A szoptatás védelme olyan cél, amivel a társadalom minden tagja nyer!
A szoptatás az embercsecsemők táplálásának biológiai módja. A testi és lelki egészség számos területére jótékony hatással van, olcsó és környezetbarát. Ezért a szoptatás védelme olyan cél, amivel a társadalom minden tagja nyer.
A szoptatás az embercsecsemők táplálásának biológiai módja. A testi és lelki egészség számos területére jótékony hatással van, olcsó és környezetbarát. Ezért a szoptatás védelme olyan cél, amivel a társadalom minden tagja nyer.
MOTTÓ: “SZOPTATÁS – EGY ÉLETRE NYERHETSZ VELE!”
A Szoptatás Világhetét 1992 óta ünnepeljük világszerte augusztus első hetében. A rendezvények célja, hogy valamilyen szoptatáshoz kapcsoló kérdéskörre irányítsák a közvélemény figyelmét. Idei témája arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a Milleniumi Fejlesztési Célok megvalósításában a szoptatás támogatása kulcsszerepet játszhat. A téma időszerűségét az adja, hogy az elérendő célok kitűzött határideje 2015, azaz a következő év. A Milleniumi Fejlesztési Célokat (MFC) az ENSZ és a kormányok határozták meg annak érdekében, hogy felmérjék a szegénység elleni küzdelem előrehaladását, valamint, hogy átfogó módon segítsék az egészséges és fenntartható fejlődést 2015-re.
A szoptatás védelme olyan cél, amivel a társadalom minden tagja nyer.
A szoptatás védelmével, népszerűsítésével és támogatásával ÖN is jelentősen hozzájárulhat a a gyermekek túlélési esélyeinek javításához. A kizárólagos szoptatás és a kétéves korig folytatott szoptatás ugyanis jó minőségű tápanyagokat és energiát biztosít, így segít megelőzni az éhezést, a nem megfelelő táplálékválasz.
A szoptatás a nők egyedülálló joga, amit a társadalomnak támogatnia kell, többek között anya-, gyermek- és családvédelmi törvények segítségével.
A törvényeknek biztosítaniuk kell a különböző élethelyzetű, szociális státuszú, eltérő képzettségű és nemzetiségű anyáknak a kizárólagos, majd hosszú távú szoptatás lehetőségét, mégpedig olyan módon, hogy emiatt semmilyen téren ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Ez Magyarországon a jelenleginél jóval több rugalmas munkaidővel, távmunkával vagy – az úgynevezett jobsharinggel – megosztható, anyabarát munkahelyeket jelent, másfelől pedig olyan szoptatástámogatást, amely a legkülönfélébb helyzetekben is segít a szoptatás fenntartásához vezető út megtalálásában.
A szoptató anya ellenanyagokat termel a környezetében élő kórokozók ellen, amiket a szoptatott csecsemő az anyatejjel közvetlenül megkap, így védelmet élvez a fertőzésekkel szemben.
A fertőzéseken túl a szoptatás védelmet nyújt a krónikus betegségekkel szemben is, mégpedig mind a csecsemő, mind az anya számára. A szoptatott csecsemőknél ritkábban alakul ki asztma, ekcéma, elhízás, cukorbetegség, leukémia, gyulladásos bélbetegség, a szoptató anyák pedig kisebb eséllyel néznek szembe a mellrákkal, petefészekrákkal, csontritkulással, cukorbetegséggel, szív-és érrendszeri betegségekkel, reumás ízületi gyulladással.
Hol tart ma Magyarországon a szoptatástámogatás? A kiindulópont a lehető legjobb: a kismamák túlnyomó többsége szeretne szoptatni, el is kezdi a szoptatást, ám a gondok rögtön a szülészeten kezdődnek.
Nagyon különböző, hogy szoptatási szándékához milyen mértékű és szakmai színvonalú támogatást kap a frissen szült anya. A kizárólagos, igény szerinti szoptatás megvalósulásának egyik fontos feltétele, hogy az anyát és újszülöttjét éjszakára se válasszák el egymástól, és hathatós segítséget kapjon az első szoptatási próbálkozások során. Ez még a Bababarát Kórház címet elnyert intézményekben sem valósul meg mindig maradéktalanul. Nagyon gyakori, hogy az újszülött nyomós orvosi javallat nélkül kap az első életnapokban tápszert. Ennek fényében sajnos nem annyira kedvező a helyzet: a hat hónapig “kizárólag szoptatott” csecsemők aránya 24-43,6 százalék között volt 2012-ben a különböző megyékben. Egyéves koron túl csak a kisgyermekek 36 százalékát szoptatják.
Négy hónapos korban a magyar csecsemők 38 százaléka kap már tápszert is az anyatej mellett, majd hat hónapos korra ez az arány 54 százalékra növekszik.
Jelenleg sajnos sem a védőnők, sem a gyermekorvosok képzésében nem kap kellő hangsúlyt a szoptatástámogatás. Igen nagy szükség volna a védőnők munkájának jelentős részét kitevő terület alaposabb, elmélyültebb oktatására. Jelenleg csak önköltséges felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében van lehetőség a Semmelweis Egyetemen laktációs szaktanácsadói végzettség szerzésére.
A szoptatásnak hathatós, nemzetközi szinten megvalósuló védelemre van szüksége a bébiipar anyagi érdekeltségei ellenében.
Miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi hárommilliárd forintot költ tápszerek ártámogatására, a koraszülő vagy fejlődési rendellenességgel született, és emiatt gyenge szopókészségű baba édesanyja, aki feji a tejét hosszú hónapokig, és ezzel jelentősen csökkenti az ápolási költségeket a betegségek megelőzése révén, semmiféle támogatást nem kap sem az ehhez szükséges eszközök bérléséhez, sem a megvásárlásához. Így van ez a mai napig is annak ellenére, hogy számos kezdeményezés történt már ezeknek az eszközöknek a gyógyászati segédeszközzé nyilvánítása érdekében. A legtöbb nyugat-európai országban a mellszívó bérlést támogatja az egészségbiztosító. A szoptatást segítő eszközök ártámogatása lényegesebb kisebb nagyságrendű kiadás volna, mint a tápszertámogatásra költött összeg.
A tonnaszámra eladott tápszerek üzleti sikere csak részben köszönhető a kezdetleges szoptatástámogatásnak, és a szoptatási nehézségeknek. Jelentős részben a tápszermarketing különféle formáinak terjedését figyelhetjük meg. A tápszergyártók továbbképzések, ajándékok, konferencia részvételi támogatások segítségével kötelezik el az egészségügyi dolgozókat, akik azután az anyáknak felírják vagy ajánlják a tápszereket. Ezt a felettébb kedvezőtlen folyamatot megállíthatná e termékek reklámozásának és marketingjének teljes tilalma.
