Hogyan lehet fejleszteni egy Down-szindrómás babát?

Milyen területen lehet szükség fejlesztésre egy Down-szindrómás kisbabának? Interjú egy Down-szindrómás kisfiú édesanyjával.

fejlesztés
2017. október 19. Babaszoba

Zsankó Anikó Peti és Petra édesanyja. Anikó családja mindennapjairól, örömeikről és nehézségeikről, valamint Peti betegségével járó érzelmi munkájáról is mesél blogjában. Peti ugyanis egy Down-szindrómás kisfiú. Anikót arra kértem, ossza meg velem, mit kell tudni a Down-szindrómás babák fejlesztéséről.

Hogyan lehet fejleszteni egy Down-szindrómás babát?

Anikó beszélgetésünk elején rögtön leszögezte, hogy nem mindegy, hogy egy Down-szindrómás babának van-e más, a Down-szindróma miatti fejlődési rendellenessége (pl. súlyos szívfejlődési rendellenessége) vagy sem. Teljesen más irányba kell ugyanis elindulni mindkét esetnél. Ahol nincsen súlyos szervi rendellenesség, és nem várnak a picire műtétek, ott a kórházat elhagyva mindegyik babát a saját körzetében található rehabilitációs rendelőbe irányítják, ahol a megfelelő szakemberek dolgoznak. Ők mérik fel ezeket a babákat, és adnak további segítséget a szükséges fejlesztésekről. Budapesten többek között a Korai Fejlesztő Központ az a hely, ahol a Down-szindrómás babák és szüleik szakszerű segítséget kaphatnak több szakember bevonásával (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember).

Milyen fejlesztésekre kell elsősorban gondolni?

„Minden Down-szindrómásra jellemző, hogy nagyon laza ízületi-és izomrendszerrel rendelkezik. Ezen a problémán a gyógytornász a megfelelő tornával tud segíteni” – mondta el Anikó. A gyógytornász segítsége elengedhetetlen abból a szempontból, hogy a baba megtanuljon ülni és járni a későbbiek során, és a konduktor szerepe is nagyon fontos a korai fejlesztés miatt. A Down-szindrómás babáknál a Dévény-tornát és a Katona-tornát szokták elsősorban alkalmazni. A Katona-torna esetében a szakember megtanítja a speciális mozdulatokat, tornagyakorlatokat a szülőknek, amelyeket mondókázás közben lehet gyakorolni a babával. Mindez célirányosan fejleszti a kicsit, de ez egy játék is egyben. Anikó úgy fogalmazott, hogy a szakember tulajdonképpen sémákat ad a szülő kezébe, amelyek mentén otthon is fejleszthetőek a gyerekek. A másik fejlesztendő terület a Down-szindrómás gyermekeknél a finommotorika lesz, hiszen ezzel eléggé hadilábon állnak. Ennek az az oka, hogy ujjuk aránya és hossza különbözik az egészséges gyerekekétől. Anikó kisfiánál, Petinél a mai napig gondot okoz, hogy nincs nyomaték a kezében. Vagyis hiába fogja meg a ceruzát és teszi le a papírra, nem lehet látni a ceruza nyomvonalát, mert nem nyomja rá a papírra. Nem tudja, nem érti, hogy azt hogyan kell. Ilyenkor praktikus a filctoll, zsírkréta használata.
A finommotorika fejlesztésére is megvannak a speciális gyakorlatok, ehhez szintén a fejlesztőközpontokban adnak segítséget a szülőknek.
A gyermek fejlesztésében a logopédusnak is fontos szerepe lesz. Ő a beszéd-és hangképzés megjelenésével lép be a gyermek fejlesztésébe – tette hozzá Anikó.

Hol és kitől kaphatja meg a szülő a segítséget a fejlesztésekhez?

„Nagyon kevés olyan esetet ismerek, ahol a kórház pontos információkkal látta volna el az anyukát, hogy hová is kell menni”  – mondta el Anikó. Sok Down-szindrómás baba születik úgy, hogy a szülő nem kap segítséget a kórházban, ahol világra jött a gyermek, pedig sok mindenben érintett lehet egy downos baba. Anikó szerint a klinikák sokkal tájékozottabbak, rugalmasabbak és készségesebbek, ezeken a helyeken már pontos tájékoztatást kap a szülő, hogy merre is induljon. Itt külön kiemelte az I-es számú Gyermekklinikát, ahol a downos babák szülei rengeteg segítséget kaphatnak.

A cikk ITT folytatódik.