Nem csupán az agresszió oka, figyelmeztető tünet is lehet, ha egy gyerek túl sokat kütyüzik

Nem figyel ránk a gyermekünk? Rugdos és kiabál, amikor dühös lesz? Érdemes átgondolni a képernyő előtt töltött idejét! De vigyázzunk, nem csupán ok, tünet is lehet, ha egy gyerek túl sokat kütyüzik – derül ki egy friss tanulmányból.

Nem csupán az oka, tünete is lehet a túlzott kütyüzés annak, ha egy gyerek nem tudja az érzelmeit megfelelően szabályozni – derült ki egy friss kutatásból. A vizsgálat összesen 117 gyermek viselkedését követte figyelemmel, akik a felmérés kezdetekor 10 és fél év alatt voltak.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság folyóiratában, a Psychological Bulletinben közzétett adatok szerint minél több időt töltöttek a gyerekek képernyő előtt, annál valószínűbb, hogy cselekedeteik és érzéseik nem feleltek meg a fejlődési szakaszuknak megfelelő elvárásoknak.

Különböző szocioemocionális problémák keletkezhettek, úgy mint a szorongás, a depresszió, a hiperaktivitás és agresszió. Az összefüggés enyhe, de szignifikáns volt, különösen a lányok esetében.

A tanulmány szerint

a problémák akkor jelentkeztek, amikor a 2 év alatti gyerekek (videó-beszélgetéseken kívül) bármennyi időt töltöttek a képernyő előtt, illetve ha a 2-5 évesek napi egy óránál többet, és az idősebb gyerekek napi két óránál többet voltak online.

Azok a gyerekek voltak különösen veszélyeztetettek, akik sok időt töltöttek játékokkal. A 6-10 éveseknél nagyobb valószínűséggel alakultak ki szocioemocionális problémák, mint az 5 éves, vagy annál fiatalabb gyermekeknél.

Különösen aggasztó, hogy azok a gyerekek, akik érzelemszabályozási problémákkal szembesültek, még inkább a képernyő felé fordultak, így próbálva megbirkózni a feszültséggel, ami valójában súlyosbíthatja a problémát. Ez a negatív spirál egyébként különösen a fiúkra jellemző.

„A túlzott képernyőhasználat nem csupán oka a problémának, néha tünet is lehet” – fogalmazott a CNN beszámolójában Roberta Pires Vasconcellos, a tanulmány vezető szerzője a megdöbbentő eredmény kapcsán.

https://vasarnap.hu/2025/05/19/ma-mar-az-sem-ritka-hogy-11-eves-gyermektol-csalnak-ki-intim-felvetelt-hogyan-vedhetjuk-meg-gyerekunket-az-online-zaklatastol/

„Sok esetben a már amúgy is érzelmi problémákkal küzdő gyerekek a képernyőkhöz, különösen a videójátékokhoz fordulnak, egyfajta megküzdési vagy menekülési stratégiaként” – mondta Vasconcellos, aki szerint bár ez rövid távon megkönnyebbülést hozhat, ezek a gyerekek idővel egy olyan ördögi körbe kerülhetnek, amely „felerősíti az érzelmi nehézségeket.”

Ugyan a kutatás a maga nemében az egyik legnagyobb metaanalízisnek számít, mégis vannak korlátai, mivel olyan tényezőket nem tudott vizsgálni, mint a szülői nevelési stílus vagy a társadalmi-gazdasági státusz. És mivel a tanulmányok a tágabb értelemben vett képernyő előtt töltött időt vizsgálták, azt sem tudták pontosan meghatározni, hogy az eredményeken belül milyen hatása van a közösségi média használatának a gyerekek mentális egészségére.

A képernyő előtt töltött idő friss kutatási eredményei azonban még így is rávilágítanak, mit tehet a szülő vagy gondviselő annak érdekében, hogy megóvja gyermeke mentális egészségét.

A felnőttek ugyanis egyre gyakrabban használják a képernyőt arra, hogy megnyugtassák a gyereket vagy lekössék a figyelmét. Leggyakrabban akkor van erre szükség, ha dolgozniuk kell, vagy más olyan helyzetekben, amikor csendben kell lenni, például egy étteremben.

https://vasarnap.hu/2025/05/29/elkepeszto-mennyisegu-kepernyoido-szakertok-mutatjak-meg-hogyan-keruljunk-egyenesbe/

„Bár ez rövid távú megoldást hozhat, hosszú távon problémákhoz vezethet” – figyelmeztet Vasconcellos rávilágítva, hogy ez a módszer megakadályozhatja a gyerekeket abban, hogy megtanulják, hogyan viselkedjenek megfelelően egy helyzetben és hogyan kezeljék az érzelmeiket.

„Ahelyett, hogy önszabályozási készségeket fejlesztenének ki, a képernyőkre támaszkodnak, ami ugyan kényelmes, de elterelheti a figyelmet a valódi megoldásról. A módszer ugyanis erősítheti azt az ördögi kört, amelyben „az érzelmi nehézségeket inkább elfedik, mintsem kezelik, ami idővel még nehezebbé teszi a gyerekek számára, hogy képernyő nélkül birkózzanak meg a problémákkal. ”

Szülőként tehát érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy a gyerek akkor nyúl-e a képernyőhöz, amikor problémája van. Ahelyett, hogy eleve azt feltételeznénk, hogy maga a képernyő a probléma, nézzünk a jelenség mélyére – javasolja a szakember, hozzátéve, hogy ha a gyerek gyakrabban fordul képernyőkhöz, amikor ideges vagy magányra vágyik, fel kell mérnünk, milyen állapotban van érzelmileg”.

„Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy olyan kapcsolódási pontot vagy támogatást keresnek, amelyet a személyes kapcsolataikban – otthon, az iskolában vagy más társasági helyzetben – nem találnak meg.”

Ilyenkor van a legnagyobb szükségük a szülő támogatására és útmutatására, „hogy úgy érezzék, meghallgatják, megértik őket, és érzelmileg biztonságban lehetnek, online és offline egyaránt” – mondta Vasconcellos.

https://vasarnap.hu/2025/04/28/okoseszkozok-buvoleteben-hogyan-szabjunk-hatarokat/

Az online játékoknak különösen nagy a kockázata, mivel gyakran közösségi média platformként működnek. A szakértő szerint erre azért kell külön odafigyelni, mert ezek a játékok akkor is folytatódnak, ha a játékos kijelentkezik, így a gyerekeken nagy a nyomás, hogy a kívánatosnál hosszabb ideig online maradjanak. Ez pedig oda vezethet, hogy elhanyagolják a fontos, valós tevékenységeket, mint például az alvás, az iskolai feladatok vagy a személyes kapcsolataik ápolása. Itt a szülőknek kell egyértelmű határokat szabni, különösen az idősebb gyermekek esetében, akik jellemzően már maguk osztják be az idejüket.

https://vasarnap.hu/2025/04/10/mi-tortenik-a-gyerekek-figyelmevel-es-motivaciojaval-a-digitalis-korban-video/

De minden más esetben is fontos, hogy mi diktáljuk a szabályokat és mi húzzuk meg a határokat – akár azzal, hogy időkorlátot szabunk, akár azzal, hogy nem veszünk telefont a gyermeknek egy bizonyos korig, és az offline világban kínálunk alternatívákat a szabadidő hasznos eltöltésére.

Nemet mondani nem mindig könnyű, és sokszor jár konfliktussal. Ehhez erőt adhat, ha arra gondolunk, hogy mára a legtöbb kutatás bebizonyította, a fiatalokra káros hatással van a telefonhasználat.

Azt pedig egyik szülő sem szeretné, ha kamaszkorára gyermekének alvásproblémája, függősége, figyelemzavara lenne a túlzott kütyüzés hatására, vagy elégedetlenné válna saját testével kapcsolatban az interneten közvetített téves ideálok és káros üzenetek hatására.

https://vasarnap.hu/2025/01/16/bikiniben-pozolo-modellek-es-lapos-has-avagy-az-onsanyargatas-esztetikaja/

Vezetőkép: Pixabay