Szalai Piroska a Vasárnapnak: Az államnak sem rossz üzlet a családok anyagi helyzetének erősítése

A családok anyagi biztonságának az erősítése az államnak is megéri, hiszen nő a fogyasztás és a vagyon, a szegénység kockázatával élők száma pedig mérséklődik – fejtette ki a Vasárnap.hu-nak Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója. Arra is kitért, hogy van fedezet a költségvetésben a már bejelentett intézkedésekre, egyebek közt az szja-mentesség és az adókedvezmény kiszélesítésére, valamint a 14. havi nyugdíj elindítására. Szavai szerint hosszú távon számolhatnak ezekkel a választók, ha a jövő évi választásokon a mostani kormánypártok mellett döntenek.

– Számos intézkedést vezetett be a kormány a családok anyagi helyzetének a javítására az elmúlt időszakban. Honnan van fedezet ezekre?

– Az első félévben minden elemzőt meglepő mértékű költségvetési bevételnövekedés történt, a második negyedévben rég nem látott, 1999 óta a második legnagyobb mértékű többlet keletkezett a büdzsében. A családi adókedvezmény felével történő növekedése, a háromgyermekes anyák szja-mentessé tétele számszakilag bevételelmaradást jelent ugyan, de a befolyt többletösszegek miatt a második félévben egy kicsivel több lehetőség nyílt arra, hogy a családok életkörülményein javítsunk, s meg fog ez jelenni a háztartások fogyasztásában és a megtakarításaikban is.

– Miből lesz forrás a 14. havi nyugdíj lépcsőzetes bevezetésére?

– Mostanra már tudjuk, hogy a 14. havi nyugdíj első heti részének kifizetése megtörténik 2026 februárjában, ezt elbírja a jövő évi költségvetés. A negyed havi nyugdíj kifizetésének költsége az állam számára nagyjából 150 milliárd forint. Arról majd a későbbiekben születik döntés, hogy milyen ütemezéssel folytatódik majd a plusz juttatás kifizetése. Ha a teljes 14. havi nyugdíjat egy csapásra vezettük volna be, ahhoz 550-600 milliárd forint körüli összeget kellett volna előteremteni. A 13. havi nyugdíjat is hasonlóképpen, lépcsőzetesen vezettük be 2021-től, majd mivel akkor a tervezettnél jobban zártuk az évet, 2022-ben már a teljes 13. havi nyugdíjat ki tudtuk fizetni.

– Mennyire fenntarthatók hosszú távon a támogatások, mi várható a jövő évi országgyűlési választások után?

– Még a választás előtt, januártól a családi adókedvezmény a másik felével is meg fog növekedni, illetve az szja-mentességet is bővítjük már a kétgyermekes 40 év alatti anyák számára. Ez benne volt a korábban elfogadott jövő évi költségvetési tervben is. Hogyha a jelenlegi nemzeti kormány és a kormánypártok maradnak, akkor ezek és a korábbi kedvezmények – 3 százalékos hitelek, rezsivédelem stb. – is folytatódnak. Jövőre egy csomó olyan beruházás már a GDP-ben is látható eredményeket fog hozni, amelyekről korábban azt gondoltuk, hogy a termelésük már a második félév elején el tud indulni, de picit megcsúsztak. Ezek mellett több nagyberuházás is startol, mindezek felfutása a környezetükben levő vállalkozásokra, beszállítókra is kedvezően hat, így az állam bevételeit, mozgásterét is gyarapítja.

A másik dolog: ha meg tudjuk azt tenni, hogy itthon, Magyarországon, saját hatáskörben döntünk a költségvetési bevételekről, tehát nem Ukrajnába küldjük a pénzt – ezt Brüsszel nagyon erősen befolyásolni akarja —, akkor értelemszerűen jut fedezet a családtámogatásokra.

Aki szeretné, hogy a támogatások, a családbarát adórendszer fennmaradjon és béke legyen, ami további életszínvonal-növelő intézkedések bevezetésére is lehetőséget teremt, maga is tehet érte: írja alá a háborúellenes nyilatkozatot, és küldje vissza a nemzeti konzultáció kérdőívét. Ha sokan nyilvánítanak véleményt ezen a két fórumon, az segít érvelni a kormánynak a brüsszeli vitákon.

– Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő washingtoni találkozójának eredményei mennyire befolyásolhatják a magyar családpolitika jövőjét?

– Jelentősen! Az, hogy nem kell háromszoros áron venni az energiát, segít fenntartani a rezsicsökkentést. A washingtoni megállapodások stabilitást adnak a magyar gazdaságnak, közvetetten az államháztartásra is kihatnak, hiszen adóforintokat termelő új beruházások jönnek az országba, ráadásul egy pénzügyi védőpajzsról is megállapodott Orbán Viktor Donald Trumppal, aminek a jelentősége óriási lehet egy esetleges spekulációs támadás esetén.

– Mi történhet a kedvezményekkel, ha nem a Fidesz–KDNP nyeri a választást?

– A baloldal mindent megszüntetne és adókat emelne – tudjuk ezt a szakértőik nyilatkozataiból. Az elején csak az szja-kedvezmények szűkítéséről, az adómentességek megvonásáról, illetve a többkulcsos adórendszer bevezetéséről beszéltek. Aztán kiderült, masszív szja-emelést terveznek, és megszüntetnék a családi adókedvezményt, illetve az anyák adómentességét. Utána jött felszínre a vállalkozásokat sújtó társasági adó emelésének terve, amelynek esetében majdnem háromszoros szorzóról hallottunk: 9-ről 25 százalékra emelnék. A nyugdíjak megadóztatása, csökkentése, a 13., illetve a 14. havi juttatás eltörlése és a Nők 40 program eltörlése is felmerült.

Lényegében abból, amiket most hallani, egy brutális lakossági megszorító csomag lehet. Épp úgy, ahogy Brüsszel várja tőlük: pénzt akarnak behajtani a háború és Ukrajna finanszírozására.

Vannak hasonló példák a környezetünkben, a lengyelországi átalakítások is hatalmas megszorításokat eredményeztek. Az államadósság rátája ott 50 százalék körül volt a Tusk-kormány hatalomra lépésekor, és mostanra már több mint 10 százalékponttal nőtt. A Romániában bevezetett megszorító csomag is hatalmas kiadásokat jelent a családoknak. Látni kell, hogy az adóemelésekből könnyedén következhet az, hogy összességében nem nő annyival az adóbevétel, mint amennyit ront a családok életkörülményein.

– A családoknál jelentkező pluszpénzek hol bukkanhatnak fel később?

– A fogyasztás növekedése szokott az egyik következménye lenni annak, ha a családok több pénzhez jutnak, de más hatások is várhatók, a vagyon és a megtakarítások is tovább emelkedhetnek. A lakosságnál lévő állampapírok aránya például 2010 óta jelentősen, 3-4 százalékról 20 százalék körüli szintre nőtt, és a lakossági megtakarítások bővülésében is az élen járunk. Tavaly nálunk volt a lakosság pénzügyi vagyonának a növekedése a legnagyobb az unióban. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy természetbeni juttatások is segítik a családokat, gondolok például az ingyenes tankönyvekre, illetve a rezsitámogatás is mérsékli a lakosság kiadásait.

– Miért “éri meg” az államnak például az édesanyák szja-mentessége, illetve a többi támogatás? Hol térül meg mindez?

– Az adómentességnek nem az a célja, hogy az állam járjon jól, hanem az édesanyák, a gyermekes családok. A társadalmi és gazdasági hatása ugyanakkor persze pozitív: a háromgyermekes édesanyák nettó keresete most, a november eleji utaláskor 22,5 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest – ez a fogyasztás növekedésén keresztül adóbevételt generál az államnak. Viszont nagyon fontos, hogy nemcsak ott, hanem a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők mutatóján is jelentkezni fog a hatás a későbbiekben. Ráadásul:

ha a családok anyagi biztonságérzete nő, akkor az a vágyott gyermekek megszületését is segíti, tehát kedvező demográfiai hatásokkal is jár.

Összességében kijelenthető, hogy az államnak sem rossz üzlet biztosítani ezeket a támogatásokat, a családok anyagi biztonságát pedig egyértelműen erősítik ezek az intézkedések.

Kapcsolódó:

https://vasarnap.hu/2025/11/13/orban-viktor-bejelentette-kormanya-bevezeti-a-14-havi-nyugdijat-video/

https://vasarnap.hu/2025/10/07/szalai-piroska-2/

https://vasarnap.hu/2025/10/01/szja-mentesseg/

Vezetőkép: Szalai Piroska a Vasarnap.hu stúdiójában. Fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián