Depressziósabbak nem lettünk

A magyarokat érintő munkahelyi stressz nőtt, depressziósabbak ugyanakkor nem lettünk. Kevésbé vagyunk vallásosak, sokaknak továbbra is fontos a család. Milyen a magyarok lelkiállapota 2013-ban?

A Hungarostudy vizsgálatok rendszeresen adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról. Az első hasonló felmérést még 1988-ban végezte el Kopp Mária (a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítója ) és férje, Skrabski Árpád szociológus, azóta ez az ötödik ilyen nagyszabású felmérés. (1988-ban, 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban készült eddig hasonló)

Ezt a mostanit Dr. Susánszky Éva, a Magatartástudományi Intézet docense szerkesztette, aki összefoglalásul a felmérés eredményeiről azt mondta, „2006 óta a magyar társadalomban fokozódó szekularizáció tapasztalható, mára a lakosság mindössze egyharmada vallja magát vallásosnak. Emellett a siker, a jó megjelenés életcélként, értékként egyre fontosabbá válik. A munkahelyi stressz szintén drámaian megnövekedett az elmúlt hét évben, míg a kezelésre szoruló súlyos depressziósok aránya nem változott.”

Ez a néhány mondat gyakorlatilag a felmérés esszenciája, de az egyes fejezetekben természetesen sokkal árnyaltabb képet kaphatunk az egészségünkről, mentális állapotunkról.

A Társadalmi nézőpontok című fejezetben a lakosság életminőségét vizsgálják a szakemberek, elemezve többek között az egyes generációk érték-, attitűd-, viselkedés- és közérzetjellemzőit. Külön fejezet számol be a magatartászavarokról, valamint a párkapcsolatokról, családról és gyermekvállalásról. A Változások című fejezetben azok a tanulmányok olvashatóak, amelyek a korábbi felmérések lakossági jellemzőit vetették össze a jelen állapottal.

Érték maradt a család

A felmérésben mintegy hatszáz 18-35 év közötti fiatalt interjúvoltak párkapcsolatról, családról. A megkérdezettek egyharmada volt házas, 30 százalékuknak volt legalább egy gyermeke. Érdekes, hogy elsöprő többségük (90 százalék) házasság- és gyermekpárti. a gyermekvállalás előtti házasságot viszont ennél sokkal kevesebben tartották fontosnak. 68 százalékuk szerint nem fontos gyermekvállalás előtt házasodni, ha pedig rosszul működik egy kapcsolat, inkább el kell válni.

Ugyancsak meghatározónak gondolta a többség azt, hogy az anyagi biztonság, stabil munkahely komolyan befolyásolja a megszületendő gyerekek számát.

A fiatalok tradicionálisak, mert legalább 50 százalékuk vallja, hogy a házasság fontos, a fiatal férfiak körében pedig a legnagyobb stresszfaktor a teljesítési kudarctól való félelem, ami szintén hagyományos szerepelvárást tükröz. Jellemző még erre a korosztályra a gyerekcentrikusság, szinte mérhetetlen azok aránya, akik tudatosan elutasítják a jövőbeli gyermekvállalást. Ennek ellenére a halogatás is kiugró arányt mutat, hiszen az optimálisnak vallott 26-29 éves kor közötti gyermekvállalás a való életben kitolódik. Az alacsonyabb iskolázottságúaknál és jövedelműeknél több, a magasabbaknál kevesebb gyermek születik annak ellenére, hogy a biztos munka a legmeghatározóbb motiváló erő, ha valaki a család bővítésére vállalkozik.

Z-generáció

A kötetben részletesen elemzik a mai magyar generációkat: Dr. Szántó Zsuzsa, az intézet docense, társszerkesztő a kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „az eddig alkalmazott korcsoportos feldolgozást kultúrelméleti megközelítéssel váltottuk fel a generációk jellemzőinek felvázolására.” Az előadásból kiderült: az úgynevezett elveszett nemzedék tagjai a rendszerváltást nyugdíjasként élték meg, ám fiatalkorukat igencsak meghatározta a második világháború. A bébibumm generáció gazdasági fellendülésben nőhetett fel, a szüleik dolgozhattak, így rendszeresen magukra voltak hagyva, aminek következtében a család fogalmát másként élik meg. Az ő gyermekeik az X generáció tagjai, akiket már befolyásolt az internet megjelenése, a legelégedettebb Y generáció azonban már gyermekkorától az internet használata mellett él. Számukra gyakran a virtuális ismeretségek a legfontosabbak, ezért nagy arányban még mindig a szüleikkel laknak. A Z generáció tagjai a mai kor gyermekei, akik számára az internet születésüktől meghatározó, és hogy ennek milyen hatása lesz a kultúrára, az emberi személyiségre és kapcsolatokra, még csak sejthető.