Ma már az sem ritka, hogy 11 éves gyermektől csalnak ki intim felvételt (VIDEÓ)

Az online világ számos veszélyt rejthet a fiatalok számára, ezek közül az online szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás az egyik legnehezebb téma. A sexting, grooming és sextortion mind olyan jelenségek, amelyeknek jelentésével nem is biztos hogy tisztában vagyunk, de mégis komoly figyelmet és tudatosságot igényelnek. Azért is nagyon fontos, hogy beszéljünk a témáról, hogy a szülőket és a gyermekeket ne érje felkészületlenül, ha ilyen problémával találkoznak. Éppen ezért hiánypótló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Podcast műsorában elhangzott beszélgetés, ahol Táler Orsolya pszichológus, szupervízor, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője és Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline osztályvezetője beszélt veszélyekről és megoldási lehetőségekről.

Kiemelten fontos, hogy mind a gyermekek, mind a szülők tisztában legyenek a veszélyekkel és a segítségkérés lehetőségeivel a fiatalokat érintő online visszaélések témájában. Éppen ezért nagyon fontos az a beszélgetés, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) podcast műsorában arra fókuszál, hogy hogyan húzzuk meg a határainkat, és mit tehetünk, ha visszaélés áldozatai lettünk, akár mi magunk, vagy a gyermekünk.

A beszélgetés szakértő résztvevői maguk is napi szinten dolgoznak fiatalokat érintő online visszaélések esetein. A podcastben szó esik többek között a fiú áldozatok számának növekedéséről, az áldozathibáztatás társadalmi gyökereiről, a nemet mondás és a határhúzás nehézségeiről, az online visszaélések jogi következményeiről, valamint a bejelentés és a segítségkérés konkrét lépéseiről is.

De mit jelent a gyermekek online szexuális bántalmazása, kizsákmányolása?

Csalár Dorina elmondja, hogy sok országban használják már a “gyermekek szexuális bántalmazását rögzítő felvétel definícióját” a gyermekpornográfiára. A jogi oldalról megközelítve Magyarországon ide sorolják a 18 év alatti személyről készült pornográf felvételeket (amelyek a nemiséget súlyosan személyiségsértő nyíltsággal ábrázolják – vagyis látszódik a gyermek nemi szerve vagy valamilyen szexuális tevékenység a felvételen, itt a gyermek lehet passzív alany is), és amelyeknek célja a nemi vágy felkeltése. A bejelentés során azt vizsgálják, hogy az adott tartalom lefedi-e a fenti kritériumokat.

Ha ezt egy kicsit szeretnénk lefordítani, akkor

olyan tartalmakról van szó – és itt kifejezetten a gyermekpornográfiát vizsgáljuk -, amikor a felvételen egy gyermekkel, azaz 18 év alatti személlyel szemben valamilyen szexuális erőszakot, visszaélést követnek el.

Ha viszont az online szexuális bántalmazását tekintjük, akkor ez kinyitja ezt az egész helyzetet, mert oda már több mindent lehet besorolni. Ezek kifejezetten olyan helyzetek, amikor a gyermek bizalmával visszaélnek, és ezt  fontos hangsúlyozni.

Táler Orsolya arról beszél, hogy a hozzájuk beérkező hívások egyik jellemző problémája a sextortion. Ez a jelenség, amikor valakiről – akár a beleegyezésével – készült valamilyen intim, szexuális jellegű tartalom, kép, videó, mondjuk egy párkapcsolatban. Amikor ennek a kapcsolatnak vége van, a másik fél elkezdi őt zsarolni a képekkel, videókkal. A Kék Vonal praxisában gyakran előfordul még a grooming jelensége, amikor egy felnőtt az interneten magát gyermeknek vagy fiatalnak kiadva próbál meg ismerkedni egy gyerekkel. Ennek a hátterében mindig van egy olyan terv vagy cél, hogy az ismertségből szexuális helyzet vagy kapcsolat alakuljon ki, akár online (képek küldése), akár offline találkozás formájában.

A legtöbb ilyen helyzet képekkel, videókkal függ össze, hiszen ma már szinte minden gyermeknek, fiatalnak (és persze felnőttnek) okostelefonja van, amivel nagyon könnyen lehet ilyen tartalmakat készíteni és küldeni.

Az is gyakran előfordul, hogy a hívó azzal keresi fel a Kék Vonalat, hogy valakiről a saját szándékából vagy beleegyezésével készült kép, de már igazából rögtön utána érezni kezdte, lehet, hogy ezzel baj lesz. Amivel még viszonylag sokszor szoktak találkozni, az, amikor a különböző online felületeken, platformokon, ahol idegenekkel lehet chatelni, történik valami, ami visszaélésre adhat lehetőséget.

Azt is fontos látni, hogy az egész egy folyamat, ami sokszor teljesen ártatlanul indul el: például két szerelmes kamasz sextinggel (szexuális tartalmakat küldenek egymásnak), ami akkor még egy bizalmi viszonyban történik. Ez a folyamat eleje, ahol még megvan a bizalom, de ezekkel a felvételekkel később vissza lehet élni, például bosszúállás céljából, szakítás után.

A grooming során már egy felnőtt csalja ki a gyermektől a felvételt. Ma már olyan is van, hogy nem kortársnak, hanem néhány évvel idősebb mentornak, támogatónak adja ki valaki magát, aki a gyermeket többféle módon tudja támogatni.

Kik az áldozatok?

Áldozattá gyakorlatilag bárki válhat – hangsúlyozza Táler Orsolya, hiszen bárki kerülhet olyan helyzetbe, amiben ilyen történik vele. Nem csupán a gyerekek, kamaszok interneteznek, hanem mi is, hiába szeretnénk azt látni, hogy csupán ők azok, akik folyton a gépen lógnak. A felnőttek és a kamaszok között lényegi különbség inkább a kockázat-felismerési képesség, ez a készsége a felnőtteknek sokkal fejlettebb, mint egy fiatalnak. Ráadásul a kamaszokra amúgy is jellemző a váratlan helyzetek, izgalmak keresése, vagyis a kockázatkeresés. Ezért tudnak sokszor nehéz, vagy kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Mert ha egy olyan szituációba kerül, ahol valami érzelem van jelen – például a szerelmem kér egy képet – akkor nagyobb eséllyel fog az érzelmeire hallgatni, mint az eszére.

A kiskamaszok egyébként meglepően jól tudják, mik azok a veszélyek, amelyeket kerülni kell, de aztán az izgalom, az újdonság, a “velem biztos nem fog megtörténni” érzése erősebbnek bizonyul. Az egyébként egy énvédő mechanizmus, hogy azt gondoljuk, ami rossz, kockázatos, veszélyes, az nagyobb valószínűséggel történhet meg valaki mással, mint velünk.

Csalár Dorina egyébként azt is elárulja, hogy nem csupán a kamaszok veszélyeztetettek, mert az Internet Hotline-nál azt tapasztalják, egyre komolyabb tendencia, hogy intim képeket csalnak ki felnőtt áldozatoktól is, hiszen évről évre egyre több ilyen jellegű bejelentés történik. Amit még fontos tudni, és a nemzetközi számok is ezt mutatják, hogy egyrészt tényleg a kamaszok vannak a leginkább kitéve ennek a problémának, viszont

az életkor egyre lejjebb tolódik, és nem ritka, hogy olyan bejelentés érkezik, akár szülőtől, akár gyermektől, hogy 11-12 éves kisgyerek érintett abban, hogy tőle ilyen felvételt csaltak ki.

Ami még szintén fontos megemlíteni, a köztudatban az van, hogy a gyermekek online szexuális bántalmazásának leginkább a lányok vannak kitéve. Szigorúan a gyermekpornográf tartalmak tekintetében valóban a 13 év alatti lányok a leginkább érintettek, de ha az online behálózás jelenségéről beszélünk, és különösen a szexuális jellegű zsarolás, a sextortion esetén egyre többször fiúk az érintettek. Az Internet Hotline 2024-es adatai is azt mutatják, hogy minimálisan, de növekedett a fiú érintettek aránya, és ezt a nemzetközi, amerikai és brit adatok is alátámasztják, hogy egyre elterjedtebb, hogy fiúktól pénzt követelnek annak fejében, hogy akkor nem fogják megosztani a róluk készült szexuális felvételt.

A teljes beszélgetést itt tekinthetjük meg:

Vezetőkép: illusztráció. Forrás: Pixabay