Tanszerek még a szerszámosládában is, avagy a Kőrösi-gimnázium második aranykora

Bő évtizede szinte kongott az ürességtől az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium épülete, mert oda akkor csupán 178 diák járt, noha a működési engedély 440 tanulóra szólt. Mára ismét elitgimnázium vált az intézményből, ahova nemcsak baptisták, s nemcsak magyarok járnak, hanem a magyar nyelvet és kultúrát elsajátítani vágyó, velünk élő külföldiek is. Mi változott meg, miért lett a legkeresettebb gimnázium az országban a Kőrösi? Talán „A legunalmasabb nap”, vagy a „Home Office Day” vonzza ide a diákokat? Netán az, hogy itt olykor még szünetben is idegen nyelven folyik a terefere? Ennek jártunk utána.

„Megyek vissza a Kőrösibe! És minek? Igazgatónak”

hirdetés

hirdetés

– ez egy körülbelül szöveghű leirata annak a kőrösis osztálytalálkozónak, amelyen Berczelédi Zsolt öregdiákként vett részt, s amelyen a régi osztálytársainak számolt be arról, vele éppen mi újság. Nem olyan nagyon régen, amikor még csak magyar-orosz két tanítási nyelvű volt, az iskola mai igazgatója is a Kőrösi padjait koptatta, majd később, pár évig tanított is az intézmény falai között: 2000-ben azért hívták, mert kellett valaki, aki oroszajkú diákoknak tanít németet. Az ezt követő tanévekben indult el a német-magyar és az angol-magyar két tannyelvű képzés Óbudán, a Szentendrei úton, a már meglévő magyar-orosz mellett.

Itt jegyezzük föl, hogy a Kőrösi volt az első két tanítási nyelvű iskola az országban, olyannyira élen jártak ebben 1974-től kezdődően, hogy később, 1987-ben, az ő csapatuk vezette azt az Esztergomban megrendezett szakmai konferenciát, amely az újonnan elindított két tanítási nyelvű iskolák működési modelljét felállította. A kőrösis modellt adaptálták a többiek.

Visszatérve a kettessel kezdődő évekre, valami mégiscsak elromlott a Kőrösi körül, az önkormányzat kiszállt az iskola fenntartásából, alapítványi kezekbe került az intézmény. A problémák odáig gyűrűztek, hogy 2012-re érve „az országos ranglistán szerintem a háromszázadik hely fölött voltunk, csak 178 diák tanult itt, akiket 24 pedagógus tanított, a tanulmányi átlag 3,14-re esett. Ezzel vettem át az iskolát” – idézte fel Berczelédi Zsolt.

„12 év alatt jutottunk el odáig, hogy most van 560 tanulónk, 85 pedagógusunk, és 4,66 az iskolának az osztályátlaga. Az ország ötödik legjobb gimnáziuma lettünk, illetve a legjobb egyházi a Mathias Corvinus Collegium és az Oktatási Hivatal listáján, és az első helyen vagyunk a 20 legkeresettebb intézmény listáján”

– mondta büszkén az igazgató.

Sass Boldizsár ének-zenét és digitális kultúrát, azaz informatikát tanít a Kőrösiben, ő maga is idejárt középiskolába. Első szakja az ének, az informatikát alapvető érdeklődése, s amiatt tanulta ki, hogy teljes állásban dolgozhasson a Kőrösiben. Ma már nem ritka, hogy rendszergazdai feladatköröket is átvállal. Elmondta, a második szak felvételében Berczelédi Zsolt feltétlenül támogatta. Szavai szerint

a bizalom, amellyel az igazgató megajándékozza az iskola tanárait – köztük sok fiatal pedagógust – szinte minden esetben pozitív visszaigazolást nyert;

ez is ott van azon tényezők között, amely az iskola felemelkedése mögött áll. Ugyanez áll a diákokra, aki jól tanul, annak minden lehetőséget megadnak, megteremtenek.

Sass Boldizsár a befektetett munka visszaigazolásának tartja a Kőrösi impozáns eredményét a top 100-as listán.

„Nagyon büszke vagyok, hogy itt lehetek, és nagyon büszke vagyok a vezetőimre” – mondta. Hozzátette, hogy ez az eredmény pedig azért is felettébb nagy siker, mert

„bár vannak, akik azt mondják, hogy a magyar oktatásnak nem elég magas a színvonala, de ez nem igaz: a magyar oktatásnak rendkívül jó színvonala van, rengeteg külföldi jön ide, és a világversenyeken is jól szerepelnek a diákjaink”

– sorolta.

Berczelédi Zsolt munkájának eredménye, hogy 2013 szeptemberétől a Baptista Szeretetszolgálat az iskola fenntartója. Az igazgató elmondta, azért esett a választás a szeretetszolgálatra, mert „náluk a hit kapott óriási szerepet, nem az intézményesült egyházi rendszer”. Berczelédi Zsolt számára előremutató volt az a szemlélet, ahogy a baptisták – az alapító Szenczy Sándor vezetésével – a fiatalokhoz viszonyultak.

„A baptista iskolák nagyon sokat tudnak adni a gyerekeknek” – mondta, s megjegyezte, hogy a szervezet nemzetközi kiterjedtsége, kapcsolatrendszere is kamatoztatható a számukra.

A Kőrösiben „a legnagyobb keresztény ünnepeket megfelelő módon és szinten üljük és ünnepeljük meg, megadjuk a méltó keretét, ezeken kívül minden olyan tevékenység, ami a hitélethez tartozik, fakultatív” – tért ki rá az igazgató.

Megtudtuk, rendszeresen hívnak meg a diákok örömére olyan fiatalabb előadókat, akik életútja, értékrendje a hithez való kapcsolódásuk miatt is érdekes.

„Mondok egy példát, Mező Misi egy klasszikus ikon ezen a területen. Ő sokat járt hozzánk, és mesélt a diákjainknak arról, hogy az egészen züllött élettől hogyan lehet eljutni a krisztusi útra. A gyerekeknek ezek az élmények mindig hitelesebbek.”

„Mi a közösségi élményen és a közösségen keresztül próbáljuk meg motiválni a diákokat. Mivel nagyon sok program van, nagyon sokat vannak együtt a gyerekek, ezért kialakul egy nagyon jó közösség, akik tagjai motiválják egymást a tanulásban” – mondta az igazgató.

„A közösség építése már az osztályfőnökök kiválasztásával kezdődik” – vette át a szót Leszkoven Miklós általános igazgatóhelyettes; elmondta, olyan pedagógusokat tesznek meg az osztályok élére, akik ebben is különösen jók.

Már a végleges felvételi adatok kihirdetése után, a központi szülői tájékoztatón bemutatják az osztályfőnököket, akik már június végén ismerkedő foglalkozásra várják a leendő diákjaikat. Nyár végén gólyatábort szerveznek, valóban tábori rendszerben, ez is fontos alapja a kialakuló osztályközösségeknek.

Klassz rendezvényekkel is erősítik a közösséget. A legunalmasabb napnak hívott, nevének azonban meg nem felelő napon fesztiválhangulat uralkodik el az iskolán, majd’ minden lépcsőfordulót hangszeresek lepnek el. Előfordult, hogy meghívott zenészek szórakoztattak, újabban azonban már az iskola hangszeren játszó diákjai csapnak a húrok közé, képletes meg szó szerint is.

A Home Office Day egyfajta jelmezes mulatság, alapvetően normál, bejárós tanítási nap ez, az öltözékekre hat ki inkább: felül fessnek, pöpecnek, elegánsnak kell lenni, mint egyszeri hírolvasónak a kánikulában, alul viszont akár pizsamanadrágban, állatmintás papucsban is járkálhatnak ilyenkor a kőrösisek. Valahogy úgy, mint a Covid alatti online tanítás idején, akkor is csak deréktól felfelé látták egymást a webkamerákkal farkasszemet néző tanárok és diákok.

Hasonló kedvesen szeleburdi a No Backpack Day. Ezen a napon az iskolatáskák otthon maradnak, de a máskor abban hordott holmik nem. Az alternatívák kifundálásában rejlik a bolondos nap fejtörője. Leszkoven Miklós „apu” szerszámosládáját és a macskahordót említette meg bevált mókás táskahelyettesítőként. Természetesen a sok helyen divatos karácsonyi csúnyapulcsi versenyt is megrendezik. Ezeken túlmenően komolyabb, hosszabb programokra is van idő, lehetőség, a baptista kapcsolatokat is felhasználva számos külföldi tanulmányi kirándulást, illetve évszak szerint sí- és vitorlás tábort is szerveznek.

„Az, hogy a Kőrösi egy nagyon sokoldalú, lendületes és pozitív energiákat adó hely, annak is köszönhető, hogy jól van összeválogatva mind a tanári, mind a diákgárdája”

– mondta ottjártunkkor Korossy Zsuzsa könyvtáros, szerinte emiatt jó, egymást inspiráló és segítő társaság a Kőrösi közössége.

„Az iskolában nemcsak magyarul, de angolul és oroszul is elérhető klinikai szakpszichológus” – ezt már újra Berczelédi Zsolttól tudtuk meg. Az iskolaigazgató vallja, nagyon nagy erő rejlik a mentálhigiénés tanácsadásban. Kifejtette, a kiváló tanulmányi eredmények egyes esetekben akár visszafelé is elsülhetnek, teljesítményszorongást generálhatnak, ennek oldására is jók a különböző tanácsadások, a délutáni foglalkozások, a kutyával asszisztált önismereti tréning, vagy éppen az autogén tréning.

Elmonda, sikerült eljutniuk odáig, hogy a diákjaik

„nem várják meg, amíg összeomlik a rendszer; ha gond van otthon, gond van az iskolában, bárhol, akkor jönnek, beszélgetnek a pszichológussal”,

tehát mernek és tudnak segítséget kérni.

A szülőknek is csinálnak hasonló foglalkozásokat: „a mentális egészséget igyekszünk minden oldalról megtámogatni”, hiszen a kamaszkor, aki szülő, tudja, nemcsak a családok fiatalabb tagjainak tartogat nehezebb perceket…

„A legérzékenyebb korban járnak ide a gyerekeink”

– mondta a Vasárnap.hu-nak az iskola szülői szervezetét vezető Zoltánné Kállay Judit. Úgy véli, hogy tinédzserként jó és rossz irányba is könnyű elsodorni a fiatalokat, szavai szerint a Kőrösi erkölcsi – a kölcsönös tiszteleten alapuló – értékrendje, pedagógiai attitűdje, illetve keresztény szemlélete jó irányba tereli a diákokat.

„Azt látom, hogy ahogy a gyermekeinknek tisztelnie kell a felnőtteket, a pedagógusaikat, úgy ők is tisztelik a gyermekeinket” – fogalmazott.

Vissza még egy kicsit a programokhoz! A kimondottan elitképzésre vállalkozó Kőrösiben tábori keretek között tanítgatják a diákokat villanyszerelésre, asztalosipari munkákra, kőműves alapfogásokra, autószerelésre, illetve gyermekápolási ismeretekre, kertművelésre, főzésre, sajtkészítésre. Előbbiekre inkább a fiúkat, utóbbiakra inkább a lányokat.

„Azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb hiátusa a magyar oktatási rendszernek az, hogy a családi életre nem készíti fel a diákokat, ami egyébként a mai gyorsan változó világban az egyetlen olyan pont, ami hosszú távon képes biztonságot, stabilitást adni a számukra”

– hangsúlyozta Berczelédi Zsolt. A cél az, hogy a családon belüli életre, a tradicionális szerepekre is felkészítsék a diákokat.

Olyan foglalkozásokat is tartanak ezekben a táborokban, amelyek során „a diákok kommunikációs ismereteket szereznek, kifejezetten arra nézvést, hogy a családon belül milyen problémák jöhetnek elő, és ezekre hogyan lehet adekvát választ adni”. Ehhez a programhoz sokszor nyugdíjas szakembereket hívnak meg, hogy átadhassák a tapasztalatukat és a tudásukat az ifjaknak.

A Kőrösibe jelenleg járó diákok harmada vagy külföldi, nem magyar anyanyelvű diák, vagy olyan tanuló, akinek az anyanyelve, a származási nyelve ugyan magyar, de korábban diaszpórában élve, vagy akár diplomaták gyermekeként külföldön cseperedve nem a magyar oktatási rendszerben tanult. Utóbbiaknak is lehetnek hátrányai például a magyar nyelv és irodalom terén az itthon született, és mindvégig itthon is tanulókkal szemben. Mindkét csoportot külön kidolgozott módszer szerint segítik. A külföldi diákoknak – akik között sok az ázsiai, kínai – egységes közvetítő nyelv nélkül tanítják a magyart mint idegen nyelvet.

Mlecsenkov Eszter, aki német nyelvet és magyar mint idegen nyelvet tanít az iskolában, elmondta, hogy egymás kultúrájára is nyitottak a diákok: „Törekszünk rá, hogy megismertessük velük a magyar kultúrát, de mi is nyitottak vagyunk az ő kultúrájukra. Karácsonykor például meg szoktunk rendezni a Nemzetek karácsonya elnevezésű programot.” Kis túlzással ahány tanterem, annyiféle karácsonyi hangulat tölti meg az erre a célra kijelölt folyosót. Járnak az iskolába olyan diákok is, akik kultúrájában nem ünneplik a karácsonyt, őket sem hagyják ki, ilyenkor ők a saját civilizációjuk értékeiből mutatnak be egy-egy érdekességet.

A magyar nemzeti ünnepek előtt is rendre megismertetik a magyart idegen nyelvként tanuló diákokkal azok hátterét, történelmét, illetve a magyar iskolai szokásokat is megismertetik a külföldi diákokkal, ugyanis a szalagavató és a ballagás is olyasmi, ami nincs mindenhol, nem magától értetődő esemény.

Berczelédi Zsolt rámutatott, az iskola diákjainak ilyetén összetétele „létrehozott egy jó értelemben vett multikulturális környezetet”. A külföldi diákokat társaik, illetve tanáraik mentorrendszerben is támogatják.
„Ezek révén nagyon széles perspektívát ad az iskola az idejáró gyerekeknek, azoknak is, akik a normál felvételi eljárásban kerültek be” – mondta.

A diákok nem ritkán a közösségen belül is idegen nyelveket használnak. „Előfordul, hogy nem magyarul dumálnak a szünetben, hiszen, akinek mondjuk Jean a legjobb barátja, akkor ő vele franciául cseveg az órák között, vagy angolul, és így tovább.”

2014-ben elindult a Kőrösiben egy akkreditációs eljárás, amely révén 2017-től nemzetközi érettségit is tehetnek a diákok. A 10. osztály elvégzése után dönthetnek, hogy ezt vagy a normál két tannyelvű érettségit választják. Az iskolán kívülről is érkeznek diákok az így kialakuló új, jellemzően 20-25 fős osztályokba.

„Ennek az a specifikuma, hogy egy olyan érettségit kaphatnak, amit nemcsak az Európai Unión belül, hanem minden országban a saját érettségi rendszerrel ekvivalensként ismernek el”

– mondta Berczelédi Zsolt, s megemlítette, hogy ehhez bizony „teljes” diák kell, erős elkötelezettséget és sok plusz munkát vár el a nemzetközi érettségi. A befektetett munka viszont jól kamatozhat azok számára, akik külföldi továbbtanulásban gondolkodnak. A nyelvvel aligha lesz már gondjuk.

https://vasarnap.hu/2025/04/24/kozossegi-tanulohazakat-nyitottak-a-baptistak/

Vezetőkép: Berczelédi Zsolt, az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium igazgatója. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona