Miért alszik rosszul a gyerek?

Hivatalosan mindent „jól” csinálunk, megvan a rutin, a csend, de a gyerek mégsem alszik jól éjszaka? Mi lehet a háttérben?

A szakirodalom egységes a tekintetben, hogy egy gyermek nyugodt alvásához a legfőbb kívánalom a rendszeresség. Kialakítjuk az ideális időpontot, a sorrendet, a fekhelyet és megpróbálunk lehetőség szerint ragaszkodni hozzá.

Rutin

A gyermekeknek különösen szükségük van kiszámíthatóságra. Számukra nagyon fontos, hogy tudják, mi mi után következik. Megszokják, hogy vacsora után fürdeni fognak, azután mesét hallgatnak, majd lefekszenek. Mindez összekötődik egy ideális időponttal is.

Általános szabályok

Vacsorakor ne etessük túl a gyereket, ne adjunk nehéz, túl kalóriadús ételt! Fürdés után ne „pörgessük fel”, ne ekkorra tervezzük be az ugrálós játékokat! Alvókörnyezetét tegyük meghitté, meleggé, barátságossá!

Mégsem alszik

Pszichológusok javasolják, hogy mihamarabb érdemes rászoktatni a gyermeket az egyéni elalvás képességére. A legjobban ezzel azok az anyák értenek egyet, akik fél-egy órákat, vagy ennél is több időt töltenek altatással.

Amire nem gondolunk

Az elalvás nehézségének első körben feltehetően lelki eredetű okai vannak, illetve a fent már említett rutintalanság is ludas lehet. A lelki okok nagyon sokfélék lehetnek, de mindenképpen valamilyen szorongásos eredetük van: a gyermek fél a sötétben, fél egyedül, stb. E tekintetben rugalmasnak kell lennünk! Nyugodtan kapcsoljunk neki halvány fényt, hagyjuk nyitva a hálószoba ajtaját.

Alvajárás, felriadás

Az alvászavarok másik csoportjába – hívja fel a figyelmet egyik írásában dr. Gál Éva és dr. Kemény János gyermekorvosok – azok az alvás alatt jelentkező furcsa, szokatlan, néha ijesztő jelenségek tartoznak, amiket orvosi szakszóval paraszomniáknak hívunk. A leggyakoribb ezek közül az éjszakai felriadás, az alvajárás, a lidércnyomás. A szülők részletes kikérdezésével, esetleg poligráfiás vizsgálattal ezek jól körülhatárolható rendellenességek. Az esetek többségében a szülők megnyugtatásán kívül egyéb teendőt nem igényelnek, spontán javulásuk, megszűnésük várható. Gyógyszeres kezelésre – mint a gyermekkori alvászavarok többségében – itt sincs szükség.

Amikor orvoshoz kell fordulni

Léteznek egyéb betegségek, amelyeknél következményként jelentkezik az alvászavar. Ilyen a kora-csecsemőkorban jelentkező hasfájás, emésztési és felszívódási zavarok, a reflux, bizonyos ételallergiák és idegrendszeri károsodások. Kivizsgálás, a szükséges diéta beállítása, bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés segíthet az éjszakai nyugalom helyreállításában.

Mindenesetre fontos, hogy amennyiben az éjszakai ébredések hátterében nem igazolhatók szoktatási hibák, forduljunk szakemberhez!