Így védje egészségét a nagy hőségben

Valószínűleg sokan várták már, hogy beköszöntsön az igazi nyár. A hétvégén és a jövő hét elején várható kánikula azonban a szokásosnál is nagyobb megterhelést jelenthet a szervezetre.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
bőrrák
2015. július 04. Csontos Dóra

Valószínűleg sokan várták már, hogy beköszöntsön az igazi nyár. A hétvégén és a jövő hét elején várható kánikula azonban a szokásosnál is nagyobb megterhelést jelenthet a szervezetre.


Még a teljesen egészséges embereknek is célszerű megtenniük néhány óvintézkedést, a betegeknek, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek pedig a szokásosnál is jobban oda kell figyelniük egészségükre.

Az országos tiszti főorvos – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján – 2015. július 4. (szombat) 0 órától július 8. (szerda) 24 óráig a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást adott ki. Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.

A hőség növeli a halálozás kockázatát

A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése már 10-12 százalékkal növeli a halálozás kockázatát,  15 százalékkal a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát – olvasható az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) honlapján.

A fővárosban 2001 és 2005 között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi években azonban ez a szám 3-5 közé emelkedett.  Az ilyen időszakok különösen megviselik a szervezetet, és a szokásosnál jóval több haláleset történik.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy jó előre alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.

Különösen veszélyeztetett csoportok

Noha a kánikula bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet, vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a

  • csecsemők és a kisgyermekek,
  • a különböző betegségekben szenvedők (kiemelt kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más anyagcsere-rendellenesség, a légzőszervi betegségek, a mentális rendellenességek és a vesebetegségek),
  • az alkohol- és kábítószer-fogyasztók,
  • a 65 évnél idősebbek, fogyatékosok és
  • a fiatalok.

Milyen betegségeket okozhat maga a hőség?

A hőséggel összefüggő legtöbb betegség (kivéve a bőrkiütés és a görcs) oka az, hogy különböző fokú működési zavar következik be a szervezet hőszabályozó rendszerében.  Ráadásul számos más, úgynevezett prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.

Ilyen prediszponáló tényező lehet a kor, az akklimatizálódás hiánya, a dehidratáció (csökkentett tápanyag- és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás következtében), gyógyszerszedés, mozgáshiány, túlsúly, fáradtság, alváshiány, hosszú és nagy intenzitású edzés, védőruha viselése.

A hőség okozta leggyakoribb egészségi tünetek a következők:

  • kiütés,
  • ödéma az alsó végtagokon,
  • eszméletvesztés,
  • görcsök,
  • kimerülés,
  • a mentális státusz változása (pl. nyugtalanság, delírium, kóma),
  • stroke.

Hogyan előzhetjük meg a hőség okozta bajokat?

Az egyik legfontosabb tennivaló a megfelelő folyadékbevitel. Fontos azonban tisztázni, mit kell érteni ez alatt. Annyi vizet kell pótolni, amennyi a vizelettel és izzadással elveszített vízmennyiség másfélszerese.  Hőség idején akkor is kell folyadékot fogyasztani, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez különösen igaz idős korban, mert az idősebb emberek kevésbé érzik a szomjúságot.

A többi tippért olvass tovább!