Mit gondolnak a magyarok az istenhitről és a gyereknevelésről?
A Szent István Intézet reprezentatív kutatása.
A Szent István Intézet megbízásából a Nézőpont Intézet 1000 fős reprezentatív kutatást végzett, amelyben a magyar emberek valláshoz való viszonyát, és a gyermekneveléshez való hozzáállását vizsgálták.
A kutatásban résztvevőknek négy kérdésre kellett válaszolniuk. Az első kérdés az volt, segít-e az istenhit a helyes döntések meghozatalában. A megkérdezettek 43 százaléka szerint igen, míg 14 százalékuk szerint nem segít. A Szent István Intézet pozitívnak értékeli, hogy háromszor annyian vannak az igen választ adók a nemmel válaszolókhoz képest.
A kutatás publikálása során azonban felhívták a figyelmet arra a jelentős 43 százalékra, akik vagy azt válaszolták, hogy nem tudják, vagy nem is válaszoltak a kérdésre. Szerintük ez a bizonytalan 43 százalék az, akik miatt igenis fontos a keresztény hit terjesztése, az egyház missziós munkája.
A második kérdésben arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek keresztény országnak tartják-e Magyarországot. 62 százalék szerint Magyarország keresztény ország, 28 százalék szerint inkább nem az. Tíz százalék nem tudott se igennel, se nemmel válaszolni a kérdésre. Érdekes, hogy többnyire a fiatalabb generáció vélekedett úgy, hogy Magyarország inkább nem nevezhető kereszténynek.
Az intézet az erre a kérdésre adott válaszokat is pozitívan értékelte.
„A magyarok kétharmada – függetlenül attól, hogy gyakorolják-e vallásukat – felismeri, hogy olyan alapvető értékek, mint az emberi jogok, az emberi méltóság vagy akár maga a személy fogalma és az ezeken felépülő társadalmi védőháló mind a keresztény tanításokból fakadó és a társadalmi berendezkedésben testet öltő értékeink, melyek egyaránt szolgálják hívő és nem hívő honfitársainkat is” – olvasható a beszámolóban.
Az utolsó két kérdés a gyerekek erkölcsi fejlődésére vonatkozott.
Először is azt akarták megtudni, hogy a kutatásban részt vevők szerint az internet pozitívan hat-e a gyerekek erkölcsi fejlődésére. A megkérdezettek 63 százaléka szerint inkább rossz hatással van rájuk. A második legmagasabb a nem válaszolók aránya volt, ők tették ki a 17 százalékot, és csupán 13 százalék szerint hat pozitívan a fiatalok erkölcsi fejlődésére az internet. Hét százalék szerint az internetnek nincs ilyen téren semmilyen befolyása.
Ezzel kapcsolatban az volt a legmeglepőbb, hogy a fiatalabb generációk tartják károsnak az internet hatásait, tehát azok, akik maguk is rendszeresen használják és ismerik.
Az intézet szerint ők „jobban tisztában vannak az ott kontroll nélkül elérhető káros tartalmak veszélyeivel is”.
A legegyöntetűbb válasz az utolsó kérdéssel kapcsolatban érkezett, miszerint az iskoláknak feladata-e a tárgyi tudás átadása mellett erkölcsi nevelésben részesíteni a gyerekeket. 83 százalék szerint ez igenis feladata az intézményeknek.
„A válaszok és a mögöttük tapintható erőteljes társadalmi elvárások alátámasztják a hit és erkölcstan iskolai nevelésbe való beépítésének szükségességét és azt, hogy az iskola – a család elsődlegessége mellett – kiemelten fontos terepe a gyerekek erkölcsi nevelésének” – elemzi az intézet a válaszokat.
A reprezentatív kutatás eredményeit október 18-án tették közzé az interneten. Október 12-én, a Szent István Intézet a Batthyány Lajos Alapítvánnyal közös, Lélekmentés másként című konferenciáján Krúdy Tamás, a Szent István Intézet vezető kutatója számolt be a részletekről.
A címlapképen Krúdy Tamás, a Szent István Intézet vezető kutatója számol be a kutatás eredményeiről a Szent István Intézet és a Batthyány Lajos Alapítvány közös konferenciáján. fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
