Hogyan értelmezzem az ultrahangos leletet?

A kismamák számára a legérdekesebb, legkülönlegesebb vizsgálatok az ultrahangok, hiszen ilyenkor bekukkanthatunk a születendő kisbabához. Az orvos pedig nagyon fontos méréseket végezhet, megállapíthatja, hogy a magzat megfelelően fejlődik-e.

A jó orvos természetesen elmagyarázza, hogy mit látsz a képernyőn, és azt is elmondja, hogy éppen mekkora a kisbabád. A leletre azonban a legtöbbször csak rövidítéseket ír, most a leggyakoribbakat segítünk értelmezni.

Gr.s./Grav.s.: a várandósság hete

HR/FHR: magzati szívfrekvencia, azaz pulzus

GS (gesztációs zsák): a gesztációs zsák még azelőtt figyelhető meg, hogy az ultrahangon látszódna az embrió, és tulajdonképpen az a képződmény, mely körbeveszi az embriót. A gesztációs zsák egyértelműen jelzi, hogy méhen belüli terhességről van szó.

CRL (ülőmagasság): az embriót az első trimeszterben, a 7-13 hét között nemcsak testrészenként mérik, hanem a teljes ülőmagasságát, vagyis a feje és feneke közötti hosszát. Ennek a hossznak az alapján meglehetősen pontosan meg lehet határozni a terhesség pontos korát, így a szülés várható időpontját is jobban megállapíthatják. Ez nem mindig egyezik meg az utolsó vérzésből (LMP) számolt időponttal, így ha több, mint egy hét különbséget tapasztalunk, a szülés várható időpontja (EDD) is felülíródik. Ez azért is fontos, mert a későbbi vizsgálatok során már nem módosítják a szülés várható időpontját, így a mért adatok figyelmeztethetnek arra, ha a magzat nem megfelelően fejlődik.

BDP (koponya harántátmérője): a koponya két oldala, a két halánték közötti átmérő. Ezt a fontos adatot a 13. héttől mérik. A koponya harántátmérője a második trimeszter elején nagyjából 2,4 cm, míg a 40. héten 9,5 cm. Időnként a BDP mellett a koponya hosszanti átmérőjét (OFD) és kerületét (HC) is mérik. A koponya méretei segítenek pontosítani a magzat korát. Sokszor mérésre kerülnek az agykamrák tágasságai is (LV, CM).

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!