NMHH: A magyarok fele tudatos hírfogyasztónak tartja magát
Csupán kevés honfitársunk él információs buborékban – írja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján. Az NMHH és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatást végzett a magyarok hírfogyasztási szokásairól. A felmérés arra is rávilágít, hogy milyen mértékben jelenik meg a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság az egyes társadalmi csoportokban.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrég publikálta annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet az Adatvezérelt Marketing Szövetséggel közösen folytatott s amely azt vizsgálta, hogy az eltérő élethelyzetek és hírfogyasztási szokások miként befolyásolják az információk megosztásának módját és azok hitelességének megítélését.
A 2025-ben lefolytatott tanulmány a hírfogyasztók öt típusát azonosította viselkedési mintázatok alapján. E csoportosítás szerint a passzív befogadó nem keresi aktívan a híreket, inkább a közösségi médián vagy ismerősökön keresztül értesül azokról. A jólértesült viszont aktívan formálja mások véleményét és rendszeresen oszt meg híreket. Az elutasító bizalmatlan a média iránt, kevés forrást követ és szkeptikus a hírek hitelességével kapcsolatban.
Médiatudatos hírfogyasztónak számít az, aki több platformról tájékozódik, ellenőrzi a forrásokat és tudatosan kerüli a manipulációt. A buborékban élőt kizárólag a saját világnézetének megfelelő hírek érdeklik, amelyek megerősítik a saját vélekedésében.
A felmérés alapján az NMHH közlése szerint a felnőtt magyar társadalom nagyobb része médiatudatos hírfogyasztónak bizonyult (43 százalék), ami azt jelenti, hogy
a magyarok mintegy fele tudatos, forráskritikus hírfogyasztónak tartja magát.
Jelentős ugyanakkor az elutasítók (16 százalék) és a buborékban élők (10 százalék) aránya is, ami arra utal, hogy a médiával szembeni bizalmatlanság és az ideológiai zártság érzékelhetően jelen van a magyar hírfogyasztók körében.
A kutatás ugyanakkor azt is megállapította, hogy az egyes típusok ritkán jelennek meg tisztán. A magyar felnőtt lakosság 33 százalékánál például nem mutatkozott erős kötődés egyik típushoz sem, ami a hírfogyasztás töredezett, esetleges vagy kiegyensúlyozatlan jellegére utal. Az eredmények alapján a válaszadók 67 százalékánál azonosítható legalább egy domináns típus, míg 33 százalékuknál nem mutatkozott markáns mintázat.
A tanulmány arra is reflektált, hogy az életkor változása milyen hatással van a hírfogyasztási szokásokra, és vizsgálta azt is, hogy a generációs különbségek milyen lenyomatot hagynak az információszerzés és átadás mintázatain.
A válaszok alapján kiderült, hogy
a fiatalok jellemzően saját korosztályukkal beszélnek a hírekről, és bár időnként kikérik szüleik véleményét, a hírfogyasztás és tudásmegosztás elsősorban kortárs közegben zajlik.
A középkorúak a híreket leginkább házastársukkal és kollégáikkal vitatják meg, és ritkábban osztják meg ezeket digitális térben. Az idősebb generáció tagjai jellemzően házastársukkal és barátaikkal beszélgetnek hírekről, és egy szűk rétegtől eltekintve kevésbé aktívak az online hírmegosztásban.
A generációs különbségek jelentős hatással vannak a hírfogyasztási szokásokra. A fiatalok számára az online tér természetes, de sokan kritikátlanul fogadják el az ott talált információkat. A középkorúak hídfunkciót töltenek be a digitális és a hagyományos hírfogyasztás között, míg az idősebbek inkább a hagyományos forrásokat részesítik előnyben és nehezen igazodnak el az online híráramlásban.
A generációs szakadék áthidalása érdekében kulcsfontosságú lenne az idősebbek digitális készségeinek fejlesztése és a fiatalok médiatudatosságának erősítése, hogy mindkét csoport tudatosabb és kritikusabb hírfogyasztóvá válhasson – összegzik az eredményeket a DIMSZ honlapján.
A tanulmány részleteiről itt olvashatunk.
Vezetőkép: Freepik.com
