Pillanatok alatt kialakulhat a hőguta – ezért ne hagyd soha az autóban a gyereket!

Fölösleges aggodalmaskodásnak tűnhet a címbéli felhívás, de ha beleovasunk a hírekbe, rádöbbenünk, hogy sajnos nem az: minden évben érkezik beszámoló olyan tragédiáról, amelynek oka, hogy óvatlan szülők a hőségben az autóban hagyták gyermeküket. Ezért nem elég egyszer, minden évben újra és újra el kell mondani: soha, semmilyen okból nem szabad a gyermeket az autóban hagyni! Különösen igaz ez nyáron, amikor az autó belsejében a hőmérséklet elérheti a 60 fokot is.

Egy pillanat alatt szakadt a nyakunkba a kánikula, és lépett életbe a narancs figyelmeztetés a hőség miatt. Ilyenkor mindannyian a hűs szobába, esetleg a vízpartra vágyunk, senki nem választaná önként hogy a forró napon, esetleg az autóban aszalódjon. Ám sajnos van olyan, hogy valaki önhibáján kívül kerül veszélyes helyzetbe.

Nemrég szerepelt a hírekben, hogy egy tatai általános iskolás kislány osztálykirándulás után a buszban maradt, mert elaludt. Senki nem ellenőrizte a leszálló kisgyerekek létszámát, és a sofőr sem vette észre, hogy valakit a buszban felejtettek, így visszahajtott a telephelyre. Szerencsére a kislánynak volt annyi lélekjelenléte, hogy amikor ráeszmélt, mi történt, az egyik vészkijárat ablakát betörte, ekkor sietett segítségére a sofőr, akit a tanárok időközben értesítettek a helyzetről. Sajnos nem volt ilyen szerencsés az a négy éves kislány, aki még 2022-ben rekedt egy iskolabuszon több mint hat órára.

A fenti példák ugyan egyedinek tűnnek, de minden évben történik tragédia gondatlanságból vagy feledékenységből. Éppen ezért fontos tudatosítani a sofőrökben – legyen szó szülőről vagy bármilyen hivatásos sofőrről, aki gyermekeket szállít – hogy ebben az időszakban fokozottan oda kell figyelni arra, hogy senki ne maradjon az autóban vagy buszban őrizetlenül, hiszen egy gépjárműben akár 60 fok is lehet a tűző napon. Ilyen hőmérsékleten pedig nagyon gyorsan és könnyen alakulhat ki hőguta. Azt is fontos tudatosítani, hogy hiába hagyom árnyékban a kocsit, a nap mozgásával az enyhet adó biztonság elillanhat egy pillanat alatt.

Különösen a kisgyermekek és a kisállatok veszélyeztetettek, ők ugyanis hamarabb lesznek rosszul, viszont nem tudnak önállóan kiszabadulni, jelezni vagy segítséget kérni. Sokan talán nem is tudják, hogy a 40-60°C fölé emelkedett hőmérsékletben hagyott kisgyerek milyen rövid idő alatt túlmelegedhet, keringési rendszere pedig pillanatok alatt összeomolhat. Nincs tehát olyan időintervallum, ami még biztonságos, nincs „csak beugrom a boltba”, mert minden forró autóban töltött perc életveszélyes lehet.

A hőguta 39,5-40,6°C testhőmérsékleten alakul ki, amikor a test verejtékezése leáll, a test maghőmérséklete megemelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik. A hőguta kezelés nélkül halálos kimenetelű is lehet, de kórházi kezelés mellett is 10-20 százalékos a halálozási arány.

Nem csupán az autóban ülve lehet hőgutát kapni, éppen ezért fontos tisztában lennünk azzal, mik a rizikótényezők. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint ugyanis  nemzetközi és hazai kutatások mára egyértelműen kimutatták, hogy a hőség és a megbetegedések, halálozás között szoros összefüggés van. Az ideális a 18°C napi átlaghőmérséklet, de mi van, ha efölé kúszik a mutató?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslatait hőség idejére

Ahogy nő a forróság, úgy nő a veszélye is annak, hogy hőgutát kaphatunk. Sőt, 25-30°C átlaghőmérsékletnél, amikor a napi maximum 33-37°C körül mozog ez sokkal nagyobb arányban fordulhat elő. Magyarországon 2005 óta vezették be egy EU-s támogatású nemzetközi projekt keretében a hőségriasztást, azóta a lakosságot előre figyelmeztetik. A hőségriasztás időszakában ugrásszerűen nő a mentők riasztása, de a halálozás is. Országonként eltérnek hőségriasztás küszöbhőmérsékletei, nálunk a 25°C a másodfokú riasztás küszöbértéke, de ez Helsinkiben lehet akár már 21 °C is. Figyelembe veszik a levegő páratartalmát – ahol általában párás a levegő, mint pl. a tengerparti országokban, kevesebb fok is elég ahhoz, hogy hőségriasztást adjanak ki. Japánban az elmúlt napokban a 30 fok ezért számított extrém magasnak.

Nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak az arcon, fülön, végtagokon, ezzel növelik a hőleadást. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Azonban ha a párologtatás nem megfelelő, például azért, mert nem iszunk elég folyadékot, akkor a testhőmérséklet emelkedni kezd, ami súlyos következményekkel is járhat.

A hőguta akkor lép fel, amikor hosszan tartó meleg hatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved, a szervezet túlmelegszik, mivel nem tudja leadni a felesleges hőt. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, kifejezéstelen tekintetről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték elérheti a 43-44°C-ot is) ismerhetjük fel. Az érintett eszméletlen is lehet, kezelés nélkül, akár halálhoz is vezethet az állapot. A beteg maradandó tünetekkel gyógyulhat.

Mit tehetünk a hőség ellen?

Az egyéni védekezés nagyon fontos. Az idősek ne menjenek a forróságban ügyeket intézni, ne ekkor főzzenek be gyümölcsöket lekvárnak, a vasalás is várhat. Ellenben jót tesz, ha a szobában vizes törölközőket teregetnek ki, lehúzzák a redőnyt és csak éjjel szellőztetnek. A belső térben a 25°C lenne az ideális. Kánikulában hívjuk fel gyakrabban idős, beteg rokonainkat, ismerőseinket, nézzünk rá a szomszédokra, segítsünk a napi bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában. Az idős emberek kevésbé érzik, hogy melegük van, túlöltöznek, elfelejtkeznek a rendszeres folyadékpótlásról.

Nem mindegy, mit fogyasztunk, mit iszunk. A csapvíz önmagában nem elég, mert az izzadással sót, ásványi anyagot is veszítünk.

Egy megsózott paradicsom, uborka önmagában is üdítő és pótolhatja az elveszített ásványi anyagot. Igyunk gyakran, együnk lédús gyümölcsöket, görögdinnyét, őszibarackot. Ugyanakkor ne fogyasszunk alkoholt és a kávét is érdemes ilyenkor kerülni, mert ezek vízhajtó hatásúak. Aki ilyenkor extrém sportot űz, vagy a fizikai munkája úgy kívánja, annak a szokásos napi 2-2,5 l folyadékfogyasztása akár  5 literre is emelkedhet.

A városban járva

Sokan mártóznak meg a forróság idején a szökőkutakban. Gyerekek szaladgálnak mezítláb a vízsugár alatt.

„Ezt egyenesen ellenezzük – mondja Páldy Anna” – a szökőkutak nagy többségében keringtetett víz van, ugyanaz hosszú ideje. Baktériumok, gombaspórák, madár ürülék lehet a vízben – amik többféle betegséget okozhatnak, akár a legionárius betegséget is. Ezt egyébként a légkondicionálótól is megkaphatjuk, ha nincs megfelelően kitisztítva (évente szükséges!). A klimatizált helyiségekben megfázhatunk, izületeink megfájdulhatnak, ha hosszabb ideig közvetlenül ránk irányul a hideg levegő.”

Ha a városban már vannak párakapuk, esetleg a parkban locsolják a füvet, használjuk ki ezeket a lehetőségeket – a vízpermet alkalmas arra, hogy hűtsük magunkat. Azt is megtehetjük, hogy a 10-15 perces tűző napon való tartózkodás után betérünk egy légkondicionált helyiségbe, közintézménybe: okmányirodába, plázába, könyvtárba.

Kocsiba zárva

Még minden évben követelt halálos áldozatot a forróság: egy bezárt kocsiban hagyott kisgyerek (de akár házi kedvenc is), vagy egy kerékpározó kiránduló. Ilyen extrém esetekben a hőguta gyorsan bekövetkezik. A zárt autóban rövid idő alatt akár 40-60°C fölé húzódik a hőmérséklet, az ott hagyott kisgyerek rövid idő alatt túlmelegszik, keringési rendszere pedig pillanatok alatt összeomolhat.

A hosszan tartó sportok, a kerékpározás és a tenisz hasonlóan veszélyes lehet ilyenkor. Kerüljük a tűző nap, biciklizzünk erdőben, ne az aszfalton; teniszezni pedig reggel vagy délután, este menjünk. Banális tanácsok, amelyek életet menthetnek.

„Ugyanilyen fontos, hogy az UV sugárzásnak ne tegyük ki magunkat 10-15 percnél tovább. A naptej, a megfelelő öltözködés, a kalap, a napszemüveg mind a védekezés része kell, hogy legyen – mondja Páldy Anna. – Idén szerencsénk van, a divat olyan napszemüvegeket kínál, amelyek jól takarják az arcot, a szemet. A régebben divatos csík formájúak többet ártottak, mint használtak. Mindig legyen nálunk víz, ha útnak indulunk, ha csak a postára vagy a boltba, akkor is. Folyamatosan igyunk, hogy izzadni tudjunk, de a kezünkre is locsolhatunk belőle, vagy átmoshatjuk az arcunkat.”

Ventilátor vagy klíma?

A klíma ma már egyre több autóban, lakásban ott van. Csakhogy elektromos áramot nagyon sokat fogyaszt, megnövelve a fosszilis energiahasználatot, amivel tovább rontunk a klímaváltozáson. Érdemes alternatív energiákat felhasználni, például napelemről működtetni. A belső térben a 25 °C (mindig a külsőt is vegyük figyelembe, annál -10°C-nál ne legyen több a különbség) lenne az ideális. Ma a tudomány azt mondja, nem káros a ventilátor, bár ez a belső levegőt keringteti és kiszáríthatja a szervezetünket, ezért szükséges a párásítás. Az újabb ventilátor modellek között már vannak olyanok, amelyek párásítanak is, válasszunk ilyet, ha még a vásárlás előtt állunk.

Vezetőkép: Freepik