Téglásy Kristóf: Magyarország az EU egyetlen drogszempontból biztonságos országává válhat
Formabontó módon nem csak a fogyasztást és a terjesztést, hanem a drogok népszerűsítését is tiltja a kormánypártok által benyújtott Alaptörvény-módosítás. Téglásy Kristóf szerint Magyarország ezzel a 21. századi drogterjesztési technológiákra ad közjogi választ. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója úgy véli, hogy ha a Parlament elfogadja a javaslatot, Magyarország az EU egyetlen drogszempontból biztonságos országává válhat.
Szakvéleményt adott ki a kormánypártok által benyújtott, drogokkal kapcsolatos Alaptörvény-módosítás kapcsán Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Mint írja, a drogokkal kapcsolatos jogszabályokat általában nem szokás Alkotmányban vagy Alaptörvényben rögzíteni, az országok kirívó többsége külön rendelkezéseket, törvényeket alkalmaz annak érdekében, hogy visszaszorítsák a kábítószerek terjesztését, fogyasztását (vagy éppen teret adjanak annak).
Véleménye szerint
az elmúlt évek drog legalizációs tapasztalatai megmutatták, hogy a drogok okozta kár felbecsülhetetlen, a folyamatot pedig visszafordítani nagyon nehéz. Németországban például a legalizációt követően jelentősen megnőtt a közúti balesetek száma. Kanadában pedig ugyanezen okból nem várt mértékben terhelte meg az egészségügyi ellátást a kannabiszmérgezés miatt sürgősségi ellátásra szoruló idősek száma.
Téglásy arra a szomorú tényre is rávilágít, hogy Kanadában 2016 és 2022 között, azaz 6 év leforgása alatt több mint 48.000 ember, míg az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban több mint 371.000 ember haláláért felelős a kábítószer. Ez körülbelül Debrecen, Szeged és Eger teljes lakossága.
Az Észak-Amerikai legalizációs folyamatokat nézve döbbenetes tapasztalatokról számol be a szakember: Kanadában a 25 éven felüliek körében nőtt a fogyasztás, míg a fiataloknál megnövekedett a kannabiszhoz kapcsolódó kórházi és sürgősségi osztályos látogatások száma. A használatot engedő amerikai államokban pedig az látszik, hogy ott 20 százalékkal gyakrabban használnak kannabiszt, mint azokban az államokban, amelyek nem engedélyezik.
Oregonban (USA) 2020-ban került sor a „keménydrogok” dekriminalizálására, 2021-ben az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt a halálos kimenetelű túladagolások száma – sorolja a riasztó adatokat, hozzátéve, hogy nem csoda, hogy ezt követően még a New York Times is a legalizáció ellen kezdett el érvelni.
Téglásy szakvéleményében rámutat:
a felelőtlen drogpolitika emberi életekben és tönkretett családokban mérhető. A felelőtlen drogpolitika árát minden ember megfizeti.
A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója ugyanakkor formabontónak nevezi a kormány válaszát – a drogkereskedelem, a drogfogyasztás és a drogok népszerűsítésének tiltását – amely véleménye szerint adekvát válasz az új típusú drogkereskedelmi trendekre. Azért formabontó, mert a klasszikus szankcionálandó kategóriák mellé beemeli a drogok népszerűsítését is, s ezzel korunk egyik legaggasztóbb jelenségére ad választ.
A szakértő szerint a nemzetközi droglobbi tevékenységének eredményei szemmel láthatóak: ott, ahol sikerült ráhatniuk a kormányzatokra, a drogkereskedelem rengeteg pénzt keresett, a lakosok pedig az életükkel fizettek ezért. A droglegalizációs lobbifolyamat első lépése éppen a társadalmi érzékenyítés, ez történt például Svédországban is, de Magyarországon is kézzelfogható Téglásy szerint, aki hozzáteszi azt is, hogy ahol a drogpropaganda megjelenik, ott a fogyasztási kedv is megnő.
A szakértő arra is rámutat, hogy Magyarországon is zajlik érzékenyítés: a kamasz gyerek megnéz egy Netflix-es sorozatot, ahol pozitívan van beállítva a füvezés, elolvas pár 444-es cikket vagy megnéz egy-egy videót, ami megint inkább csak meghozza a kedvét a dologhoz, ezt követően már csak néhány kattintásra van attól, hogy külföldről megrendelje a legújabb kotyvalékot, ami úgy néz ki, mintha fű lenne, ráadásul olcsó is.
Éppen ezért fontos az alaptörvény módosítása, az új drogellenes hármasegység (terjesztés, fogyasztás, népszerűsítés), mert elősegíti a törvényhozást, hogy érvényesítse a zéró tolerancia elvét – véli Téglásy. Ez pedig lehetővé teszi olyan jogszabályok alkotását, amelyek véget vethetnek a megtévesztő és hamis drogpropagandának, megvédje a magyar fiatalokat, a magyar családokat.
Vezetőkép forrása: Drogkutató Intézet
