Még a gyermekagy is másképp reagál, ha apa olvas…
Fontos családi alkalom az esti mese: óriási lehetőség, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, megismerjük saját gyermekeinket. Az édesapák általában kimaradnak ebből, felmérések szerint ugyanis Magyarországon zömmel az édesanyák olvasnak. Pedig teljesen más, amikor apa, pláne ha nagypapa olvas, gyakran viccesebb, élőbb (és általában hosszabb is) de ami még izgalmasabb és kutatások is igazolják: a gyerek agyműködése is másképpen fejlődik közben. Éppen ezért nagyon fontos, hiánypótló mesekönyv az Apa olvas antológia, amely nem csupán kortárs magyar műveket, de kapcsolódó, gondolatébresztő kérdéseket is tartalmaz, ami jó alap és kiindulás egy közös családi beszélgetéshez – például apával. A szépirodalom és az apai olvasás jelentőségéről a kötet szerkesztőjével, Harmath Artemisszel beszélgettünk.
– Az Apa mesél antológia tavaly érkezett meg a könyvesboltokba, és máris új kiadás jelenik meg belőle. Nagy igény van minőségi gyerekirodalomra?
– Igen, de azért a gyerekkönyveket nagyobb példányszámban el lehet adni, az utóbbi húsz évben két
és félszeresére nőtt a példányszám, miközben a szépirodalom mennyisége csökkent. A kereskedők szerint azért is szeretik a könyvünket, mert gyűjteményes a műfaja: antológia, jó a cím és persze jó és ismert szerzőktől válogattunk szövegeket.
– Mennyire olvasnak a mai szülők a gyerekeknek, illetve mennyire szeretnek olvasni ma a gyerekek?
– Visszakapcsolva az előző kérdéshez is, azért az mindenképpen siker, ha szépirodalomból sokat vásárolnak a szülők, mivel tényleg megtehetnék azt is, hogy más címekből válogatnak, amelyekben nem annyira irodalomszakmai szempontok szerint áll össze a válogatás.
A felmérések egyébként azt mutatják, hogy olvasnak még a magyar családokban – zömmel az édesanyák – de azért azt tapasztaljuk is, hogy nagyon sok családból már kikopott ez az alaptevékenység. És sajnos az óvodákból is. A mesélés, versolvasás nem annyira evidensen van jelen, mint a mi gyerekkorunkban. Ezért az óvodapedagógus képzésben is újra kell tanítani ennek az értékét, jelentőségét. Kevesebb mesét ismernek az óvónők, és az sem evidencia, hogy Weöres Sándort olvassanak. Pedig azért ő egy közös nyelve az elmúlt évtizedekben felnövő nemzedékeknek.
– Weöres Sándor a mi gyerekeinknél az egyik kedvenc…
– Igen, de már nincs ott evidensen az óvodák könyvespolcain, miközben a Móra Kiadó változatlanul újra és újra kiadja.
– Mennyire tolódott el a kínálat a kisebb irodalmi értékkel bíró gyerekkönyvek irányába?
– Erre sajnos mérőszámom nincsen. Azt tudom, hogy az elmúlt 20 évben megnégyszereződött a gyerekirodalmi címek száma. Ez azt jelenti, hogy sokkal-sokkal nagyobb a kínálat, ugyanakkor – és éppen ezért – nyilván jobban érdemes megszűrni, hogy mi az, amit ebből kiválogatunk. Egyébként a nem-irodalmi gyerekkönyvek is nagyon fontosak, lehetnek ezek ismeretterjesztő könyvek például, és ezek is sok mindenhez hozzájárulnak, ami egyébként a gyerekirodalmi köteteknek is a funkciója. Például az ismeretszerzés, a szociális készségek fejlődése, vagy magának az olvasás technikájának a fejlesztése. És ma már jobban odafigyelnek a kiadók az ismeretterjesztő könyvek kivitelezésére, külalakjára, úgyhogy gyönyörű szép, színes, izgalmas, tartós fizikai kivitelű ismeretterjesztő könyveket lehet találni, többnyire fordításban.
A gyerekirodalom és a gyerekkönyv arányáról nincs fejből adatom, viszont vannak irodalomelméleti szempontok, hogy milyen szöveg az, amit szépirodalomnak tarthatunk, vagyis akként olvashatunk, legyen szó bármilyen korú gyereknek szóló irodalomról.
– Mi a különbség a gyerekirodalom széles palettáján gyerekeknek szóló szépirodalom és gyerekkönyv között?
– Van erre egy pontos definíció: a szépirodalmi mű a képzelet szellemformáló erejére építő, magát gyermekjátékokban megvalósító fikciós irodalom, ami esztétikai irányú kielégülést nyújt. Ezzel szemben áll a feladatközpontú, vagy feladatnak, funkciónak alárendelt irodalom.
– Hogyan ismerhetjük fel, hogy milyen értékkel bír egy irodalmi szöveg?
– Egy irodalmi szöveg, az a gyerekirodalomban is irodalmi szöveg, és sokkal komplexebb, mint egy olyan szöveg, amelyiknek nincsen magas esztétikai értéke. Ha például a Weöres Sándorból indulunk ki, ott a képeknek, a retorikai alakzatoknak, a jelentésrétegének az egymáshoz való viszonya is megszerkesztett és átgondolt, harmonikus vagy szimmetrikus. Az egy magas fokon szerkesztett szöveg, ahogyan Kovács András Ferenc versei, vagy Bertóti Johanna, Miklya Zsolt, Kiss Ottó, Ecsédi Orsolya verseinek zöme is. Különböző nyelvi kritériumai vannak ennek. Vizsgálhatjuk azt, hogy nyelvileg mire képes egy adott szöveg, de lehet akár az adott szöveg hétköznapi nyelvezetű-szókészletű is, ha egy más szempontból újdonságot hoz, vagy érdekes, az szépirodalmi rangra emelheti. Az ifjúsági irodalomban például egy filmes szerkesztés vagy egy nagyon izgalmas dramaturgia jó ifjúsági szépirodalommá tudja tenni akár a hétköznapi stílusban megszólaló könyvet is.
– Weöres Sándor már az óvoda polcán ott lehet, hány éves kortól ajánlott az Apa olvas?
– Alsósoknak ajánljuk, óvoda nagycsoporttól kezdve, akár az óvoda-iskola átmenetben. Alapvetően családi foglalkozásra képzeltük el: elsősorban a szülő vagy a felnőtt olvassa a gyereknek, és a benne lévő kérdéseket is a szülő veti fel a könyvből. Ezután közösen megbeszélhetik a hallottakat – kapcsoltunk ugyanis beszélgetésindító kérdéseket a mesékhez és a versekhez. De a már olvasni tudó gyerekek – nekem a nagyobb fiam már tudott nagycsoportban szinte folyékonyan olvasni – maguk is tudják követni a szöveget, elsősorban a verseket, mert azok rövidebb lélegzetvételűek és érdekesek a hozzájuk kapcsolódó rajzok.
Úgy készítettük a könyvet, hogy elég szellős legyen, hogy a gondolatoknak is legyen helye, ne legyen túlságosan zsúfolt, lehessen benne böngészni. Nem kötelező az elejéről olvasni, de vannak olyan szövegcsoportok, amik jobban összetartoznak érzelmi, hangulati vagy téma szempontból.
– Mi inspirálta magát a kötetet? Hogy jött az ötlet, hogy apáknak szóló mesekönyv készüljön?
– A Harvard Egyetemen volt egy kutatás, ami azt mutatta be, hogy 3 éves kor alatt az agyi fejlődést jobban segíti a gyerekeknél, ha az édesapa olvas, mivel ő nehezebb kérdéseket tesz fel a szöveggel kapcsolatban. Olyasmiket, amik kiutalnak a szövegből, nem csak a szöveg részleteire kérdeznek rá, ahogyan az édesanyák, általában a nők szoktak. Ez nagyon izgalmas volt számomra, mert én is megfigyeltem, hogyan mesélnek a férfiak és a nők, hogy mennyiben mesélnek másképpen.
Ez a kommunikációs különbség és plusz érdekelt engem, mert ez rávilágít arra, hogy egy ilyen fontos családi alkalomból, mint az esti mesélés, az édesapák általában kimaradnak, mert ahogy említettem, Magyarországon zömmel az édesanyák olvasnak. Pedig ez egy óriási lehetőség a kapcsolódásra, egy nagyszerű családi esemény! A kapcsolatainkat erősíthetjük, illetve jobban megismerhetjük a saját gyerekeinket, kérdezhetünk egymástól.
A megírt kérdések egy része arra biztatja a kicsiket, hogy tudakoljanak meg valamit a felolvasó felnőttről, az ő múltjából. Azt is érezhetik ilyenkor, hogy egy nagyobb egység, egy nagy család részei, hiszen az apukájuknak is van/volt apukája, és a nagypapának is. Erre különösen fontos ráerősíteni a mai atomizált családokban.
Nyilván a szülő is tudja kezdeményezni ezeket a beszélgetéseket magától, de ebben szerettünk volna segíteni elsősorban a férfiaknak, akiket kommunikációs területen mindig lehet erősíteni, jó gyakorlattal bevonni.
– Azt én is megfigyeltem, hogy amikor apa olvas, az mást jelent a gyerekeknek, és mindig hosszabb ideig tart…
– Szerintem viccesebb is, a férfiak nagyon humorosan olvasnak, meg gyakran kommentárokat fűznek hozzá, és hát amikor nagypapa mesél, akkor biztosan nincs alvás! De valóban hosszan tart és nagyon izgalmas, hangosabb is, más az előadásmód…
– A férfiaknak mennyire van szüksége a segítő kérdésekre? Jobban ki tudják bontakoztatni magukat, hogyha van leírt kapaszkodó?
– A férfiak nem igazán szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit tegyenek, nincs is semmi kötelező a könyvben. Viszont az is igaz, hogy nincs annyira szokásban ez a fajta belekérdezés a szövegbe, és így hátha kedvet kapnak csemegézni belőle. Egy ilyen kötetben találhatnak fogódzókat ahhoz, hogy elkezdjék ezt a fajta interakciót. Nekem például a saját gyerekeimmel is segítség volt, hogy a könyvből olvastam fel a kérdést, sokkal könnyebben kaptam válaszokat is, mert hát nem én forszíroztam a lelki beszélgetést, ott áll a kérdés a könyvben. A nagyobbaknál pedig ez lehet ilyen tehermentesítő plusz, ugyanaz a szerepe ilyenkor ezeknek a kérdéseknek, mint például a beszélgetésindító kártyáknak. Nagyon jó családi beszélgetések tudnak kialakulni a kiskamaszokkal.
Visszatérve még ahhoz, hogy az apák mennyire örülnek ezeknek a kérdéseknek. Maguk a szerzők jeleztek vissza, hogy milyen, amikor a saját gyerekeikkel olvassák a könyvet, vagy családtagjaik olvassák a könyvet az unokákkal. Marék Veronika unokáit nagyon megfogták a mesék, és beszélgettek a nehezebb, fájdalmasabb kérdésekről is az apukájukkal. Ugyanígy Varró Dánieléknél, nagyobb gyerekeinél is jól működtek a kérdések. Ismeretlen, a kortárs irodalomban kevéssé jártas olvasóktól még nincs visszajelzésem, bár erre különösen kíváncsi lennék.
– Ezek magyar, irodalmi szövegek. A könyvpiacon sajnos sokszor találkozunk külföldi mesékkel, amiket az ember kénytelen magyarítani a saját gyerekének felolvasás közben…
– Sokszor magyar szerzők mondatait is magyarítani kell…! Azért nagyon sok jó antológia van, főleg a kisebbeknek. Nagyszerű szöveggyűjtemények, válogatások léteznek. Persze sok olyan kiadvány is akad, főleg az idősebb korosztálynak készült, sokszerzős kiadványok között, amelyekben nem egyenletes a színvonal, azért is volt vágyam, hogy válogassak egy ilyen kötetet, ahol csupa nagyon erős szöveg van, amit a gyerekek is kedvelnek, és amit tényleg irodalmilag is magas színvonalúnak tarthatunk. De nekem vannak a kedvenceim között külföldi könyvek is, nyilván remek, művész fordításban. Nádori Lídia fordításait szeretem nagyon, ő több kedvenc szerzőmet fordítja, illetve Timothée de Fombelle Az ágról szakadt Tóbiását pedig Pacskovszky Zsolt fordította, az is egy csodálatos munka.
Nagyon fontosnak tartom a kortárs magyar szerzők megismertetését. Mi a Petőfi Kulturális Ügynökség Mesecentrumában ezen dolgozunk, hogy a jó kortárs szerzőket minél szélesebb réteggel megismertessük. De szerintem a magyar szépíróknak is többet kellene gyerekirodalmat olvasniuk, hiszen itt is van érvényes szépirodalom, amit illene ismerni mindenkinek, amire büszkék lehetünk.
– Van átjárás a felnőtt és a gyerekirodalom között? Weöres Sándor például írt gyerekeknek…
– Csak később írt kimondottan gyerekeknek, és azok nem is annyira erős könyvek, de eredetileg más versciklusait – elsősorban a Rongyszőnyeg darabjait – emelték át gyerekkönyvvé. Egy szerkesztőnek volt köszönhető az akkori Ifjúsági Kiadónál, ami később a Móra lett. Ezek egy az egyben felnőtt versek voltak, amikből gyerekkönyvet szerkesztettek. A jó gyerekvers egyébként mindenkihez szól.
Nagyon sok szépíró írt már gyerekkönyvet is, vagy ifjúsági könyvet, de az a tapasztalatom, hogy nem feltétlenül a legismertebb vagy legnépszerűbb szépírók írják a jó gyerekkönyveket. Viszont az, hogy szépírók írják a gyerekkönyveket, az alapvető. Nem gondolom, hogy belefér az, hogy ha valakinek gyereke van vagy pedagógus, akkor már írni is tud gyerekeknek. Mivel, ahogy erről már beszélgettünk, ez is ugyanúgy szépirodalom, csak kisebbeknek is ajánlott. Családi irodalom.
– Miért fontos, hogy szépirodalmat is olvassunk a gyerekeknek?
– Rengeteg hasznos következménye, hatása van. Magyar és nemzetközi kutatások is bizonyították amit egyébként szülőként is tapasztalunk, pedagógusként megélünk, hogy a rengeteg, napközben bennünket érő információnak kiváló teret ad az elrendezésére, ha egy mesén keresztül este egymáshoz tudok kapcsolódni, és a nap eseményeit annak kapcsán újra tudjuk élni, tudunk róla beszélgetni.
A közös művészi élmény összekapcsol bennünket: gondolataink, kérdéseink támadnak, ami verbális kapcsolódást indíthat a szülő és a gyerek között. Az érzelmeinket is a helyére rakja a mesén keresztül, amikor a történetben van egy feszültség, ami fokozódik és a végén ott a katarzis mint feszültségoldó.
Ez ugyanúgy megvan a lírai művekben is, de az összes kisgyerekek által kedvelt műfajban, például a mondókákban. Ott is fölépül egy feszültség, amelyik növekszik, majd a végén van egy feloldása ezeknek humorral, valamilyen csattanóval, aminek pszichológiai jelentősége van.
Aztán ott a szövegértés: azt találták nagyon sok oldalról vizsgálva, hogy tulajdonképpen a szövegértés a tanulásunknak az alapja. Azok a gyerekek, akiknek sokat, rendszeresen olvasnak, vagy rendszeresen hallanak szöveget, történetet, felolvasást, azok jobban teljesítenek az iskolában. És nem csak az irodalmi vagy nyelvi tantárgyakban, hanem matematikából is, a képzőművészetben is, mivel a szöveg belső képalkotásra sarkall, és így a belső fantáziánk is fejlődik.
Ezen kívül az empatikus és szociális készségeket is fejleszti az olvasás. Talán nem is kell mondani, hogy egyrészt a karakterek által, akiknek az élethelyzetébe, történetébe beleéljük magunkat, másrészt pedig az előbb részletezett kapcsolódás természete miatt, amikor egymás érzelmeit megismerjük, visszajelez a kisgyerek az édesanyjának, édesapjának, a szülő erre reagál, és így tovább. Tehát kialakul egy belső kommunikáció.
– Kinek ajánlanád a kötetet?
– Nagyon melegen ajánlom szülőknek, azoknak is, akik kevésbé ismerik a kortárs irodalmat, hogy bátran csemegézzenek belőle, kóstolgassák ezeket a műveket, a különböző szerzők különböző stílusát, mert sokszínű és jó a kortárs gyerekirodalom, ez a válogatás is bizonyítja. Olyan pedagógusoknak, akik friss szövegeket keresnek, amelyeken keresztül a gyerekekhez tudnak kapcsolódni, mivel az ő valóságukról is szól, illetve az ő nyelvükön szólal meg. És édesapáknak, nagyapáknak, akik még nem próbálták ki ezt a nagyszerű tevékenységet, mint az esti meseolvasás a saját gyerekükkel. Azért, hogy közelebb kerülhessenek egymáshoz és egy kicsit anyát is tehermentesítsék azokra az estékre…
Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék
Petőfi Kulturális Ügynökség, 2024.
Az Apa olvas szerzői:
Bertóti Johanna
Kovács András Ferenc
Lanczkor Gábor
Varró Dániel
Szabó Borbála
Harcos Bálint
László Noémi
Lackfi János
Kollár Árpád
Kiss Ottó
Marék Veronika
Zalán Tibor
Nyulász Péter
Simon Réka Zsuzsanna
Gimesi Dóra
Miklya Zsolt
Vezetőkép: Freepik.com
