Mit kell tennünk, ha gyermekünk elmerült a vízben? (VIDEÓ)

Azt már szerencsére sok helyen olvashatjuk, hogy a fulladás a filmekben bemutatott helyzetekkel ellentétben nem úgy néz ki, ahogy gondolnánk. Legtöbbször csendesen, szinte észrevétlenül történik, a fuldoklónak legtöbbször nincsen levegője, energiája, lehetősége segítséget kérni. De mit tegyünk, ha a gyermekünk elmerült a vízben? Hogyan menthetjük meg az életét? A Gyermekrohamkocsi oktatóvideójából megtudhatjuk, pontosan mit kell tennünk.

Itt a nyár, a jóidő, várnak minket a strandok, medencék. Sajnos minden évben érkeznek hírek tragikus vízbe fulladásról, idén is történt már szerencsétlenség az egyik Budapesti strandon. Éppen ezért nagyon fontos tudni, mit kell tennünk, ha a gyermek elmerül a vízben.

A legtöbben nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, hogyan menthetjük meg az életét, pontosan mit kell tenni a mentő kiérkezéséig. Ebben segít a Gyermekrohamkocsi oktatófilm sorozata, amelynek alábbi részében pontról pontra bemutatják egy gyermek vízbemerülése esetén szükséges életmentő teendőket.

Reméljük, hogy senkinek nem lesz szüksége az alkalmazásra, de ahogy a videóban is hangsúlyozzák, nem baj, ha nem vagyunk profik, az életmentést mindenképpen meg kell kezdeni. Ezt mindenkinek tudnia kell!

Az alábbi módon nyújthatunk hathatós segítséget:

A Bethesda Gyerekkórház tételesen leírja, mik a vízbe fulladás figyelmeztető jelei, hogyan ismerhetjük fel, ha valaki fuldoklik:

– feje alacsonyan van a vízben, szája épp a víz szintjén van,
– feje hátra van hajtva, szája nyitva,
– szeme üres, üveges, nem tud fókuszálni/ csukva van,
– haja a homlokára vagy szemére simul,
– nem használja a lábait,
– hiperventillál, zihál, kapkodja a levegőt,
– próbál egy irányba úszni, de nem halad előre,
– próbál a hátára feküdni,
– úgy tűnik, mintha egy láthatatlan létrán mászna fel.

Mint írják, szervezetünk ösztönös reakcióval válaszol a valós vagy érzékelt vízbe fulladásra. Hogy ez mennyire veszélyesen csöndes és láthatatlan jelenség, a számok is mutatják:

az USA-ban a vízbe fulladás a második leggyakoribb halálnem (a közúti balesetek után) a 16 évesnél fiatalabb gyermekek körében.

Az átlagosan 750 gyermek közül, akik idén vízbe fognak fulladni, körülbelül 375 gyermek 25 méternél közelebb lesz a szüleihez vagy más felnőtthöz. Ezen felnőttek 10 százaléka végig fogja nézni, amint megfulladnak, nem is sejtve, mi történik. De mi is történik valójában?

Néhány ritka esetet leszámítva, a fuldokló képtelen segítséget hívni. Légzőrendszerünk a légzésre van rendelve, a beszéd csak másodlagos, ráépült funkciója. Ahhoz hogy beszélni tudjunk, először jól kell tudnunk lélegezni. A fuldokló szája nincs elég ideig a felszín fölött, hogy lélegezni is és kiáltani is tudjon. Csak a ki- és belégzésre képes koncentrálni, mielőtt újra elmerül. A fuldokló nem tud integetni. Ösztöne kényszeríti, hogy kezét oldalt tartva lefelé nyomja a vizet, ezzel próbálja kiemelni a fejét. Nem tudja akaratlagosan kontrollálni kézmozdulatait, nem tud a segítségére siető ember vagy mentőeszköz felé nyúlni. Testét az ösztönös fulladási reakció alatt végig függőlegesen tartja a vízben, de nem feltétlenül tapos a lábával. Ha nem mentik meg, csak mindössze 20-60 másodpercig tud a felszínen küzdeni, mielőtt elmerül – figyelmeztet a Bethesda Gyerekkórház leírásában.

Mindez nem jelenti azt, hogy aki csapkod és segítségért kiabál, nincs veszélyben! Valószínűleg pánikba esett. A pánikreakció jelei nem mindig mutatkoznak a fulladáskor jelentkező ösztönös reakció előtt, a pánik időtartama általában nem hosszú, és az ösztönös reakciótól eltérően ekkor az áldozatok még tudnak segédkezni saját megmentésükben. Megragadják a mentőövet, a biztosító kötelet vagy más mentőeszközt.

Arra is figyelmeztetnek, hogy

a vízben játszó gyerekek mindig zajosak. Ha csönd lesz, azonnal oda kell mennünk, hogy megtudjuk, miért.

Vezetőkép: YouTube/Gyermekrohamkocsi videó részlet