Hogyan egyen a gyermek az óvodában, iskolában, ha speciális diétára van szüksége?

Sok szülő életét nehezíti meg, hogy gyermeke táplálékallergiája, intoleranciája, cukorbetegsége vagy lisztérzékenysége miatt a közelben lévő óvoda, iskola nem vállalja az étkeztetést. Röviden tekintsük át, milyen szabályok vonatkoznak a speciális diétát igénylő gyermekek étkeztetésére és milyen lehetőségei vannak a szülőknek.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. szeptember 15. Paulik András

Sok szülő életét nehezíti meg, hogy gyermeke táplálékallergiája, intoleranciája, cukorbetegsége vagy lisztérzékenysége miatt a közelben lévő óvoda, iskola nem vállalja az étkeztetést. Röviden tekintsük át, milyen szabályok vonatkoznak a speciális diétát igénylő gyermekek étkeztetésére és milyen lehetőségei vannak a szülőknek.


Ajánlásra alapozva
2011 nyaráig jogszabályi keretek között zajlott a közétkeztetés, ám 2011. augusztus elsejétől csupán egy táplálkozás egészségügyi ajánlás szabályozza a rendszert –ismertette Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcentrum dietetikusa. Mivel jelenleg közétkeztetést szabályozó jogszabály nincs hatályban, ezért a közétkeztetést végző intézményeknek nem kötelessége a speciális diétát igénylő gyermek ellátása, sőt, még a normál táplálkozási igényű gyermekek étkeztetésével kapcsolatban sem kötelező az egészséges táplálkozási irányelvek betartása.

Diétás étrend iránti igény
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több felmérést is készített az országban, hogy kiderüljön, milyen mértékben van igény speciális diétára iskolákban, óvodákban. 2008-ban, több mint 3000 iskola bevonásával vizsgálták meg az általános- és középiskolák élelmezési rendszerét (MENZA, 2008). A megkérdezett iskolák 24%-ában volt igény diétás étkeztetésre, ezeknek csupán 16%-a tudta biztosítani a speciális étrendet. Az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban 2009-ben és 2013-ban is készült egy felmérés. Vizsgálatokból kiderül, hogy az óvodák 42%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étkeztetést igényelt. 2009-ben ezeknek az óvodáknak alig a fele tudott speciális étkeztetést biztosítani, míg 2013-ra az óvodák csaknem háromnegyede, ami jelentős javulásnak tekinthető.

Menza rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet)
2014 első felében nyilvánosságra hozták a menza rendelet tervezetét, mely kötelezi a közétkeztetőket egészséges alapanyagok használatára, kevés só, cukor és zsiradék tartalmú étrend összeállítására. Emellett kötelezővé teszi diétás étrend biztosítását azoknak a gyerekeknek, akiknek szakorvos által igazoltan speciális diétát kell tartania, tehát minden ételallergiásnak, intoleranciásnak, cukorbetegnek, vagy lisztérzékenynek, esetleg halmozott problémával rendelkezőknek. A jogszabály alapján diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és diétás étlapot is ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A speciális ételeket diétás szakácsnak kell készíteni vagy az ételkészítés során dietetikusi felügyelet szükséges, a keresztszennyeződés elkerülése és az eltérő ételkészítési eljárások miatt.  Eredetileg a rendelet bevezetésére 2014. szeptember elsején került volna sor, de augusztusban bejelentették, hogya jogszabály csak2015 januárjától lesz hatályos. Ennek oka az, hogy sok közétkeztetést végző intézmény jelezte, kevés felkészülési időt kaptak az alapanyagok beszerzésével, szerződések megkötésével kapcsolatban.

Pozitív változások
Jó hír a szülőknek és a gyerekeknek, hogy számos óvoda és iskola augusztusra mégis megoldotta a diétás étkeztetést, legtöbbször egy külső cégtől rendelnek egyéni igényeknek megfelelő diétás menüket. Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy végre nem a szülőnek kell ennivalót készíteni otthon a gyermekének, így az érintett gyerekek kevésbé vannak kirekesztve a diétát nem igénylő társaiktól. Nem elhanyagolható az sem, hogy szakképzett személyzet készíti el az ételt.  Ellenben nagy hátránya, hogy gazdasági megfontolásból a legtöbb esetben egyszerre több allergént is kihagynak az étrendből. Így például egy tejfehérje allergiás gyermeknek nagy valószínűséggel nem csak a tejet és tejtermékeket kell mellőznie, hanem a glutént, tojást, esetleg szóját, mogyorót is. Ez azért jelent problémát, mert ha túl sok felesleges megszorítást tartalmaz az étrend, akkor ez hosszútávon különböző tápanyaghiányhoz vezethet.

Közös erővel
Azokban az óvodákban és iskolákban, ahol ebben az évben sem tudnak diétás étrendet biztosítani, ott a szülők továbbra is kénytelenek otthon készíteni az ételeket. Megkönnyíthetik gyermekük beilleszkedését, ha ugyanazokat az ételeket készítik el számára, mint amit a többiek is kapnak, természetesen speciális alapanyagok segítségével. Érdemes a szülőknek időt szánni arra, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó óvónők, tanítók is tisztában legyenek a diétával, az alkalmazható alapanyagokkal és a lehetséges veszélyforrásokkal. Ha egy intézményben több gyermeknek is diétára lenne szüksége, akkor érdemes a szülőknek összefogni, és közös erővel lobbizni a diétás étrendekért – tanácsolja Varga Dóra. Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha nem is túl gyorsan, de legalább jó irányba haladunk. Egyre több óvoda és iskola ismeri fel, hogy szükségszerű a diétás étkeztetés biztosítása, még ha erre az állam egyelőre nem is kötelezi őket. Évekig működhetett jogszabályi keretek nélkül a közétkeztetés, de idén végre bemutatásra került a menza rendelet, bízzunk benne, hogy januártól valóban be is vezetik.