„Kizsákmányoló és bántalmazó” a béranyaság az ENSZ szakértője szerint

Napjaink erősen vitatott kérdései közé tartozik a béranyaság, amelynek árnyoldalait egyre több híradás bemutatja: döbbenetes volt, amikor az orosz-ukrán háború kitörésekor béranyától született újszülöttek rekedtek ukrán kórházakban. Szívszaggató beszámolókat olvashatunk arról is, hogy a fejlődő országokban élő nők kereseti lehetőségként tekintenek az egészségileg kockázatos, érzelmileg megterhelő beavatkozásra. Ferenc pápa korábban a béranyaságot „a nő és a gyermek méltóságának súlyos megsértéseként” aposztrofálta, most pedig az ENSZ, nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottja nevezte erőszakos és kizsákmányoló rendszernek.

Reem Alsalem, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottja a béranyaság intézményét erőszakos és kizsákmányoló rendszernek nevezte, és globális eltörlését szorgalmazta, mert véleménye szerint

„a béranyaság a nőket és a gyermekeket – ide értve a lányokat is – puszta árucikké silányítja, megfosztva őket egyenjogúságtól és méltóságtól, ösztönözve a kizsákmányolást és a bántalmazást.”

Reem Alsalem, a nők elleni erőszakkal, annak okaival és következményeivel foglalkozó különleges megbízott az ENSZ Közgyűlésének október 10-i genfi jelentésében vizsgálta a nők és lányok elleni, béranyasággal kapcsolatos erőszak különböző megnyilvánulási módjait.

A jelentésről kiadott sajtóközleményben az ENSZ szakértője arra is rávilágít, hogy a béranyaság „különösen a marginalizált, szegény” néprétegek között élők kihasználását teszi lehetővé.

Alsalem azt is megállapította, hogy a béranyák „fizikai, pszichológiai és gazdasági erőszakkal” néznek szembe, és

a gyakorlat „súlyosan sérti az emberi jogokat, beleértve az egészséghez, a magánélethez, a családhoz és a fizikai biztonsághoz való jogot, valamint növeli a rabszolgaság, a kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód kockázatát”.

A jelentés azt is megállapította, hogy a béranyáktól született gyermekek olyan kockázatokkal találkozhatnak, mint a „szülőanyjuktól való elválasztásból eredő negatív fizikai és mentális egészségügyi és fejlődési problémák”, a hontalanság, az emberkereskedelem vagy éppen az elhagyás veszélye. Ezenkívül fennáll annak a lehetősége is, hogy „a megbízó szülők önkényesen és erőszakkal véget vethetnek életüknek a méhen belül”.

A szakértő szerint különösen aggasztó, hogy „a káros hatások ellenére számos állami és magánszereplő továbbra is bűnrészes abban, hogy lehetőséget nyújt a béranyaság gyakorlására”, tagadva a visszaélések és kockázatok mértékét.

Alsalem szerint a béranyaságot az emberi jogok védelme érdekében be kell tiltani az egész világon.

Úgy véli, büntethetővé kell tenni, ha valaki béranyán keresztül vállal gyermeket, vagy segíti a gyakorlatot.

Meglátása szerint azok, akik béranyaként gyermeket hoznak világra, áldozatok, akik „átfogó segítséget, védelmet, igazságszolgáltatást és jóvátételt” érdemelnek, ami „megszünteti a gazdasági függést, ami béranyasági megállapodásokba sodorta őket”. Alsalem szerint a biológiai anya törvényes szülőként való elismerését csak „a gyermek érdekeit védő bírósági örökbefogadási eljárásokkal” szabadna megváltoztatni .

Ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy fontos lenne oktatási kampányokkal felhívni a lakosság figyelmét a béranyaság káros hatásaira.

A katolikus egyház a béranyasággal kapcsolatban egyértelműen kifejezte az álláspontját:

2024 januárjában Ferenc pápa a béranyaságot „a nő és a gyermek méltóságának súlyos megsértéseként” definiálta és kijelentette, hogy egy gyermek „soha nem lehet kereskedelmi szerződés tárgya”.

Az előző pápa a béranyaság globális betiltását is szorgalmazta:

„Következésképpen reményemet fejezem ki, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítéseket tesz ennek a gyakorlatnak az egyetemes betiltására. Az emberi életet létezésének minden pillanatában meg kell őrizni és meg kell védeni; mégis sajnálattal veszem tudomásul, különösen Nyugaton, a halál kultúrájának folyamatos terjedését, amely hamis együttérzés nevében eldobja a gyermekeket, az időseket és a betegeket” – fogalmazott.

Kapcsolódó:

https://vasarnap.hu/2022/03/18/francesca-rivafinoli-emberi-jogokrol-es-ukran-beranyakrol/

Vezetőkép: Vasarnap.hu/Kricskovics Antal