Házasság modellek
Minden kapcsolat különlegesen egyedi. Az amerikai pszichológus, Judith Wallerstein mégis arra vállalkozott, hogy elkülönítse és csoportosítsa a házasságtípusokat. Természetesen a teljesség igénye nélkül.
Minden kapcsolat különlegesen egyedi. Az amerikai pszichológus, Judith Wallerstein mégis arra vállalkozott, hogy elkülönítse és csoportosítsa a házasságtípusokat. Természetesen a teljesség igénye nélkül.
Wallerstein szerint négy nagy csoportba oszthatjuk a megszentelt kapcsolatokat: ha hagyományos vagy együttérző-együttműködő típusú lenne a házasságod, netán megmentő vagy romantikus, akkor e négy alapcsoportba tartozó típus valamelyike a tiéd.
Papa, mama, gyerekek
A hagyományos vagy tradicionális modell az, amikor a férfi a kenyérkereső, felesége pedig az otthoni tűzhely őre. Feladatmegosztásuk egyértelmű, kapcsolatuk a hagyományos házasságfelfogáson alapul. Nincs benne meglepetés: mindenki teszi a dolgát. Nagy veszélye, hogy a házasfelek elsősorban szülőknek és nem házasoknak tekintik egymást. Így a gyermekek kirepülése után vajmi kevés közös kapocs marad közöttük.
“Segítelek, támogatlak”
Az együttérző-együttműködő típusban a házasok közös tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatban élnek, melyben kiemelt hely jut a közös érdeklődésnek és szenvedélynek. Különösen az elmúlt évtizedek nyugat-európai házasságaira jellemző ez az egyensúly és megbecsülés. Veszélye, hogy könnyen apadhat egyszerű baráti kapcsolattá az eredetileg szenvedélyes-szerelmes házasság, kiváltképp, ha férj és feleség egyaránt a karrierjére koncentrál, és bizony a nagy egyenjogúságban könnyen elapadhat a szexuális érdeklődés is.
“Életednek őre vagyok”
Megmentő jellegűek azok a házasságok, ahol egy esetleges traumatikus gyermekkort vagy korábbi kudarcos kapcsolatokat hivatott javítani és „újratervezni” ez a kapcsolat-program. A házasfelek kapcsolatuk által gyógyítják a korábban elszenvedett sérüléseket, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Sajnos a régi traumák újraélésének is a területe lehet egy ilyen alapokon nyugvó házasság, feltépve és újra aktivizálva régi és eltemetett szenvedéseket.
Lángolva égünk…
Romantikus házasságnak nevezhetők a szikrából fellobbanó és továbblobogó szerelmeket, melyek jobb esetben évtizedekig lángolnak. Az érzelmek központi szerepet játszanak az ilyen kapcsolatokban. Mélyén lobogó szexus és vonzalom táncol, életüket a felek szenvedélyes végzetként szemlélik. Ezen házasságokban azonban a gyermekek gyakran kívülállók maradnak és tehetetlenül nézik a szülők meglehetősen önző egymásba olvadását.
Valóban kisebb lánggal égnek az egyenrangú házasságok?
Lori Gottlieb a The Guardian brit napilapnak napokban nyilatkozó terapeuta szerint a házimunka és a gyermeknevelési teendők felosztása könnyen megölheti a szexust a házasságokban. Gottlieb kiemeli: ma az Egyesült Államokban élő, 18 év alatti gyermeket nevelő házaspárok 64 százalékánál mindkét házasfél dolgozik. Természetes a munkamegosztás közöttük: a férj vasal, az asszony mos.
Az Amerikai Szociológiai Szemle (American Sociological Review) 2013-as kutatása szerint azok a házasok, akiknél a férj részt vett a házimunkában – vasalt, takarított, mosott – másfélszer kevesebbszer szerelmeskedtek, mint a hagyományos – a férj a barkácsolást, a feleség a konyhai munkát végzi – feladatelosztású párok. Forrás: The Guardian
A 30 év alatti amerikai fiatalok szerint ez így természetes, állítja a Pew Kutatóközpont. Azaz a fiatalok az egyenjogúságon alapuló házasságmodellt tartják a követendőnek, melyben férj és feleség egyaránt osztoznak a feladatokban. Ám kutatók szerint éppen ez a feladatorientált összmunka vezethet a közös ágy kihűléséhez.
