Mit okoznak a digitális eszközök kétéves kor alatt? (VIDEÓVAL)

Egyre több olyan szakértő szólal fel az okoseszközök túl korai használatával szemben, aki látja, milyen káros hatások érik a gyermekeket – különösen a legfiatalabbakat –, ha valós ingerek helyett a szülők a képernyőt kínálják fel nekik. Ahogyan arról a Vasárnap.hu korábban beszámolt, egy magyar kutatás is megállapította, hogy a túlzott kütyühasználat digitális autizmust okozhat, amit egy lapunknak nyilatkozó logopédus szakértő is megerősített. A jelenséggel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is foglalkozott: podcast műsoruk legfrissebb epizódjában az okoseszközök személyiségfejlődésre gyakorolt hatásáról beszélgetett Fóris Alexandra pszichológus, gyermekvédelmi elemző és Szűts Zoltán dékán, tanszékvezető, egyetemi docens.

Sajnos a legtöbb szülő nincs tisztában azzal, milyen problémákat okoz a túlzott és túl korai kütyühasználat. Éppen ezért fontos, hogy minél több fórumon szó essen arról, hogy milyen életkor alatt nem javasolt képernyőt néznie a gyerekeknek és mi ennek az oka. Az NMHH Podcast legújabb epizódja az okoseszközök kisgyermekek személyiségfejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozik: a beszélgetésben nem csupán a digitális autizmus témáját járják körbe, de beszélnek a szülő és a társadalom felelősségéről is, valamint hasznos tanácsokat nyújtanak a témában.

A legtöbb szülő nem szeretné, ha gyermeke lemaradna, éppen ezért – mivel látszólag mindenki ad okoseszközt a gyermek kezébe – nem tekintik problémának a korai kütyühasználatot.

Az aggályok inkább a gyermek későbbi viselkedése okán fogalmazónak meg, például az eszközhasználat miatt kialakuló függőség, túlzott agresszió kapcsán. Mindenesetre nincs egységes iránymutatás, ami megmondaná a szülőknek, hogy jó-e a korai kütyühasználat, hogyan döntsenek – fogalmaz Fóris Alexandra.

Szűts Zoltán rámutat: a digitális technológia rendkívül kreatívan bomlasztó jelenség, aminek könnyű megfeledkezni a káros hatásairól, hiszen azok nem azonnal, hanem később fognak jelentkezni. Igaz ez a kisgyerekek korai kütyühasználatára is. Véleménye szerint éppen ezért tragikus, hogy ma már lehet olyan babakocsit vásárolni, amelyen tablet tartó is van.

Tudosók azt is megfigyelték például, hogy kétéves kor alatt már kevés képernyőidő is megváltoztathatja az agy fehérjeállományát.

Hamis képet adhat az, hogy ezek a kütyük segítenek mondjuk a nyelvtanulásban, hiszen egy nyelvet később is meg lehet tanulni, ezzel szemben azokat a készségeket, amelyeket a gyermek társas interakciók során sajátít el egy-két éves kora körül – például az érzelemszabályozás vagy a másikhoz való viszonyulás – később már nehezebben, vagy egyáltalán nem tudja pótolni.

Hogyan tud tehát a szülő egyensúlyt teremteni a kor szelleme és a józan ész között?

Éppen ezért fontos a társadalom edukálása és támogatása, hiszen ha szabályozzuk például a kábítószer-, vagy alkoholfogyasztást, akkor az eszközhasználatra is fontos közös szabályokat hozni.

A szakértők szerint az is nagyon sokat számít, ha óvjuk kapcsolatainkban a személyességet, és nem az eszközökért élünk, hanem az eszközök szolgálnak minket.

A gyermeknevelésbe pedig muszáj beletenni a munkát szülőként, és nem szabad a covid alatt kialakult digitális grundra bízni a nevelés ránk eső részét.

További tippekért tekintsék meg az alábbi beszélgetést:

Vezetőkép: Pixabay