Önéletrajzot írni mindenki tud! – 2. rész

Előző írásomban bemutattam az önéletrajz írásánál elkövetett legtipikusabb hibát, az egyediség hiányát. Most bemutatom az önéletrajz főbb elemeit, hogy lássuk: melyek azok a pontok, amelyekre érdemes odafigyelnünk,  ha már van egy jó sablonunk.

• Személyes adatok. Ebben nem lehet hiba. Mit gondoljak én HR szakemberként, ha valaki a saját lakcímét sem képes leírni hiba nélkül? Azt gondolom, hogy nem egy lángész. Vagy azt gondolom, hogy kritikán alul laza és rendszeresen hibázik az alapvető feladataiban, munkájára igénytelen. Melyik a jobb? Van, aki már ezen a ponton elbukik. Önéletrajz kukába. Gondoljuk át, hogy az önéletrajz szerepe az, hogy felkeltse az érdeklődést és behívjanak egy interjúra, ahol is a személyiségemmel elbűvölhetem a leendő főnökömet. Ha ezt átgondoljuk, akkor biztosan pontosan írjuk majd le a telefonszámunkat és az e-mail címünket. Előfordul ugyanis, hogy ezek hibásak vagy lemaradnak. A HR-es szeretné felhívni a leendő kollégát, de nem tudja. Aztán már annyira nem is szeretné…

• Mit árul el az e-mail címem? Itt lehetek unalmas. Ragaszkodhatok a bevett szokásokhoz. A cicafiú23@….hu nem biztos, hogy egy megbízható kolléga képét festi majd le rólam a másik oldalon. Az kovacs@….hu éppen megfelelő lesz, ne itt legyünk kreatívak. Naponta több olyan e-mail címet olvasok, még pikánsat is, ahol megjelenik bennem a kérdés, hogy mit szeretne a jelölt ezzel elmondani magáról nekem?

• Lakcím. Ez is egy nagyon fontos kérdés. Az önéletrajz nem szerződés és nem is hivatalos dokumentum. Nem az állandó lakcímemre kíváncsiak, hanem arra, hogy honnan fogok bejárni dolgozni. Ezért, ha Budapesten lakom albérletben, akkor nem jó, ha a kecskeméti címem van a fejlécben, mert félrevezető lehet. Talán azt  gondolják, messze lakom a munkahelytől, és az önéletrajz a kukában köt ki.

• Helyesírás. Akárcsak önéletrajzot írni, úgy helyesen írni is mindenki tud. És akárcsak a fenti állítás, ez sem igaz. A nagyobb baj az, ha a pályázó ezt nem tudja magáról. Ha tudja, akkor bizonyára megkérné a barátainak egyikét, vagy a szomszédot, hogy segítsen neki. Azt a hibát semmiképpen ne kövessük el, hogy akár egyetlen egy hibát is benne felejtünk. Üljünk át a HR-es székébe és gondolkodjunk az ő fejével most is: „Ha az önéletrajza hemzseg a hibáktól, milyen lehet a munkája? Mennyire igényes arra, amit kiad a kezéből?”

• Forma. A formátum és a betűk legyenek igényesen összekombinálva. Legyenek egységesek, és ha lehet, ne ezzel próbáljunk meg egyediek lenni. Vannak olyan betűtípusok, amikkel egyszerűen magyarul nem lehet helyesen írni, és vannak olyanok is, amiket nehéz olvasni. Ezeket kerüljük el! Itt a kevesebb mindig több! Ne használjunk nagyon apró betűket még akkor sem, ha a monitoron tetszetős.

• Magánéleti adatok. A családi állapot, a gyermekek száma és neve, illetve egyéb magánéleti adatok közlése az önéletrajzban nem tartoznak szorosan a tárgyhoz, véleményem szerint nem is önéletrajzi elemek. Feltüntethetők, de nem elvárt és semmiképpen sem követelmény. A kötelező elemek a név, lakcím, telefonszám, e-mail cím.

• A fotó. Legyen, vagy ne legyen? Mi HR-esek szeretjük, ha van, de még soha senkit nem utasítottam el azért, mert nem volt fotó az önéletrajzának sarkában. Annál többet elutasítottam viszont rossz fotó miatt. A fotó használata tehát kockázatos. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy az a lényeg, hogy valakinek szép-e az arca, vagy nem, előre bocsátom, hogy nem ez számít. Viszont ha ismét átülünk az asztal túloldalára, a HR-es helyére, akkor mit gondolunk arról a jelöltről, aki a következő fotót mellékeli nekünk (megtörtént esetek!):
  • sörös üveg a háttérben – mindig munkára képes állapotban jelenek meg a munkahelyemen hétfőn reggel, de ma szombat van;
  • „szelfi” – igényes vagyok, nem önimádó;
  • háttérben a teli pelenka szárító – a munkámban figyelek az apró részletekre, csak otthon van kupi;
  • levágott pár, barátok – nem szoktam a munka könnyebbik végét megfogni, csak most nem volt időm egy rendes fotóra;
  • félmeztelen fotó – annyira siettem megpályázni ezt az állást, hogy nem volt időm felöltözni sem;
  • illuminált állapotot tükröző fotó – én annyira őszinte vagyok, hogy felvállalom magam mindenhogyan;
  • érettségi fotó – azóta nem tetszem egy fotón sem magamnak;
  • hatalmas boci szemű fotó – remélem a HR-es nem nő;
  • túlzott dekoltázs – remélem az önéletrajzom férfi kezébe kerül.

Ha jó állást szeretne valaki, érdemes elmenni és profi fotóssal készíttetni fényképet. Nem kell kosztümös, lehet lazább, de egy kellemes business casual azért alap. Kedvesen mosolyogni pedig minden ellenkező híreszteléssel szemben ér!

Nem zárulhat a cikk anélkül, hogy le ne írnám még egy tanácsom: alaposan olvassuk el, legalább öt alkalommal és mindenképpen mutassuk meg legalább két barátunknak! Véleményezzék és segítsenek megtalálni a hibákat. Fedezzék fel, ha valamit nem egyértelműen írtam le.

(A szerző karrier tanácsadó, munkajogi tanácsadó. Előző cikke ITT olvasható. A következő alkalommal az önéletrajz további elemeit fogja górcső alá venni.)