Bizonytalan családi szerepek, beszippantott kamaszok, medikalizált, betegség központú szülészetek – és ahogyan mindez javítható

Folytatjuk a Középpontban a család, a nemzet életműhelye című konferencia ismertetését, melynek második részében a fenti kérdések mellett a családbarát kórházi ellátás aspektusairól és a családi élet pszichológiájáról, annak buktatóiról is szó esett.

Az internet veszélyt jelent a családra

Dr. Földi Rita klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet Tanszékvezetője Értékátadás a családban, serdülőkori krízis című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az internet nem csupán a fiatal generációra jelent veszélyt, mindannyiunknak betört a mindennapjaiba, és sokakat rabul ejt. „Gyereket nevelni mindenki tud” azaz a külső tanácsadás nem szűnt meg, csak átalakult az információgyűjtés terepe. A fiatalok nem szüleiktől, ismerőseiktől, kizárólag kortársaiktól fogadják el az információkat, s nem tanultak meg ellenőrizni az információ hitelességét. Ehhez jön hozzá a családi kapcsolatok gyengülése.

A családi és társadalmi szerepek is megváltoztak, ami bizonytalanságot okoz. Ez nem lenne probléma, ha képesek lennénk együtt, közös célokért tenni a fiatal párok – mutatott rá a szakértő. Megváltozott a családi kohézió is, ma már nem csak a fiataloknak van szükségük érzelmi biztonságra. Nem érünk rá foglalkozni a gyerekre, a legtöbb család nem egyszülős, sokkal gyakoribbak a mozaikcsaládok, amelyek nem működnem mindig gördülékenyen – sorolta a lehetséges problémákat Földi Rita.

Nincs megfelelő példa

Rámutatott: a párkapcsolatok stabilitása a kötődésen múlik, ami a csecsemőkori ősbizalomból indul ki. Ám ma egyre több a bizonytalanul és ambivalensen kötődő gyermek, aki a párkapcsolatába ugyanezt a mintát fogja hozni. Értékrendbeli változások jelentek meg: a női munkavállalók aránya sokkal kevesebb mint nyugaton, de ott részmunkaidőben dolgoznak, ami itthon nem jellemző. Egyre több viszont azok aránya, akik vissza akarnak menni dolgozni, ami a férfiak családban betöltött szerepét is megváltoztatta. Az apa ma már nem csupán a családfenntartó, a családban való lét is fontos szerephez jut, ami szintén új helyzetet teremt – mutatott rá a pszichológus hozzátéve, hogy sokan ütköznek abba az akadályba, hogy nem akarnak úgy nevelni, mint a szüleik, de nincs előttük más példa.

Az együttes tevékenység öröme

A serdülőkről szólva a szakértő elmondta: nagyon fontosak a szabályok, de a legtöbb szülő nem veszi észre, hogy mi a gyereknek a jutalom és mi a büntetés. Nagyon fontos és jó alap lenne megélni az együttes tevékenység közös örömét, de a számítógép leszoktat erről, s ez nagyon hiányzik a családok életéből. Sok gyerek nem tudja az érzelmeit verbálisan kifejezni, csak a viselkedésével tudatja, ha gond van.

Túlzó és nem létező elvárások

A nem megfelelő nevelés következményei sokfélék lehetnek – mutatott rá a szakember. A túlzott szigor azért nem jó, mert elvárás kapcsolódik hozzá: nem azt szeretem a gyerekben, amilyen ő. Ne csak azt jutalmazzuk, ha megfelel az elvárásoknak – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a ki nem mondott elvárás is fontos, hogy a szülő milyen érzelmet tükröz a gyerek viselkedésével kapcsolatban. Az extrém teljesítmény orientáltság azt eredményezi, hogy a gyermek sosem érzi azt, hogy tud elég jó lenni.

A túlvédő, túlgondoskodó magatartás ezzel szemben az egészséges önreflexió hiányát okozza, a gyerek nem lesz tisztában a képességeivel, kompetenciahiány alakulhat ki nála. A szabadon hagyó nevelés – mikor hiányzik az irányítás és a felügyelet – sem célravezető – figyelmeztetett Földi Rita, aki szerint az alap szocializációs folyamat 5-6 éves korig lezajlik – ennek levezénylése a szülő kötelessége. A korlátlan szabadság szorongást gerjeszt, mert nem kiszámítható a gyermeknek a cselekedetei következménye – intett a pszichológus: ha mindent szabad, a gyerek szorongani fog, márpedig a kognitív és szociális értelmi fejlődésnek az az alapja, hogy a gyermek biztonságban érezze magát.

Apaszerep és védőfaktorok

Az apa szerepéről fogalmazva a szakértő rámutatott: kevés erre vonatkozó kutatás létezik, de azok azt mutatják, hogy a nagyon magas és az egészen alacsony társadalmi ranglétrán elhelyezkedő szülők esetében inkább igaz, hogy kevesebbet foglalkoznak a gyerekeikkel. Nagyon fontos, hogy az anya engedje a férfit apának lenni – hívta fel rá a figyelmet a pszichológus, hozzátéve, hogy egy fiúgyerek számára az apa jelenti az azonosulási mintát, de lányoknál is az apuka feladata a női minták megerősítése. Egy fiúnak több apai segítségre van szüksége ahhoz, hogy megtanulja, hogyan kell apává válni.

A serdülőkor nem csak nekünk, a fiataloknak is nehéz, tele szorongással – mutatott rá Földi Rita leszögezve, hogy ebben a kritikus időszakban a tömegkommunikáció befolyása óriási. A serdülőkor a normális érési folyamat része, nem kell megijedni, ha a kamasz hangulata folyton változik, inkább akkor kell cselekednie a szülőnek, ha beleragad egy negatív állapotba – tanácsolta a szakember. Földi Rita végezetül arról szólt, hogy a sikeres iskolai előmenetel, a jó kognitív képességek, a megfelelő társas kapcsolatok (sport, cserkészet, gyülekezet) védő, segítő faktorként vannak jelen a serdülő életében, a hasonló értékrendű társak jelenlétéhez hasonlóan.

Az orvosi tankönyvek döntő többsége nem a természetes szülésekről szól

Dr. Bálint Balázs, szülész-nőgyógyász A családbarát, életvédő szülészeti és nőgyógyászati ellátás jelenéről és jövőjéről szólva emlékeztetett: régen a gyermekszülés és a halál is otthon zajlott, az emberek láthatták az élet elindulását és befejezését. Ettől a mai civilizáció embere elszokott, ezért nehéz megemészteni, ha valami olyan történik, amire nem készülünk fel. A szülészeti képzés anomáliáról szólva elmondta: a szülésznők ma csak orvosasszisztensek, nem úgy, mint a bábák voltak egykor, akik orvos nélkül vezették le a szüléseket. Az orvosi tankönyvek döntő többsége viszont nem a természetes szülésekről szól, az elintézik 1,5 oldalban, a többi a komplikált eseteket taglalja. Így aztán sok olyan dolog történik, amiről senki nem tanult, ez nagy hiányossága a mai szülészetnek.

Betegség központú ellátás

Mivel a szülések zöme ma kórházban zajlik, az ellátás betegség központú, vagyis az orvos akkor is keresi a bajt, a betegséget, ha erre nincs oka. Ez azért nagy hiba, mert ezzel a kismama lelki világát is erre tolják. Bálint doktor a statisztikákról szólva megemlíti, hogy míg ötven évvel ezelőtt a császármetszések aránya öt százalék volt, addig ma ennek csaknem a tízszerese igaz a mai kórházakra, holott a WHO ajánlása szerint körülbelül 15 százalék fogadható el. Sokan tagadják az összefüggést, de ebben valóban szerepe van az orvosi pereknek, amelyek Damoklész kardjaként lebegnek a szülészetek felett. Egy angol felmérés például azt mutatja, hogy az egészségügyi perek harmada zajlott szülészeti beavatkozáshoz kapcsolódóan, de a megítélt összegek több mint a felét ilyen esetekben fizették ki.

Az otthonszülésről szólva Bálint Balázs elmondta: lehet vitatkozni arról, hogy jó-e az otthonszülés, de arról nem, hogy létezik, és ezért fontos, hogy biztonságos keretek között jöhet létre. Ha egy otthonszülés nincs keretek közé szorítva, akkor lehet a legrosszabb döntéseket hozni – fogalmazott a szakember hozzátéve, hogy amióta megteremtették a törvényi feltételeket, biztonságosabbá, talán elfogadottabbá is vált, de nem lett gyakoribb ez a szülési forma.

Abortusz és Algopyrin

Az abortuszokról szólva kiemelte, hogy a jelenlegi „gumiszabály”, amely lehetővé teszti a beavatkozást az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozva kötelező érvényű az intézményekre nézve. Ugyan az egészségügyi dolgozóknak van lehetősége arra, hogy ne asszisztáljanak ilyen műtéteket, mégis fontos lépés, hogy a kormány úgy döntött, létrehoz olyan kórházakat, ahol nem végzik el a beavatkozást, ezek pedig egyházi fenntartású intézmények lesznek.

A családbarát szülészetekről szólva Bálint Balázs arról beszélt, fontos, hogy már a várandósság előtt is családbarát legyen egy intézmény, hiszen például az sem mindegy, milyen fogantatás segítő módszereket preferál. A természetes módszereket hasonlította össze az orvosi ellátás betegségcentrikusságával: a fejfájás-csillapító is hat, mégsem derül ki, miért fájt a fejem. Pedig van olyan helyzet, mikor már egy kis segítséggel, például a bevitt szénhidrát mennyiségének szabályozásával rendeződik a női ciklus és létrejön a várandósság.

Szemléletváltás az orvosi kommunikációban

S hogy miért fontos a keresztény etika a kórházakban is? Többek között azért, mert a megfelelő tájékoztatás – ami az orvos kötelessége lenne – sokszor nem történik meg, holott köztudomású, hogy a páciens ezekben a helyzetekben módosult tudatállapotban van és csak az információk töredékét képes felfogni. Bálint Balázs szerint az anya-baba barát szülészetek létrejöttéhez az orvosi kommunikációban is szemléletváltásra van szükség.

A várandósság alatt különösen káros a betegség-centrikus ellátás, amely csak a kismamák stresszhormon-szintjét növeli – mutat rá a szakember, hozzátéve, hogy ennek a megnövekedett stresszhormonszintnek is köszönhető az, hogy egyre több az ADHD-s kisgyerek, aki már az anyukája hasában ezt a hormonszintet élte meg normálisnak. Ehelyett arra kéne koncentrálni, hogy a várandósság, a gyermek ajándék – mutatott rá a szülész-nőgyógyász.

A világ legszebb műtétje

A császármetszésről szólva a szakértő elmondta, hogy ő a természetesség híve, de a beavatkozást a világ legszebb műtétjének tartja, hiszen az anyuka és a baba életét menti meg. Ugyanakkor a világ legnagyobb marhasága, ha nincsen rá szükség – tette hozzá. Ma Magyarországon a kilencvenes évekhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt a császármetszések száma, mint amennyivel a csecsemőhalandósság csökkent.

Bálint Balázs szerint szülés közben meg lehet adni az édesanyának – és gyermekének azokat a pluszokat, amik nem kerülnek semmibe, mégis hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban működjön a kötődés anya és gyermek között. Ilyen például az aranyóra, melynek pozitív hatását kutatással támasztja alá a szülész-nőgyógyász: már 15 perc háborítatlanság meghatározó lehet a szülés után: azok a nők, akiktől ennyi ideig nem vették el a gyermeket a születés után többen és tovább szoptattak, és az újszülötthöz való éjjeli ébredéseket sem élték meg olyan rosszul, mint azok akik nem kapták meg gyermeküket azonnal. Három évvel a kutatás után pedig kétszer annyi kistestvére született azoknak a babáknak, akik születésük után mindössze 15 percet tölthettek anyukájuk mellkasán.

Az anya legyen egészséges és menjen haza

Hogy miért nem vezetik be ezeket a látszólag apróságnak tűnő intézkedéseket? Azért nincsen rá hajlandóság, mert csak azt nézi a rendszer, hogy az anya legyen egészséges és menjen haza – mutatott rá a szakember, majd még egy riasztó példát ismertetett: ha az anya szülés közben komoly mennyiségű fájdalomcsillapítót kapott, négyszer-ötször nagyobb az esély rá, hogy gyermeke kábítószerfüggő lesz, mint fájdalommal született testvérének. Ezzel azonban nem foglalkozik senki, mert a szülés rendben lement – mutat rá a természetes és a medikalizált szemlélet közötti különbségre a szakember. A szülészorvosnak nem vezetni, hanem kísérni kellene a szüléseket és csak akkor szabad beavatkozni, ha valóban baj van – tette hozzá. Ha elvesszük az anyától, hogy végigmenjen rajta, elvesszük a futótól a lehetőséget, hogy végigfussa a maratont. Ezzel teljesen lenullázzuk a kompetenciaszintjét, ami később sem lesz elégséges.

Több a császármetszés, ahol a szülést beavatkozások kísérik

A szülés közbeni beavatkozásokról szólva Bálint Balázs megjegyezte, hogy egy most készülő kutatásban azt vizsgálják, hogy hogyan hatnak azok a császármetszések arányára. Azt már most látni, hogy több a császármetszés, ahol a szülést beavatkozások kísérik. Ehhez kapcsolódóan hozzáteszi, hogy ma már nem igaz az, hogy ha egy császár volt, az összes szülésnek annak kell lennie, saját praxisában 90 százalékos sikere van a VBAC-nek (Vaginal Birth After Cesarian – Hüvelyi Szülés Császármetszás Után – a szerk.) vagyis el lehet érni, van értelme megpróbálni – mutatott rá a szakember. Az oxitocinról, mint a leggyakrabban alkalmazott szülészeti módszerről szólva úgy fogalmazott, hogy alkalmazása óta drasztikusan csökkent a szülés utáni vérzések száma. Ám az a veszélye, hogy kiüti a természetesen az anyában termelődő oxitocin hatását, mely a mesterségessel ellentétben nem csupán a méhösszehúzódásokat és a tejtermelést serkenti, de csökkenti a szorongás, a depresszió, a fájdalom, a stressz mértékét, gátolja az antiszociális viselkedést, a sóvárgást, és a bizalom kialakulásában illetve a sebgyógyulásban is szerepet játszik. A természetes szemlélet szerint alkalmazását 20 százalék alattira kellene csökkenteni a jelenlegi 40 százalékkal szemben. Ha engedjük, a természetes oxitocin sokkal inkább fel fog szabadulni – mutatott rá a szülész-nőgyógyász.

Hogyan lehet az anyát támogatni? Nem feltétlenül orvosi eszközökkel – foglalta össze az elhangzottakat Bálint Balázs, aki szerint ezért is nagyon fontos, hogy a nemsokára létrejövő egyházi kórházak referenciaként szolgálhatnak majd az anyák és gyermekek számára jobb ellátáshoz. Lényeges, hogy meglegyen a választás lehetősége, hiszen „A népek sorsa a szülőszobában dől el” – tette hozzá a szakember.