Nincs olyan, hogy „csak egy füves cigi” – a kannabisz életre szóló hatásai a serdülőkre

Ismét élénk vita alakult ki a kábítószer-használat körül, miután a kormány szigorítaná a kábítószer elleni fellépést. A szakértők kongatják a vészharangot: európában növekedett a fogyasztás, miközben vannak olyan országok a kontinensen, amelyek éppen most kezdtek drogliberalizációba. De mi a helyzet az úgynevezett könnyű drogokkal, például a kannabisszal? Valóban olyan ártalmatlan, mint amilyennek egyes hangok be szeretnék állítani? Kutatások szerint éppen ellenkezőleg: a közhiedelemmel ellentétben komoly negatív hatása van a marihuána-fogyasztásnak is.
Ha az ember kívülállóként nézi végig, hogy egy fiatal a marihuána fogságába esik, akkor nagyon jól látja, hogyan alakulnak át a prioritásai, emberi kapcsolatai. Azonban mindennek van egy konkrét biológiai háttere is, ezt dolgozta fel több tanulmányt is összegző elemzésében Zilahi Eszter. A Drogkutató Intézet munkatársa cikkében felhívja rá a figyelmet, hogy napjainkban a serdülők és fiatal felnőttek körében aggasztó mértékben jelentkeznek a kannabiszhasználatból eredő mentális egészségügyi problémák, amelyek súlyos mértékben befolyásolhatják iskolai és munkahelyi teljesítményüket, és bizonyos esetekben akár kórházi kezelést igénylő pszichotikus epizódokhoz is vezethetnek.
Miközben a világ egyes részein (például Németroszágban) éppen most liberalizálták a könnyű drogok fogyasztását, addig más országokból aggasztó hírek érkeztek: például olyan amerikai iskoláscsoportról, amelynek tagjai THC-tartalmú gumicukortól lettek rosszul.
Mi van tehát az ártalmatlannak tűnő, és alacsony kockázatúnak beállított marihuána látszólagos veszélytelensége mögött?
A szakértő első lépésként arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern kannabisztermékek jelentősen magasabb THC-koncentrációt tartalmaznak, mint a régi társaik: számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy míg az 1969-ben Woodstockban tesztelt marihuána körülbelül 1 százalékos THC-koncentrációjú volt, ezzel szemben a mai kannabiszvirágok jellemzően több, mint 15 százalék THC-t tartalmaznak, míg a koncentrátumok THC-tartalma akár a 90 százalékot is meghaladhatja.
Ez a magas THC-tartalom pedig növeli a függőség és a pszichózis kockázatát a fiataloknál.
Zilahi Eszter szerint a nagy THC-tartalmú termékek (koncentrátumok és izolátumok) nagyobb valószínűséggel okoznak függőséget, kognitív károsodásokat és káros mentális hatásokat: szorongást, paranoiát és pszichózist.
Cikkében arra is kitér, hogy már vannak olyan tanulmányok, amelyek megmutatták, hogy összefüggés van a magasabb THC-dózis és a komolyabb egészségügyi következmények között. Itt olyan mellékhatásokról beszélünk, mint a kannabiszhasználati rendellenesség (CUD), szív- és érrendszeri problémák, pszichózis, depresszió, öngyilkosság, erőszak vagy a vezetési képesség romlása.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy hatóanyag-tartalmú kannabisz rendszeres használata fokozottan növeli a függőség, a sóvárgás és az elvonási tünetek kialakulásának valószínűségét.
Így már nem is tűnik annyira ártalmatlannak a kannabisz, igaz? De mi a helyzet a fiatalokra gyakorolt hatással? Ezzel az aspektussal különösen fontos foglalkozni, mert a kutatások szerint az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a serdülők és fiatal felnőttek körében a marihuána fogyasztása, és ez számít a legszélesebb körben használt tiltott kábítószernek (becslések szerint 183 millió felhasználóval).
A fiataloknál azért is különösen nagy a kockázat, mert körülbelül 25 éves korig az agy fejlődésben van, és ezáltal a serdülőknél a kannabiszhasználat fokozott kockázatot jelent. Például megzavarja a hippokampuszt, amely a memóriaképzésben kulcsfontosságú szerepet tölt be, vagyis a tanulásra és a memóriára is negatív hatással van.
Kutatások szerint a serdülőkorban megkezdett, hosszú távú kannabiszhasználat az IQ-értékek és a kognitív teljesítmény romlásához vezet. A magas THC-expozíció csökkentheti a szürkeállomány térfogatát a prefrontális kéregben, ami rontja az olyan végrehajtó funkciókat, mint a tervezés és az impulzuskontroll.
De számtalan egyéb problémát okozhat a fiatalkori kannabiszhasználat, például az agy fehérállományára is hatással van, csökkentve az összehangolt kognitív folyamatok szempontjából kulcsfontosságú agyi régiók közötti összeköttetést.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy ennek a kábítószernek kitett gyermekeknél azok az agyi áramkörök fejlődése is változik, amelyek a viselkedésért felelősek, és fokozott a rossz döntések, a kockázatvállalás előfordulása. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendszeres kannabiszhasználat összefüggésbe hozható a serdülőknél megnövekedett szorongással, depresszióval és az öngyilkossági gondolatok gyakorivá válásával.
Serdülőknél a kanabiszhasználati-zavar, függőség is könnyebben kialakulhat, és egyes neurobiológiai hatások egész életre megmaradnak, akkor is, ha az illető már nem él a szerrel. Kutatások szerint vannak olyan hosszú távú problémák, például a kábítószerezés hatására kialakult memóriával, a tanulással és az érzelmi kontrollal kapcsolatos zavar, amelyek felnőttkorban is fennmaradhatnak – akár generációkon átívelően is.
Ezért nagyon fontos tudatosítani a fiatalokkal, hogy a kannabisz esetében sem pusztán “csak” egy füves cigiről van szó, a THC ugyanolyan káros hatású kábítószer, mint a keményebb drogoknak nevezett társai.
Vezetőkép forrása: Pixabay