Kopp Mária Intézet: Megalapozott döntés a mobiltelefonok használatának korlátozása az iskolákban
Számos kutatás igazolja, hogy a túlzott mobiltelefon-használat függőséget okoz, negatívan befolyásolja a diákok tanulási teljesítményét, ráadásul a fiatalok közösségi életére és egészségi állapotára is negatívan hat. Több európai országhoz hasonlóan ezért szeptember 1-jétől hazánkban is egységes szabályozás korlátozza az okoseszközök tanítási idő alatti használatát, a döntéssel pedig a KINCS felmérése alapján a magyarok többsége is egyetért – fogalmazott szerkesztőségünknek megküldött közleményében a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS).
Mint írták, az UNESCO és az ENSZ 2023-as jelentése szerint az okoseszközök túlzott használata bizonyítottan összefügg az oktatási teljesítmény romlásával, csökkenti a koncentrációs képességet, sőt negatívan hat a gyermekek érzelmi stabilitásra is, ezért az okostelefonok használatának korlátozását javasolják a világ valamennyi iskolájában.
Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország, Svédország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Románia, valamint az Egyesült Királyság már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolákból.
Franciaországban már 2010 óta nem lehet a tanórákon használni a mobiltelefont, 2018 óta pedig a szünetekben és az étkezési időben sem. Svédország a romló PISA eredmények miatt döntött a mobiltelefon-mentes iskolák mellett.
Magyarországon idén szeptembertől vált kötelezővé a mobiltelefon használat korlátozása az iskolákban.
A KINCS felmérése szerint a magyarok többsége egyetért ezzel a döntéssel, a többség úgy véli, hogy
tanítási időben korlátozni kell a diákok okostelefon-használatát.
A KINCS márciusi országos reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 94 százaléka az általános iskola alsó tagozatában, 89 százalékuk az általános iskola felső tagozatban, 73 százalékuk pedig a középiskolákban is szükségesnek tartja az okoseszközök használatának korlátozását.
Tízből kilenc magyar szerint az okostelefon-használat függőséget okozhat, ráadásul a fiatalok közösségi életére és egészségi állapotára is negatívan hat. A válaszadók 77 százaléka gondolja azt, hogy az okostelefon-használat miatt romlik a fiatalok testi egészsége, 72 százalékuk szerint pedig a fiatalok idegrendszeri fejlődését és a lelki állapotát (71 százalék) is negatívan befolyásolja. A válaszadók döntő többsége (81 százalék) szerint a túlzott kütyühasználat miatt a fiatalok kevesebb időt töltenek igazi közösségekben, 72 százalékuk pedig úgy véli, emiatt több a magányos fiatal, mint régebben. A 18 év alatti gyermeket nevelő szülők még határozottabbak: 96 százalékuk szerint az okostelefon-használat függőséget okoz.
A KINCS legfrissebb felmérése szerint a digitális eszközök már nagyon fiatalon megjelennek a gyermekek életében, tízből hat szülő arról számolt be, hogy a gyermeke már hatéves kora előtt elkezdte használni azokat. Mindeközben a válaszadóknak csak egynegyede gondolja úgy, hogy már hatéves kor előtt meg kellene ismerkedniük a gyermekeknek a digitális eszközökkel – ismertették.
A szülők 80 százaléka az online tartalmakat ugyan a gyermekére nézve veszélyesnek tartja, de csak minden második családban használnak valamiféle digitális gyermekvédelmi szolgáltatást. A magyarországi médiahasználati szokásokat és online jelenéletet vizsgáló kutatások szerint a szülők az okostelefon-használat fő kockázatát a fizikai aktivitás csökkenésében látják, de tartanak a gyermekeiket érő zaklatásoktól, valamint attól is, hogy gyermekükben internetes függőség alakul ki.
Minden hazai és nemzetközi kutatás egységes abból a szempontból, hogy több kockázatot lát a gyermekek állandó iskolai mobiltelefon használatában, mint előnyt, ezért is előremutató és fontos lépés, hogy az idei tanévtől a mobiltelefonok korlátozása Magyarország valamennyi iskolájában érvényesül. Természetesen bizonyos esetekben, például ha a tanuláshoz szükséges, használható a telefon – írták a közleményben.
