Ne mondd, hogy nincs baj! Érzem, hogy lesz! A pánik nem is olyan egyszerű…

Ilona négygyermekes édesanya. A harmadik lányának a születése után, egy nem is olyan komoly betegség közben tört rá először a torokszorító érzés. Leizzadt, remegni kezdett a keze. Nem találta a helyét, aggódott a gyermeke épségéért. Félt, hogy nem gyógyul meg, félt, hogy elveszti. Természetesen alaptalanul. De ezt akkor nem tudtuk neki megmagyarázni. Ő mást érzett.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
születés
2017. március 05. Vajda Boglárka

Ekkor elment egy orvoshoz, aki enyhe hatású gyógyszereket írt fel neki. Azóta megszületett negyedik gyermeke, most is hasonló rohamokon van túl. Egyszer csak megjelennek a tünetek. Mivel már tudja, mi történik, már előre aggódik. A legrosszabb, ami történhet. Az agya megjegyezte a folyamatot. Vajon a pánikbetegségnek vége lehet valamikor? Hogyan kezeljük? Milyen tünetekre figyeljünk? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Bogár Zsuzsa tanácsadó pszichológussal.

Családháló: Annak, aki nem tudja milyen érés, megfoghatatlan a pánikroham fogalma. Ha észrevesszük magunkon a tüneteket, hogyan tudjuk kezelni? Mi a teendő?

Bogár Zsuzsa: Alapvetően az a probléma, hogy a környezet nem érti mi ez a pánikolás, mi ez a “hiszti”. Többször megkapják az érintettek a családtagjaiktól, hogy mi ez a hiszti. Gyere, csináljuk. Pedig aki ebben benne van, annak tényleg egy nyomasztó probléma, a poklok poklát éli meg egy-egy pánikroham alkalmával.

Maga a pánikreakció egy heves szorongás tulajdonképpen, heves testi tünetekkel jár, szívdobogással, leizzadással meg lábremegéssel. Tulajdonképpen egy nagyon erős félelmi állapotot kell elképzelni, ami különböző helyzetekben törhet rá arra, aki ebben a betegségben szenved. Ezt kiválthatja a gyermekünk utáni túlzott aggódás, ha fel kell szállnunk a tömegközlekedésre, de vannak, akiknek az is problémát okoz, hogy kimenjenek a lakásukból. Szűkül ezeknek az embereknek az élettere.

CSH: Mitől alakul ki a pánikbetegség, és kik azok leginkább szenvednek tőle? Vannak típusok?

BZS: Nehéz megállapítani, hogy mitől alakul ki, hozzám most sok fiatal jött az elmúlt fél évben ilyen panaszokkal.  A 20-as évei elején járó fiatal, aki kikerül a felnőtt korba. Ebből a krízisből fakad, hogy átél egy ilyen betegséget. Valószínűleg van egy fajta genetikai hajlam is rá, de az életkörülmények és élethelyzetek is befolyásolják ezt.

CSH: Mi a legjellemzőbb tünetei a pánikbetegségnek? Ha látunk egy ilyet mi a teendőnk?

BZS: Meg kell különböztetnünk a pánikrohamot, betegséget és az erre rakódott fóbiát. Ha valaki egy bizonyos helyzetben lesz rosszul, akkor előfordul, hogy rárakódik egy ilyen fóbia. Tömegfóbia, közlekedés fóbia, hiszen akkor már nem mer közlekedni, kimenni a tömegbe emberekkel találkozni, hiszen attól fél, hogy rosszul lesz.

Ilyenkor sokat segít, ha elterelik az ember figyelmét. Ez a pánikroham egy magunkban generált helyzet. Egy megszédülés, egy fejfájás, egy heves szívdobogás, és egyből erre kezd koncentrálni . Hogy ez a probléma fokozódhat és aztán a végén rosszul is lesz tőle teljesen. Egy ördögi körbe kerül az ember ettől.

CSH: Nyilván ez nem egyik napról a másikra alakul ki. Vannak fokozatok, amiből ez visszafordítható?

BZS: Igen, hogyha az ember ezt korán felismeri, akkor ez nem rögzül az agyban. Hiszen minél többször azt tapasztalja az ember, hogy idegesíti a tömeg, zárt helyen rosszul lesz, annál inkább rögzíti ezt az agy.

CSH: Mit tanácsolna a pánikbetegségben szenvedőknek?

BZS:  Egészen másra kell koncentrálni, keresni kell a pozitív megerősítéseket és azokat a helyzeteket , amikor nem lettek rosszul. és olyanokat, amelyeknek pozitív lett a kimenetele.