Tarnai: Geréb-ügyben az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését kértem

A közelmúltban levelet írt három kereszténydemokrata képviselő Schmitt Pálnak, amelyben arra kérik, adjon kegyelmet Geréb Ágnesnek. Az egyik aláírót, Tarnai Richárdot kéreztük az okokról, az otthonszüléshez való viszonyáról.

– Milyen visszajelzéseket kapott miután a családháló.hu-n megjelent Michl Józseffel és Bús Balázzsal közös levele?

– Többségében pozitív reakciók voltak, a kritikai észrevételek leginkább Geréb Ágnes személyére vonatkoztak. Itt is és mindenhol, ahol alkalmam volt elmondani véleményemet, azt hangsúlyoztam, hogy elsősorban nem egy személy mellett kívántam kiállni, hanem az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését kértem. Azt, hogy ezt az ügyet is úgy kezeljék, mint bármilyen hasonló ügyet az elmúlt húsz év során.

– Volt-e személyes motivációja, vagy csupán politikusi mivolta diktálta, hogy aláírja a levelet Schmitt Pál részére?

– Ötgyermekes apaként a társadalom legfontosabb közösségének tartom a családot, ezért közös érdekünk – különösen az ország demográfiai helyzetének fényében – a gyermekvállalás ösztönzése. Ha valaki az otthonában szeretné világra hozni gyermekét, ennek lehetőségét biztosítanunk kell, és nem szabad ettől senkit eltántorítanunk egy precedens értékű és jóval szigorúbb ítélettel, mint ami az elmúlt húsz év bármely műhibaperében azonos súlyú vétség esetén született. Hozzáteszem, mi a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy egyik gyermekünket sem otthon hozta a világra, hanem kórházban.

– Mit gondol azokról a felvetésekről, hogy ez a levél tulajdonképpen nyomásgyakorlás a köztársasági elnökre? Vagyis ha aláírja a kegyelmi kérvényt, akkor azért baj, mert kormánypárti politikusok is kérték azt, ha viszont nem írja alá, akkor a politikai aláírók részére jelenthet negatív hozadékot?

– Én az imént kifejtett személyes meggyőződésemből támogatom Geréb Ágnes kegyelem iránti kérelmét. Véleményem szerint annak egyáltalán nem lenne negatív színezete, ha a Köztársasági Elnök Úr úgy gyakorolna kegyelmet, hogy azt kormánypárti politikusok is támogatták.  

– Geréb Ágnes ítélethirdetésekor a szimpatizánsai boszorkányüldözést emlegettek. Ön szerint is van ilyen mellékíze az eljárásnak/ítéletnek, s érzékeli az állítólagos „féltékeny orvos-lobbi” aktivitását ezügyben? – tekintettel arra, hogy műhibaperben ehhez fogható mértékű büntetés még nem született Magyarországon.

– Ahogy korábban kifejtettem, az intézményen kívüli szülés lehetőségének biztosítása közös érdekünk. Az elmúlt húsz év során nem született orvosi műhibaperekben sem ilyen súlyos ítélet, felfüggesztett büntetést kaptak azok, akiket elítélt a bíróság. Ma hazánk egyik legsúlyosabb problémája a csökkenő gyermeklétszám. Kereszténydemokrata politikusként úgy vélem, jó úton járunk, ha hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy akár egy gyerekkel is több szülessen Magyarországon.

– Tervezi-e Ön, vagy tud-e arról, hogy a mostani kormányzat az otthonszülések kapcsán még inkább abba az irányba menjen el a szabályozás, hogy minél többen választhassák azt – a megfelelő biztonsági korlátok közepette? Szó van-e arról, hogy az Egészségbiztosító valamilyen formában finanszírozza majd  – több környező országhoz hasonlóan – a szülés ezen speciális módozatát?

– Fontosnak tartom felidézni, hogy az otthonszülés személyi és tárgyi feltételeit a magyar történelemben elsőként mi szabályoztuk egy 2011. márciusi kormányrendeletben, lezárva ezzel egy nagyon hosszú és kaotikus időszakot. A 2011. májusi hatálybalépés óta még egy év sem telt el, úgy vélem, hogy ez a rövid időszak még nem jelent elegendő tapasztalatot ahhoz, hogy a szabályozást alapjaiban újra gondoljuk.