Máthé Zsuzsa: Az a cél, hogy formáljuk a közbeszédet

Lassan harmadik hete tart az Analóg November, és az adatokból az látszik, hogy egyre többen kapcsolódnak be a kihívásba. November első két hetében több mint 10 ezer ember – csaknem 500 magyarországi és erdélyi iskola közössége – 8 milliónál is több telefonmentes percet rögzített. A kezdeményezéshez november 30-ig érdemes csatlakozni, a legtöbb offline pillanatot összegyűjtő intézmény közösségeit nemcsak izgalmas élmények, de értékes nyeremények is várják. Az első tapasztalatokról és a kihívás távlatairól beszélgettünk Máthé Zsuzsával, aki a Szent István Intézet igazgatójaként a kezdeményezés egyik életre hívója.

– Milyenek az első reakciók az Analóg November kapcsán?

– Nagyon sok embert megmozgat az Analóg November, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk! Az egyik legkedvesebb történet, hogy egy bábszínház társulata is jelentkezett nálunk. Annyira tetszett nekik az ötlet, hogy azt írták, ők is felajánlanának bábelőadást a nyerteseknek. De olyan is volt, aki könyveket ajánlott fel… és persze továbbra is érkeznek az újabb iskolák nevezései!

Az első hét adatainak nyilvánosságra hozatala után nőtt a résztvevő intézmények száma itthon és Erdélyben is, valamint a felhasználók számában is növekedést láttunk. A harmadik hét adatait most hétvégén fogjuk közzétenni, de azt már most látni, hogy gyönyörűen növekednek a percszámok.

– Voltak előzetes elképzelések arról, hogy mennyien jelentkeznek majd?

– Őszintén szólva nem voltak előzetes elképzeléseink, hiszen ilyen még nem volt, és ha jól tudom, a nemzetközi térben sincsen, mi nem hallottunk sem Európában sem az Egyesült Államokban hasonló kezdeményezésről. Noha nem volt előzetes elvárásunk,

messze fölülmúlja minden elképzelésünket az eredmény.

Ami izgalmas, hogy nem csak az egyházi, de az állami intézmények is ugyanúgy bekapcsolódtak. Már látjuk azt is, hogy ez egy abszolút nemzetköziesíthető történet, hiszen könnyen tudtak kapcsolódni hozzá az erdélyi iskolák is.

További pozitív visszajelzés, hogy vannak piaci szereplők is, akik ehhez partnerként tudnak csatlakozni. A Decathlon is, a Libri is csatlakozott, ez azt mutatja, hogy érdekközösség van azokkal a cégekkel, akiknek a szolgáltatásai vagy a termékei kifejezetten analóg tevékenységhez kapcsolódnak. Ők is érdekeltek abban, hogy ki tudják ragadni a fiatalokat – potenciális partnereiket – a digitális térből. Ez komoly visszajelzés nekünk, hogy van fogadókészség a piaci térben is a kezdeményezésre.

Éppen most láttam a metróban egy reklámot, melyen szintén mint pozitívum jelent meg a digitális detox…

Mintha szép lassacskán kezdene kialakulni ennek a kultúrája.

Nagyon hirtelen zuhant ránk ez a technológiai váltás, amibe kicsit belefeledkeztünk, vagy inkább belefulladtunk – a felnőtt generációk is. És most mintha kezdenénk kollektíven felismerni azt, hogy muszáj tudatosabban jelen lennünk ebben, mert eltékozoljuk az életünk legfontosabb pillanatait! A személyes kapcsolatainkat, azokat az élményeket, amiket nem lehet csak analóg módon megélni.

Úgyhogy nagyon sok a pozitív reflexió. Ez egy játékos, inspiráló, csábító nyereményekkel megtűzdelt kihívás, ami ráadásul a közösségben való kapcsolódásra hív, ami mindig izgalmasabb, mintha csak egyedül venne részt az ember valamilyen kihívásban – és mi azt érezzük, hogy erre van fogadókészség.

– Az Analóg November elindulásával párhuzamosan egyre több cikk is jelenik meg a témában, egyre nagyobb figyelmet kap maga a probléma…

– Valóban, de ezt már tapasztaltuk a megelőző időszakban is. Amikor elkezdtünk a digitális böjttel foglalkozni, aminek a tudományos eredményeire az Analóg November épül, már akkor is azt éreztük, hogy a média részéről is nagyon komoly figyelem alakult ki a téma iránt.

Mindenki érzi, hogy ezzel teendő van. És ugyanez a tapasztalat, vagy még ennél is jobb most is, az Analóg November kapcsán. Nagyon sok interjúlehetőséget kaptunk, szeretném megköszönni mindenkinek, aki ezzel foglalkozik.

Magának a kezdeményezésnek is az a célja, hogy formáljuk a közbeszédet.

Hogy szembesüljünk társadalmi szinten is azzal, hogy itt bizony komoly függőség alakult ki és ebből hogyan lehet kikecmeregni. És ez tényleg csak akkor megy, ha közösségi és kulturális módon is kezeljük, ha kialakul az etikettje annak, hogy mikor vesz elő valaki például telefont. Ezek lassabb folyamatok, mint ahogy egy új technológia betör az ember életébe, de szerintem erre van fogadókészség, és ezért nagyon hálásak is vagyunk. Nagyon túltelített időszak van a kampány kapcsán is, és még így is sikerül a nyilvánosság falát áttörni, ami nagy dolog.

– A diákok részéről kaptak valamilyen visszajelzést a kihívással kapcsolatban?

– Kaptunk olyan visszajelzést, hogy nagyon örülnek annak, hogy az applikációban személyes módon is kedvezményekhez juthatnak. Az applikáció ugyanis jutalmazza az offline időt: kedvezménykuponokat kaphatnak például egy felvételi előkészítő tanfolyamra, vagy egy sporthelyszín látogatására. Ezeket is nagy örömmel veszik, de nagyon tetszik nekik az is, hogy együtt tudnak tenni az iskoláért. Ahol a pedagógusok motiválják az oda járó diákokat, ott nagyon szép közösségformáló ereje is van ennek a kihívásnak, ezért is éreztük nagyon fontosnak azt, hogy a nyertes iskolákban a tanárokat is jutalmazzuk.

De a diákoknál az, hogy milyen sokan használják az applikációt, és milyen rendszeresen, az a legegyértelműbb visszajelzés.

Vezetőkép: Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója. Forrás: Máthé Zsuzsa magángyűjteménye