Ennyit mozogj az egészségért!

Elárasztanak minket a különböző fogyasztó, alakformáló, fitten tartó mozgásokra felhívó hirdetések, mi magyarok azonban – az európai átlaghoz képest is sokan – magasról teszünk a mozgásra. Rosszul tesszük, sokkal tovább és kiegyensúlyozottabban élhetnénk. De mégis mennyit jó mozogni?

Normális körülmények között korlátlan mozgás engedélyezett, de ahogyan semmit nem, úgy a mozgást sem jó túlzásba vinni. Az alábbiakban megnézzük, mi javasolható egy gyermeknek és mi egy felnőttnek. Előtte azonban tisztázzuk, milyen mozgásformák közül választhatunk!

Zárt mozgáskészséget igényelnek azok a sportok, ahol egy fix, tökéletes mozgásmintához kell igazítani a koordinációt, például műugrás, úszás, torna, kajak, evezés, íjászat, klasszikus balett, gátfutás, és általában az atlétikai számok.

Nyílt mozgáskészséget igényelnek azok a sportok, ahol nincs bezárva a mozgás szervezése egy kötelező formába, hanem a környezethez, ellenfélhez, labdához kell igazodni minden pillanatban, térben, időben, energiában, időzítésben, ritmusban, súlypontban, irányban, stb. Ilyenek a labdajátékok, ütős játékok, küzdősportok, fogójátékok, kidobók, csapatjátékok, számháború és sorolhatnánk.

Az általunk megkérdezett szakember véleménye szerint alsó tagozatban csak a nyílt mozgásformák lennének megengedhetők, egy széles bázisú alapozás, sok alkalmazkodás kiváltásával, sok függő-támasz, szökdelő-ugró-futóiskolával, bújásokkal,mászásokkal, a saját tömeg gazdag felhasználásával, irányváltásokkal, időbeli, dinamikai váltásokkal, kreativitást igénylő, játékos feladatokkal saját testsúllyal, labdával.

Minden korosztályban jellemző, hogy az agytörzs  nagyon jól reagál a dinamikus fel-le mozgásokra, csecsemő korban a babakocsi intenzív előre-hátra gurítására, később a hasonló dömperezésre, ezeket már csecsemő kortól terápiás céllal javasolják, szakemberek véleménye egyöntetű abban, hogy  a megfelelően nagy átmérőjű trampolint gyakorlatilag korlátlanul lehet használni terápiát igénylő gyerekeknek. Részben ezért mondják, hogy a jól végzett lovas terápia önmagában képes helyettesíteni komplex mozgásterápiákat. Idős korban erős roboráló hatása van, az ilyen foglalkozást kapó öregek felkelnek, emésztésük, anyagcseréjük, hangulatuk és gondolkodási képességük javul.

Tizennégy éves korig a nyílt mozgáskészségek gyakorlatilag korlátlanul alkalmazhatók, ráadásul ilyenkor (8. osztályos korig) még könnyen ösztönözhető is. 10-12 éves kortól már be lehet vezetni néhány zárt készséget, persze ennek inkább csak akkor van értelme, ha szeretne valamit kezdeni az adott sportággal. Ezt megelőzően semmiképp nem ajánlott egyetlen sportágra koncentrálni.

Felnőttként a rendszeres mozgás meglétén van a hangsúly, legyen az bármennyi. Reálisan a heti háromszor egy óra javasolható, nem véletlen, hogy erre kampány is épül ma: olimpikonok, élsportolók álltak e kezdeményezés mögé. Persze lehet ennél több is, de a felnőtt életben örülünk, ha ennyi is sikerül. Aki teheti, mozogjon otthon napi 20-30 percet!

A túlsúlyosaknál eleinte inkább napi 1 óra séta, de legalább heti 4-5. Csak pár hét múlva lehet kezdeni futni, hogy ne terhelje túl az ízületeit.

A rendszeres testmozgás életforma. Rá kell vezetni az agyunkat, majd a testünket, hogy jó szokás válhasson belőle. Természetes, hogy nehéz elkezdeni, ám amikor beég, szokássá válik, rájövünk mennyire jót teszünk magunknak.

(Szakértőnk volt: Kapi Márton testnevelő tanár)