Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Akiknek szabad játszani a tűzzel

Akiknek szabad játszani a tűzzel

Mikor kezdődött a tűzijáték „történelme” és mióta „kötelező” eleme az augusztus 20-i ünnepségnek? Hogyan és miért lett ebből hagyomány? Mit érdemes tudni az idei esemény látványáról és zenéjéről, valamint a technikai, biztonsági háttérről? Leskovics Éva pirotechnikust, az eseményt biztosító NUVU Kft. képviselőjét kérdeztük a részletekről.

Írta: Antal-Ferencz Ildikó,

Mikor kezdődött a tűzijáték „történelme” és mióta „kötelező” eleme az augusztus 20-i ünnepségnek? Hogyan és miért lett ebből nálunk hagyomány?

A tűzijátékozás eleinte a királyi koronázásokhoz volt kapcsolható – a király bőkezűségét szimbolizálja, ugyanakkor távol tartja a népet. Mátyás király és Beatrix esküvője volt az első, ahol említi a történelem. Egy német csillagász, Regiomuntánusz készítette.

A XIV-XV. században a pirotechnika a hadtudományok része volt, és egy korabeli tüzérségi kódex komoly részt szán a pirotechnikai eszközök bemutatására. Itt főként rakéták kerülnek bemutatásra. A rakéta szó olasz eredetű, és II. Rákóczi Ferenc egyik apródja használta először könyvében. Ugyanebben a Napló-könyvben már írnak tarackokról (mozsarak elődje), és színes bengáli feliratokról is található rajz.

1686. szeptember 2-án visszafoglaltuk a budai várat, és szeptember 10-re a pápa rendelt el népünnepélyt, ahol szintén volt tűzijáték.

1771. június 22-én XIV. Benedek pápa törölte augusztus 20-át a katolikus ünnepek sorából, nem sokkal ez után viszont Mária Terézia elrendelte, hogy a hazakerült Szent Jobbot ezen a napon mutassák be Budán, és ugyanekkor ünnepeljék meg Szent István király napját is. A katolikusoknak ezen a napon nem kellett dolgozniuk. (Ezzel homályosították el Buda törököktől való visszafoglalásának emlékét, mely addig a legnagyobb ünnepünk volt).

1818-tól a polgári és katonai hatóságoknak is kötelező volt megjelenni az ünnepen. Az ünnep országossá vált, és ez lett a legfőbb magyar ünnep. Feltehetően ennek az ünnepnek a tiszteletére 1829. augusztus 20-án lőttek először tűzijátékot a Városligetben. A szabadságharc után 1860-ban lőttek újra.

1926. augusztus 20-án lőttek először a Gellért hegyről, a Citadella dunai frontjáról. A világháború után, 1947-ben lőttek másfél órás tűzijátékot a Gellért hegyről. 1966. augusztus 20-tól az alkotmányünnep szertartás rendje, illetve látványosságai éveken át nem változtak. Ettől kezdve az ünnep szinte elmaradhatatlan látványossága a tűzijáték. (További részletek az interjú végén – a szerk.)

Idén hol lesz a tűzijáték fő helyszíne? Honnan lehet nézni, illetve legjobban élvezni a látványt?

A már klasszikusnak számító Lánchíd mellett, új telepítési helyszín az Országház előtti, a Margit híd és a Lánchíd közötti Duna szakasz. A nézők számára a legjobb helyek a Margit híd és a Lánchíd közti dunai rakpartok és a Margit híd. Valamint minden olyan hely ahonnan az Országház előtti Duna szakasz jól látható. Az ünnepi tűzijáték teljes ideje csaknem 30 perc lesz, a látványdramaturgiát csak néhány rövid füstszünet szakítja meg.

Milyen típusú és hány különböző eszköz kerül majd kilövésre?

A látványról csaknem 4.000 nagy kaliberű tűzijáték bomba és mozsár, több mint 2.300 üstökös lövés és változatos bombetta telepek gondoskodnak. A fellövésre kerülő legnagyobb bomba 200 mm átmérőjű és közel 5 kg súlyú. A felhasznált termékek össztömege több mint 4,5 tonna, a pirotechnikai termékek nettó robbanóanyag tartalma közel 3 tonna. Az indítás ugyan rádió vezérelt modulokkal történik, de a telepítés során még így is több mint 60 km elektromos vezetéket használunk fel.

Mikor telepítik ki az eszközöket és hogyan garantálják a biztonságot a kilövésig?

A pirotechnikai eszközök telepítését 2017. augusztus 14-én kezdtük meg. A telepítést 30 szakképzett pirotechnikus végzi, biztonsági előírások maximális figyelembevételével. Folyamatos élőerős őrzés van a telepítési helyeken. Érdekesség, hogy a tűzijáték telepítési helyeit biztonsági okokból nem lehet fegyveres őrökkel őrizni, ezért kutyák és kamerák segítik az őrök munkáját.

Mit érdemes még tudni a látványról?

A tűzijátékot csúcstechnológiás dizájner szoftverrel tervezzük, melyben előre szimulálható háromdimenziós térben a több tízezer effekt, egy század másodpercnyi pontossággal. A szoftver annyira új, hogy még nem is kapható a piacon, csak néhány kiválasztott személy tesztelheti a világon. Ügyvezetőnk 2017. áprilisban meghívást kapott Japánba a 17. Nemzetközi Tűzijáték Szimpóziumra, ahol az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztés alatt álló szoftver (Finale 3D) egyik szakmai tesztelőjévé választották.

Milyen zenei elemeket hallhatunk majd?

A zenei aláfestést idén Borcsik Attila „Izil” a Petőfi rádió zenei szerkesztőjével közösen állítottuk össze. Az idei tűzijáték zenéi között felvonulnak régi, nagy és ismert klasszikus művek. Hallható lesz többek közt a Rákóczi induló, a Kék Duna keringő, amire üstökösök fognak „táncot járni” a Duna felett. Felcsendül Szörényi Levente és Bródy János zeneszerzők nevével fémjelzett István, a király című rockopera is.

Hogyan történik a tűzijáték vezérlése?

A tűzijáték indítása a legmodernebb indítógéppel történik. Használatával akár az effektek századmásodperc pontosságú időzítésére is lehetőségünk van. Ez a rádió vezérelt indítógép biztonsági szempontból is minden elvárásnak megfelel, hiszen egy gombnyomással lehetőség van az azonnali leállításra, akár az egész tűzijáték akár egyes helyszínek tekintetében.

Mennyire biztonságos, mennyire egyszerű leállítani, hányan felügyelik?

A hatóságok, biztonsági szervek, pirotechnikai szakemberek és a biztonságért felelős Operatív Törzs között zártláncú, titkosított rendszeren keresztül zajlik a folyamatos kommunikáció. A tűzijáték idején úgynevezett Vezetési Pont kerül felállításra, ahonnan minden érintett helyszín belátható és minden biztonságért felelős szervezet képviselője jelen van, hogy szükség esetén azonnal megtörténjen a megfelelő beavatkozás. Minden helyszínen két pirotechnikus kíséri figyelemmel a történéseket, akik közvetlen kapcsolatban vannak a vezetési ponttal.

Ki szolgáltatja/biztosítja a tűzijátékot? Összességében mennyibe kerül?

A kivitelező a NUVU Kft. Cégünk elnevezését a „New View” mint „Modern Nézet” vagy „Újfajta Látásmód” angol kifejezésből és a jelentésnek megfelelve, modern írásmóddal kifejezve kapta. A cég alapítói 28 éve dolgoznak a pirotechnikai iparban. Tóth Ferenc ügyvezető alapító 1989-ben az állami augusztus 20-ai tűzijátékot gyártó, balatonfűzfői Nitrokémiai Egyesülésnél kezdte tevékenységét, ahonnan a rendszerváltás után fejlesztőként távozott, és megalapította az ország első pirotechnikai magánvállalkozását. A tűzijáték összköltsége nettó 175,6 millió forint.

Milyen hazai és nemzetközi referenciáik vannak?

Az elmúlt közel harminc év rengeteg referenciát hozott szakembereinknek. 1998 óta rendezzük az augusztus 20-i és számos már rendezvény (például a Nemzeti Színház avatása, Uniós csatlakozási ünnepségek, Hídünnep – Budapest, Final Four női kézilabda BL döntő, FINA Budapest 2017 Vizes Világbajnokság Megnyitó ünnepség) kísérő tűzijátékot, valamint számtalan magyar és külföldi előadó koncertjét és színpadi esemény piro- és látványtechnikáját. (Részletes lista az interjú végén – a szerk.)

Jakab Szabolcs (Nagyváradon élő és saját céget vezető pirotechnikus) volt a látványtervezője a 28. Makaói Nemzetközi Tűzijáték Verseny (2016. szeptember) második helyezését elhozó tűzijátéknak, ahol 10 komoly tűzijátékos múlttal és felkészültséggel rendelkező ország képviseltette magát, többek között Kína, USA, Portugália, Kanada, Japán. A megmérettetés komoly szakmai munka volt, a kínai résztvevők alig hittek a szemüknek, hogy nem jutnak dobogóra a saját országukban, ahol a tűzijátékot feltalálták…


A tűzijáték „történelmének” főbb eseményei

• A királyi koronázásokhoz volt kapcsolható eleinte a tűzijátékozás – a király bőkezűségét szimbolizálja, ugyanakkor távol tartja a népet. Mátyás király és Beatrix esküvője volt az első, ahol említi a történelem. Egy német csillagász, Regiomuntánusz készítette.

• A XIV-XV. században a pirotechnika a hadtudományok része volt, és egy korabeli tüzérségi kódex komoly részt szán a pirotechnikai eszközök bemutatására. Itt főként rakéták kerülnek bemutatásra.

• A rakéta szó olasz eredetű és II. Rákóczi Ferenc egyik apródja használta először könyvében. Ugyanebben a Napló-könyvben már írnak tarackokról (a mozsarak elődje) és színes bengáli feliratokról is található rajz.

1686. szeptember 2-án visszafoglaltuk a budai várat, és szeptember 10-re a pápa rendelt el népünnepélyt, ahol szintén volt tűzijáték.

• József főherceg esküvőjén rendeztek először vízi karusszel-t, ami egy 23 hajóból álló flotta, minden hajón egy ember nagyságú betű. Az első hajón harmonika szólt, a többin a betűk: Vivat Alexandra Paulowna (I. Pál cár lányának neve, aki a menyasszony) Erről az előadásról született Csokonai verse: „Koncertekkel ekhóztatnám / És ágyúkkal durrogtatnám / A Dunának partjait…” A tűzijátékot állami költségvetésből finanszírozták, és akkor 12.000 Ft volt.

• Másfél évtizeddel később Budára látogatott Ferenc Császár, Sándor cár és Vilmos király. Az ő fogadásukra lőttek először a Rondelláról tűzijátékot.

• 1771. június 22-én XIV. Benedek pápa törölte augusztus 20-át a katolikus ünnepek sorából, nem sokkal ez után viszont Mária Terézia elrendelte, hogy a hazakerült Szent Jobbot ezen a napon mutassák be Budán, és ugyanekkor ünnepeljék meg Szent István király napját is. A katolikusoknak ezen a napon nem kellett dolgozniuk. (Ezzel homályosították el a Buda törököktől való visszafoglalásának emlékét, mely addig a legnagyobb ünnepünk volt).

• 1818-tól a polgári és katonai hatóságoknak is kötelező volt megjelenni az ünnepen. Az ünnep országossá vált, és ez lett a legfőbb magyar ünnep. Feltehetően ennek az ünnepnek a tiszteletére 1829 aug. 20-án lőttek először tűzijátékot a Városligetben.

• A szabadságharc után 1860-ban lőttek újra.

• Emmerling Adolf első magyar tűzijátékgyárának helyszíne: Budapest, Gróf Károlyi u. 26. (1800-as évek vége)

• 1926. augusztus 20-án lőttek először a Gellért hegyről, a Citadella dunai frontjáról.

• 1927-ben már volt lampionos felvonulás a Dunán, bengálégők, magyar címer, „Isten áldd meg a magyart!” felirat és kivilágítás fényekkel.

• 1937-ben már megjelentek a „térhangosító” készülékek a Dunaparton.

• 1940-ben az IBUSZ kezdett pénzt szedni a Dunaparton: ülő hely: 2 pengő 50 krajcár, belépőjegy: 1,40.

• A világháború után 1947-ben lőttek másfél órás tűzijátékot a Gellért hegyről, ami olyan nagyszerű és páratlan volt, hogy „csak a Szovjetunió tudna még ilyet rendezni”! A média nem tudott arról, hogy ezt a tűzijátékot ugyanaz a Petróczy Gyula rendezte, aki a háború előtt már pazar látványt mutatott erről a helyszínről: 50 m magas nagy Magyarország térképét rakta ki tűzből.

• 1949-ben Dunán, hajókon szólt a zene, Sztálin nevét éltetve.

• 1966. augusztus 20-tól az alkotmányünnep szertartás rendje, illetve látványosságai éveken át nem változtak. Ettől kezdve az ünnep szinte elmaradhatatlan látványossága a tűzijáték.

(Forrás: Kovács Ákos Játék a tűzzel c. könyve)


A NUVU Kft.

A NUVU Kft. alapítóihoz köthető a magyarországi polgári tűzijátékozás liberalizálása, társadalmi elfogadtatása és üzleti bevezetése. Szakmai munkájuk főbb mérföldkövei a pirotechnikai iparban:

  • jogszabályi alapok megfogalmazása, jogalkotói rendszeren keresztüli létrehozása
  • könyvviteli alapok létrehozása (TEAOR, FEOR, SZJ, stb.)
  • üzleti bevezetés
  • kutatás-fejlesztés, szabványosítások, innovatív biztonság-technológiai újítások bevezetése. Nevükhöz fűződik többek között pl. a repeszmentes KPE vetőcsövek használatának elterjesztése egész Európában; a csepegésmentes árvízi fáklya kifejlesztése is, amiért miniszteri elismerést is kaptak
  • Magyar Pirotechnikai Társaság tudományos szakmai érdekképviseleti szervezet létrehozása, irányítása
  • Magyarországi OKJ-s pirotechnikus képzés szakmai feltételeinek kialakítása

Referenciáik

A teljesség igénye nélkül az alábbi események tűzijátékait vitelezték ki, előző vagy jelenlegi vállalkozásokban:

Jelentősebb tűzijátékok:

1996: Sarajevo – IFOR/ENSZ tűzijáték

1998-1999: Budapesti aug. 20-i tűzijáték alvállalkozás

2000: Budapesti aug. 20-i tűzijáték teljes logisztika és szakmai felügyelet

2001: Budapesti aug. 20-i tűzijáték

1998: Szabadtéri Atlétikai Európa bajnokság Budapest

1998-2002: Függetlenség napi tűzijáték (USA nagykövetség)

1999-2001: Francia Intézet – Budapest

2000: Budapesti aug. 20-i tűzijáték teljes logisztika és szakmai felügyelet

2001: Budapesti aug. 20-i tűzijáték

2002: Nemzeti Színház avatása

2002-2005: Macedónia – állami tűzijáték

2004: Uniós csatlakozási ünnepségek

2005-2006: Hídünnep – Budapest

2010: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2011: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2012: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2013: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2014: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2014: Final Four női kézilabda BL döntő

2015: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2016: Budapesti aug. 20-i tűzijáték-logisztika

2016: 28. Makaói Nemzetközi Tűzijáték Verseny 2. helyezés

2017: FINA Budapest 2017 Vizes Világbajnokság Megnyitó ünnepség tűzijátéka

Koncertek, színpadi piro- és látványtechnika:

Peugeot 206 világpremier

NOX turné (2005, 2006, 2007)

Rolling Stones – Budapest (2007)

Robbie Williams – Budapest

Carmen – Budapest

Carmina Burana – Budapest

Lordi koncert (2009)

AC/DC Budapest (2009)

Madonna koncert – Budapest (2009)

Rammstein – Budapest (2007, 2010, 2011)

KISS koncert – Budapest (2010)

Experidance (2010)

Irigy Hónaljmirigy (2007, 2010)

TNT koncert (2011)

Roger Waters – Budapest (2007, 2011, 2013)

Shakira – Budapest (2011)

Rihanna – Budapest (2011)

Sade – Budapest (2011)

Nightwish koncert – Budapest (2012, 2015)

Moose koncert – Budapest (2012)

Disney Tour – Budapest (2013)

Scooter (2009, 2014, 2015, 2016)

Iron Maiden – Budapest (2014)

Violetta (2015)

(Forrás: NUVU Kft,  www.pirotechnikus.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Megfogadtam, hogy nem csinálom úgy, mint a szüleim! Elbuktam!

Bogár Zsuzsa tanácsadó pszichológussal arról beszélgettünk, hogy a gyerekkori minták miként alakítják felnőttkori énünket. Vajon igaz a mondás? Nem esik...

Close