Ki védi meg a fogyatkozó védőnőket?

Hungarikummá válhat idén a jövőre százéves magyar védőnői szolgálat. A szakma ugyanakkor komoly nehézségekkel küzd: 300 betöltetlen álláshely van, így ezer védőnő a jogszabályban meghatározott gondozotti szám duplájának ellátására kényszerül.

Többségük fizetés nélkül túlórázik, gyalog és kerékpáron látja el munkáját – nyilatkozta rádiónknak Kahlichné Simon Márta nyugalmazott főiskolai tanár és Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Az egységes bértábla kialakítása is az új kormányra vár.

Közel a századik évfordulóhoz

Századik évfordulójához közelít a magyar védőnői hivatás. Az anyák, a csecsemők és a gyermekek érdekében szükséges összefogás igénye 1915-ben merült fel az első világháború után. A Rádió Orient műsorában Kahlichné Simon Márta nyugalmazott főiskolai tanár elmondta, az egészségmegőrző hálózatot, az Országos Stefánia Szövetséget Bárczy István főpolgármester és számos professzor alapította meg. Ezt 1917-ben egy belügyminisztériumi rendelet követte, amelyben állami feladattá tették az anya- és csecsemővédelmet.

Az Európában egyedülálló védőnői szakma feladatai igen szerteágazóak: a családok segítésére, az újszülöttek, a gyermekek és a várandós nők védelmére, továbbá a nőgondozásra is kiterjed. Csordás Ágnes kiemelte, a védőnők a házi gyermekorvosokkal közösen kísérik nyomon a gyermekek életét. Az egészségügyi törvény újszülött kori, valamint éves iskolai szűrésekre kötelezi a szülőket. Emellett a védőnők rendszeresen ellátogatnak a családokhoz a gyermekek fejlődésének nyomon követése miatt. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke hozzátette, minden esetben egyéni gondozási tervet készítenek, amely az édesanya körülményeihez igazodik.

„A megelőzésre és az egészségben tartásra vagyunk képezve. A kötelező feladatok mellett közösségi programokat is szervezünk, amelyek során a szoptatásra és a szülői szerepre készítjük fel a kismamákat” – Kahlichné hozzátette, a képzés fokozatosan épült be a védőnői szolgálat munkájába, kezdetben szakiskolai keretek között, majd három- és négyéves főiskolai rendszerben történt.

„A védőnő járműve a lába és a kerékpár”

Csordás Ágnes elmondta, védőnői rendszer hatékonyságát a hatalmas bürokrácia mellett a forráshiány is nehezíti. „A védőnő járműve a lába és a kerékpár” – fogalmazott Csordás utalva rá, hogy számukra nem biztosítanak munkához szükséges járművet. A szerencsésebbeknek az önkormányzat biztosít ad autót, azonban a többségnek a helyi buszjáratokat vagy önköltségen saját kocsit kell igénybe venni. Hozzátette, a védőnők általában egy faluban látják el szolgálatukat, azonban az aprófalvas területeken akár 5-6 település is tartozhat hozzájuk.

Ezer védőnő 500-600 gondozottat lát el egyszerre

Magyarországon jelenleg 5200 védőnői álláshely van, amelyből 300 betöltetlen. A gyermekszülési szabadságok, illetve a pályaelhagyók miatt azonban sok védőnő túlórára és a jogszabályban meghatározott 250 gondozott duplájának ellátására kényszerül. „Ezer olyan védőnő van, aki folyamatosan 2 körzetet, azaz közel 500-600 gondozottat lát el” – Csordás hozzátette, ez csak a munkarend megterhelésével végezhető el. Sokan 12 órában dolgoznak, azonban az esetek többségében nem jár többletfizetés a túlórázásért és a helyettesítésért.