Újjáéledt a hit a nyugati fiatalok körében
Felmérések szerint nem csupán Afrikában egyre elterjedtebb a kereszténység, a korábbi csökkenés után most a nyugati országokban is újjáéledt a hit a fiatalok körében.
A Pew Research amerikai tanácsadó szervezet még 2010 és 2020 között készített egy átfogó tanulmányt, amely rávilágított: a kereszténység Afrikában egyre gyorsabban terjed. Azonban a 2020 óta eltelt öt évben (különösen a világjárvány utáni években) más felmérések is készültek, amelyek egy ennél is meglepőbb trendeket tártak fel.
Noha a keresztények száma világszerte nőtt – 2,1 milliárdról 2,3 milliárdra – 2010 és 2020 között, az össznépességén belüli arányuk 31 százalékról 29 százalékra csökkent – derül ki a A Pew Research június 9-i jelentéséből. Mindenesetre Afrika Szaharától délre fekvő területe ma a kereszténység egyik fő globális központja: 2020-ban az összes keresztény 30,7 százaléka élt ott – szemben a 2010-es 24,8 százalékkal –, megelőzve ezzel a keresztény Európát.
A régió lakossága az elmúlt időszakban 31 százalékkal nőtt, és a vizsgálat felvételekor 62 százalékuk kereszténynek vallotta magát, de van, ahol ennél is magasabb az emelkedés, Mozambikban például 5 százalékpontos növekedést tapasztaltak. A számok mögött a magas születési arány, a fiatal lakosság és a vallásukat elhagyók számának csökkenése áll – áll az Aleteia.org beszámolójában.
További izgalmas eredmény, hogy a felmérések szerint az afrikai növekedéssel párhuzamosan a nyugati országokban élő keresztények számának meredek esése is megállt. Az Egyesült Államokban évtizedek óta folyó csökkenés után a keresztény identitás 2020 óta nagyjából 62 százalék körül stabilizálódott.
Figyelemre méltó, hogy
a The Economist szerint a Z generációs amerikaiak körében 2023 és 2024 között 45 százalékról 51 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik valamilyen felekezethez tartozónak érezték magukat. Ezzel párhuzamosan azok száma, akik nem sorolták magukat semmilyen egyházhoz 45 százalékról 41 százalékra csökkent.
Ez a tendencia Kanadában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban és számos más nyugat-európai országban is tetten érhető: határozottan lelassult a növekedés a magukat ateistáknak vallók körében, így jelenleg stagnál azoknak a száma, akik kereszténynek vallják magukat.
Egyes szociológusok úgy vélik, mindez a COVID-19 világjárvány és az ahhoz kapcsolódó elszigeteltség, egzisztenciális válság eredménye, amely egyfajta katalizátorkén jelent meg különösen a fiatalok között a spiritualitás felé fordulás tekintetében. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy elsősorban a fiatal férfiak mutatnak újfent nagy érdeklődést a strukturált vallási élet iránt, ami azért meglepő, mert korábban a templomba járás főleg a nőket jellemezte.
A hit nyugati újjáéledése nem korlátozódik az Egyesült Államokra vagy Európára: Ausztráliában Anthony Fisher érsek arról számolt be, hogy Sydney-ben öt egymást követő évben 26 százalékkal nőtt a felnőtt katolikus megtértek száma. A COVID és a jelen gazdasági bizonytalansága szerinte fokozta a „lelki élet iránti éhséget”.
Írországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban és Angliában is jelentős növekedést tapasztaltak a felnőtt keresztelők számában:
Franciaországban idén Húsvétkor két évtizedes rekordot döntött a keresztséghez járulók száma, ráadásul a megkereszteltek 40 százaléka Z generációs fiatal volt (azaz 1995 és 2012 között született).
Angliában példa nélküli, hogy a katolikusok száma várhatóan meg fogja haladni az anglikánok számát.
A két jelenség – Afrika kereszténységének növekedése, valamint a nyugati fiatalok hitének újjáéledése – megmutatja számunkra, hogy a katolikus egyház a mai napig működő, élő egység. A jelenkor kihívása abban rejlik, hogy megtartsuk ezt a lendületet, és mély meggyőződésünk mellett tudjunk nyitni a világi közösségek felé, képesek legyünk hidakat építeni a különböző kontinensek közösségei között.
Vezetőkép: Freepik
