Mi a köze a palacsintának a húshagyó keddhez?

Húshagyó kedd a böjt kezdete előtti utolsó nap, farsang farkának a vége. Számos népszokás köthető hozzá, vannak olyan tájegységek hazánkban, ahol ilyenkor készítik a szalagos fánkot, vagy éppen körbejárják a gyerekek a környező házakat, hogy édességeket gyűjtsenek. Megint máshol a bőséges húsfogyasztás szokása dívik. De kezd megtelepedni egy angolszász hagyomány, a Pancake Day, azaz Palcsinta nap is, amely szintén a böjti időszak előtti utolsó naphoz köthető és izgalmas szórakozást, finomságokat kínál – nem csupán az angol gyerekek és felnőttek, de az angolul tanuló diákok számára is.

A gyerekek szeretik a palacsintát. Ez az alaptétel a böjti időszakon kívül is jól alkalmazható, de mindig van egy kis plusz, valami izgalom benne, ha egy meghatározott eseményhez kapcsolódik. Sajnos napjainkban már kopnak ki a hagyományok, de a húshagyó kedd remek alkalmat teremthet rá, hogy saját otthonunkban is kialakítsunk valamilyen hangolódó rákészülést a böjti időszakra. A gyerekek esetében pedig nem is választhatnánk jobb eszközt erre, mint egy kis palacsintasütést.

Nálunk az iskolában az angol szakosok már évek óta eszik (és készítik) a palacsintát ezen a napon, bevallom őszintén, hogy számunkra már hagyománnyá vált a húshagyó keddi palacsintázás.

Mi az a Pancake Day?

Az angolszász kultúrában a Pancake Day (Palacsinta Nap) húshagyó keddet jelöli, amely közvetlenül hamvazószerdát előzi meg, egyszersmind jelzi a nagyböjt kezdetét. Pontosan 47 nappal húsvétvasárnap előtt van, azaz idén február 17-én, kedden.

De miért pont palacsinta?

A böjti időszakban le kellett mondani bizonyos ételekről, ezért a maradékokat el kellett fogyasztani még azelőtt, hogy megkezdődött volna a Húsvétra való felkészülés. Valószínűleg így történhetett az is, hogy a palacsinta készítésébe is belefogtak a hússütés mellett, hiszen így fel tudták használni a megmaradt tojásokat, vajat és zsírt.  Később a palacsintasütés önálló hagyománnyá vált, amit már mindenki szeretett és várt ezen a napon.

Palacsinta napi versenyek

Az Egyesült Királyságban ezen a napon otthon, de iskolákban, éttermekben is számolatlanul sütik a palacsintát, amit gyakran citrommal meglocsolva, cukorral meghintve, vagy csokoládéval, gyümölccsel esznek. Azonban ennél szokatlanabb, hogy palacsinta-futóversenyeket is tartanak, mégpedig az utcán.

Ezek közül a leghíresebb, és egyben a legrégebbi, Olney városában, Buckinghamshire-ben kerül megrendezésre. Minden évben, húshagyó kedden a város asszonyai felsorakoznak az utcákon, és palacsintával teli serpenyővel a kezükben futnak a Szent Péter és Szent Pál templomhoz. Miután a verseny véget ért a templom ajtajában, sor kerül az ekkor szokásos istentiszteletre, amely során a győztesek díjat kapnak.

A hagyomány szerint a versenyt először 1445-ben rendezték meg, állítólag azért, mert egy háziasszony éppen palacsinta sütés közben hallotta meg a templomi harangszót, amely gyászmisére hívta az embereket, és serpenyővel a kezében rohant a templomba.

Anélkül, hogy elfelejtenénk, amit Pál apostol mondott:

„Most pedig a Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek Krisztus vére által.” (Ef 2,13)

– készüljünk fel a böjt kezdetére és üljük meg bátran a húshagyó keddet! A gyerekeknek is könnyebben megy majd a ráhangolódás erre a szép, de nem mindig könnyű időszakra!

Ha pedig szeretnénk palacsintát sütni, ezzel a kiváló tejmentes palacsinta recepttel könnyedén megtehetjük:

Hozzávalók:

50 dkg liszt

3 db egész tojás

1 tk só

1 liter hideg(!) víz

kb. 1 dl olaj a sütéshez

Elkészítése:

A palacsinta bekeveréséhez készítsük elő a hozzávalókat: egy magas falú lábosba üssük bele a három tojást és robotgép segítségével alacsony fordulatszámon kezdjük el kikeverni a sóval, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a lisztet (kanalanként) és a hideg vizet (1-1 löttyintést) felváltva, hogy mindig egy könnyen keverhető, nem túl sűrű, csomómentes masszánk legyen. Ha elkészültünk vele, tegyük a hűtőszekrénybe egy órára pihenni.

Sütés előtt alaposan hevítsük fel a serpenyőnket, minél forróbb, annál szebben fog viselkedni a tészta. Minden palacsinta előtt kenjük ki a serpenyőt olajjal, és amikor már ez is felhevült, öntsük bele merőkanállal a tésztát úgy, hogy közben óvatosan forgatjuk a serpenyőt, hogy a tészta mindenhol szép egyenletesen befedje. (Sokat segít, ha van egy olyan merőkanalunk, amit „mértékegységként” használhatunk egy-egy palacsintához elegendő mennyiséghez.)

Csak akkor fordítsuk meg, ha a tészta már annyira átsült, hogy a széle szépen elválik a serpenyő oldaláról. Óvatosan nyúljunk alá egy lapos fakanállal, és egy határozott mozdulattal fordítsuk át a másik oldalára, hogy az is szép színt kapjon. Ezt az oldalát már süssük rövidebb ideig, majd óvatosan csúsztassuk egy tányérra, és ismételjük meg a műveletsort a következő palacsintával.

Ebből a receptből körülbelül 20-30 palacsinta jön ki – a serpenyő méretétől függően. Egy öt tagú család ezt vígan megeszi egyszerre, úgyhogy ha többen vagyunk, bátran emeljük a mennyiséget!

Aki mégis hagyományosabb édességet szeretne sütni, ezekből a fánkreceptekből is bátran válogathat!

Ha pedig hamvazószerdára szeretnénk egyszerű, húsmentes ötletekből inspirálódni, ide kattintva azt is megtehetjük.

Jó étvágyat hozzá!

Raj-Czefernek Léna

Vezetőkép: Raj-Czefernek Léna