Szalmonellás a húsvéti nyuszi

Vannak boltok, ahol továbbra is halomban állnak a kétes termékek.

iskola
2022. április 12. Családháló

Nagyon rosszkor jött a hír – vélhetően a gyártónak is, hiszen a „kindertojás” elengedhetetlen kelléke a Húsvétnak. Olyannyira, hogy nekem például komoly lobbitevékenységet kell folytatnom azért, hogy a lányaim megértsék, mi is az a szalmonella és miért nem hoz idén a húsvéti nyuszi ebből a csokitojásból. Én egyébként szerencsés vagyok, mert utolsó pillanatos vásárlóként megmenekültem attól, hogy a visszaváltással töltsem az ünnepek előtti drága szabadidőmet.

Mert persze az érintett termékek visszavihetők, és ajánlatos is tőlük megszabadulni, mert a szalmonella bizony csúnya dolog,

és a pénztárcánknak sem mindegy, hogy a szemetesben landolnak-e ezek az olcsónak semmiképpen sem nevezhető termékek.

Az első hírek óta nap mint nap olvashatunk arról, hogy pontosan melyik tojást lehet veszélytelenül megvásárolni. Sajnos ebben sem egységes az összes közlemény, és volt olyan is, amikor újabb termékek is bekerültek a sorba. Így tehát – bevallom őszintén – amikor a népszerű bevásárlóközpont édességes polcaihoz értem, a cikkszámok és elnevezések, hírek és ellenhírek böngészése helyett én nagyvonalúan továbbsétáltam a roskadásig megtelt polcok (saját állvány, csak a kék-sárga édességeknek) mellett, ugyanis jobban szeretek biztosra menni. Már csak azért is, mert a hírekből sajnos azt is megtudhattuk, hogy

a gyártó nem igazán sietett bejelenteni a problémát, szépen megvárta, amíg az élelmesebb vásárlók jól bespejzoltak az ünnepek előtt…

Nehéz visszaemlékeznem azokra az időkre, amikor a rendszerváltás előtt még nem is ismertük ezt az édességet. Jómagam első ünnepi emlékei között – a locsolás mellett – szerepel a szenvedély, amivel keressük és gyűjtögetjük azokat a rózsaszín párduc figurákat, amelyeket a kilencvenes évek elején a tojások rejtettek. Nagy volt a csalódás, ha helyette motor, autó,- vagy ólomfigura került elő a csokimáz mögül, de azért kincsként őriztük azt is, és még a kis műanyag tartókat is megőriztük, „jól lesz az még valamire” alapon, hogy aztán gyöngyöt, kihullott fogacskákat, miegymást tároljunk benne.

Éppen ezért érthetően sokkolta a közvéleményt, amikor kiderült, hogy idén talán enélkül telik el az ünnep…

A kifejezést talán túlzásnak érzi a kedves Olvasó, de valójában hátunk mögött két karanténos ünneppel, a háború és a választások miatti feszültségek árnyékában akár jelzésértékűnek is vehetjük, hogy apró léket kapott az a bizonyos – fogyasztói társadalmat jelképező – hajó, amely boldogan evezett eme konzumtermékek vásárlásának tengerén. 

Mert valljuk be őszintén:

a csokinyulak és csokitojások sokszor fedték már el előlünk a Húsvét valódi arcát. A Megváltóét, aki most, a Virágvasárnapi Passióban is megmutatta nekünk szeretetét, és aki erre készül Húsvétkor is.

Arra, hogy megbocsájtson nekünk, akiket a valódi szeretet gyakorlása és szemlélése helyett sokszor lefoglal a haszontalan (felnőtt- és gyerek)játékok, csokitojások, rózsaszín párducok és kisautók gyűjtögetése.

Pedig az a bizonyos tenger valóban háborog alattunk, és mi  – a bizonytalan bárkában ülve – most is csak Jézus szavaiban lelhetünk nyugalmat, akár egykor a tanítványok: 

„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!”   (Máté 14:27)

Ha olyan tökéletes a kapcsolat, akkor miért van szükség nyitott házasságra?

Valóban toleranciára nevel a teljes testet borító tetoválás és a fekete szemfehérje?

Okosbölcső helyett szeressük nagyon kisbabánkat!

Címlapkép: Pixabay.com