Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Hogyan lehet fejleszteni egy Down-szindrómás babát?

Hogyan lehet fejleszteni egy Down-szindrómás babát?

Milyen területen lehet szükség fejlesztésre egy Down-szindrómás kisbabának? Interjú egy Down-szindrómás kisfiú édesanyjával.

Babaszoba,

Zsankó Anikó Peti és Petra édesanyja. Anikó családja mindennapjairól, örömeikről és nehézségeikről, valamint Peti betegségével járó érzelmi munkájáról is mesél blogjában. Peti ugyanis egy Down-szindrómás kisfiú. Anikót arra kértem, ossza meg velem, mit kell tudni a Down-szindrómás babák fejlesztéséről.

Hogyan lehet fejleszteni egy Down-szindrómás babát?

Anikó beszélgetésünk elején rögtön leszögezte, hogy nem mindegy, hogy egy Down-szindrómás babának van-e más, a Down-szindróma miatti fejlődési rendellenessége (pl. súlyos szívfejlődési rendellenessége) vagy sem. Teljesen más irányba kell ugyanis elindulni mindkét esetnél. Ahol nincsen súlyos szervi rendellenesség, és nem várnak a picire műtétek, ott a kórházat elhagyva mindegyik babát a saját körzetében található rehabilitációs rendelőbe irányítják, ahol a megfelelő szakemberek dolgoznak. Ők mérik fel ezeket a babákat, és adnak további segítséget a szükséges fejlesztésekről. Budapesten többek között a Korai Fejlesztő Központ az a hely, ahol a Down-szindrómás babák és szüleik szakszerű segítséget kaphatnak több szakember bevonásával (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember).

Milyen fejlesztésekre kell elsősorban gondolni?

„Minden Down-szindrómásra jellemző, hogy nagyon laza ízületi-és izomrendszerrel rendelkezik. Ezen a problémán a gyógytornász a megfelelő tornával tud segíteni” – mondta el Anikó. A gyógytornász segítsége elengedhetetlen abból a szempontból, hogy a baba megtanuljon ülni és járni a későbbiek során, és a konduktor szerepe is nagyon fontos a korai fejlesztés miatt. A Down-szindrómás babáknál a Dévény-tornát és a Katona-tornát szokták elsősorban alkalmazni. A Katona-torna esetében a szakember megtanítja a speciális mozdulatokat, tornagyakorlatokat a szülőknek, amelyeket mondókázás közben lehet gyakorolni a babával. Mindez célirányosan fejleszti a kicsit, de ez egy játék is egyben. Anikó úgy fogalmazott, hogy a szakember tulajdonképpen sémákat ad a szülő kezébe, amelyek mentén otthon is fejleszthetőek a gyerekek. A másik fejlesztendő terület a Down-szindrómás gyermekeknél a finommotorika lesz, hiszen ezzel eléggé hadilábon állnak. Ennek az az oka, hogy ujjuk aránya és hossza különbözik az egészséges gyerekekétől. Anikó kisfiánál, Petinél a mai napig gondot okoz, hogy nincs nyomaték a kezében. Vagyis hiába fogja meg a ceruzát és teszi le a papírra, nem lehet látni a ceruza nyomvonalát, mert nem nyomja rá a papírra. Nem tudja, nem érti, hogy azt hogyan kell. Ilyenkor praktikus a filctoll, zsírkréta használata.
A finommotorika fejlesztésére is megvannak a speciális gyakorlatok, ehhez szintén a fejlesztőközpontokban adnak segítséget a szülőknek.
A gyermek fejlesztésében a logopédusnak is fontos szerepe lesz. Ő a beszéd-és hangképzés megjelenésével lép be a gyermek fejlesztésébe – tette hozzá Anikó.

Hol és kitől kaphatja meg a szülő a segítséget a fejlesztésekhez?

„Nagyon kevés olyan esetet ismerek, ahol a kórház pontos információkkal látta volna el az anyukát, hogy hová is kell menni”  – mondta el Anikó. Sok Down-szindrómás baba születik úgy, hogy a szülő nem kap segítséget a kórházban, ahol világra jött a gyermek, pedig sok mindenben érintett lehet egy downos baba. Anikó szerint a klinikák sokkal tájékozottabbak, rugalmasabbak és készségesebbek, ezeken a helyeken már pontos tájékoztatást kap a szülő, hogy merre is induljon. Itt külön kiemelte az I-es számú Gyermekklinikát, ahol a downos babák szülei rengeteg segítséget kaphatnak.

A cikk ITT folytatódik. 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Molnár Sára: Apával, együtt

A Három Királyfi Három Királylány Mozgalom Az apa (is) csak egy van! konferencián hirdette ki videópályázatának nyerteseit. Íme az első...

Close