolja: mivel kevés a napsütés, ilyenkor keveset vagy egyáltalán nem megyünk napra, és a D-vitamin szint sok embernél nagyon alacsony. Dr. Andrási Katalin éppen ezért mindig felhívja a figyelmet rá, hogy nagyon fontos ennek a vitaminnak a pótlása ahhoz, hogy az immunrendszerünk jól működjön. Véleménye szerint télen elengedhetetlen a D-vitamin szedése.

A doktornő arra is rámutatott, hogy egy ilyen helyzetben érdemes megfontolni a különböző bálok, rendezvények elhalasztását, és egy kevésbé veszélyes időszakra áttenni azokat, amik máskor is megrendezhetőek, hogy kevesebb legyen a megbetegedés. Véleménye szerint ezzel sokat lehetne tenni a betegségek terjedése ellen.

A kórházi esetekről szólva azt is megtudhattuk, hogy idén kiemelkedően sok az RSV megbetegedés, ami szintén január-februárban tetőzik, és tovább növeli az esetszámot, főleg a legfiatalabb korosztálynál, hiszen ők a legfogékonyabbak a betegségre. Nem minden évben egyformán sok a megbetegedés, jövőre lehet, hogy nyugisabb évünk lesz – tette hozzá a doktornő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha 4-5 napig nem szűnő, magas lázzal küzd a gyermek, esetleg gyanús köhögést, fulladást tapasztalunk, vagy fenyeget a kiszáradás veszélye (ha a gyermek aluszékony, 6 órán túl nem volt vizelete, ébreszthetetlen, esetleg tudat-zavar tapasztalható nála). Akkor is keressük fel az orvost, ha szokatlanul erős torokfájást, skarlátra utaló tüneteket tapasztalunk, vagy 2-3 napos láz mellett nyirokcsomó-duzzanatot, esetleg húgyúti tüneteket észlelünk.

S hogy hogyan erősíthetjük a gyermek immunrendszerét? A D-vitamin szedése mellett a sok szabad levegőn töltött idő, és a sport segít a leginkább – tanácsolja a doktornő, aki úgy véli, sok múlik a genetikán is. Azoknak a szülőknek sem szabad ostorozni magát, akiknek az átlagnál többször beteg a gyermeke, pedig mindent megtesznek a gyógyulás érdekében. Nagyon különbözőek ugyanis a gyerekek, akár egy családon belül is előfordulhat, hogy valaki kevesebbet beteg, a másik viszont hajlamos egy bizonyos szövődményre, például fülgyulladásra.

S hogy meddig tart még az influenza-szezon? Andrási doktornő szerint a csúcspont 2-3 hete, február első két hetében volt, azóta csökkentek az esetszámok, de véleménye szerint az igazi enyhülés március közepén várható.

Vezetőkép: Dr. Andrási Katalin, doktorpalanta.hu