Mintamenzák és új szemlélet a közösségi étkeztetésben

Sok kisiskolásnak fogalma sincs arról, a brokkoli vajon zöldség vagy olasz futballista. Több háztartásban a hétvégi étkezés kimerül egy jó nagy adag hamburgerben. Más családban egyáltalán nem jutnak főtt ételhez a csemeték. Ezt a nagyon szélsőséges helyzetet fogja közre a sokat szidott közétkeztetés. Pedig aki élt már külföldön, tudja, a magyar közösségi konyhák meglepően jók.

Ma hazánkban 2,1 millió ember, közülük 1,1 millió gyermek részesül közétkeztetésben. Az elhízás népbetegség Magyarországon, így létfontosságú, hogy jó alapanyagokból, csökkentett zsír-, cukor- és só tartalmú ételek készüljenek a közösségi konyhákon. Ezt felismerve az élelmezéstudományi szakma 2011 óta nyomon követi, véleményezi azt az Országos Tisztiorvosi Hivatal ajánlását, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) átvett, és jogszabálytervezetként tárgyalt meg a szakma képviselőivel. Pálháziné Sármány Csilla, az Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (ÉLOSZ) elnöke úgy nyilatkozott portálunknak, hogy már az ajánlásba is beépítették a javaslataikat.

Egyebek mellett a mennyiségi előírásoknál is jelezték, és valóban bele is került a szövegbe, hogy egy bölcsődés életkori sajátosságainál fogva például nem tudná a javasolt 4-5 dekagramm friss zöldséget fogyasztani. „A 2014 júniusában hatályba lépő, a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendeletet jó célt szolgál, de hogy valóban hatékony legyen, azaz a gyermekek meg is egyék az előírt alapanyagokból készült ételt, ahhoz a szakma, a pedagógusok és a szülők összefogása is szükséges. A paradicsomleves és a paradicsommártás sláger a gyerekeknél, de ugyanígy kedvelt az igen magas szénhidráttartalmú grízes tészta. A gyakorlatban látom, hogy hiába főzünk mi az egészséges élelmezéstudományi szempontok alapján, ha az anyuka a kisgyermeke elé chips-es zacskóval jön, jutalomképp hétvégén pedig pizzázni viszi csemetéit. Hovatovább hiába kerül esetleg kelbimbó főzelék a tányérokra, ha az osztály hangadója félretolja, követni fogják a többiek is. Pedig vallom, meg kell tanítani a gyerekeket az étel tiszteletére. Továbbá az élelmiszeripar együttműködése is elengedhetetlen, hiszen hiába főzunnk mi ma is az ajánlás szerint az előírt alapanyagokból, ha a felvágottaknak nagyon magas a sótartalma, de ez alól a fehér kenyér sem kivétel.”

A gyerekek nem ismerik a brokkolit

Gallai Brigitta dietetikus portálunknak szintén kiemelte, ideje volt az új szabályozás létrejöttének: „Rengeteg az elhízott és túlsúlyos gyermek, akik valószínűleg otthon is a negatív étkezési mintákat látták. Meglátásom szerint a neveltetésnek nagyon sok szerepe van az étkezési szokások kialakulásában.” Kérdésünkre, hogy az elmúlt évtizedben vajon mitől lettek ilyen nagy számban túlsúlyosak a gyerekek, a szakember szerint az okokat reklámokban és az anyagi helyzetben kell keresni. A világhálón és a televízióban korlátlanul ömlenek a chips-es és cukros üdítő reklámok, a bővített áruválaszték csokoládéból és édességből is nagy kísértés lehet a zsebpénzzel rendelkező gyerekeknek. Azon szép számú nebulók viszont, akiknek sajnos a szülei csupán olcsó tésztás és burgonyás ételeket tudnak az asztalra tenni, szintén nagy eséllyel lesznek elhízottak és rögzülnek a rossz étkezési szokások is.

A dietetikus Kaposváron évek óta a kórházélelmezésben dolgozik és menüsorait a kórházi konyha iskoláknak is kiszállítja. Így tehát tapasztalatból tudja, a gyermekek egyes zöldségek neveit sem tudják. Fogalmuk sincs a karalábé vagy a brokkoli külleméről. A dietetikus azt is javasolja, hogy fokozatosan lépjenek életbe a változtatások. A gyerekek, ha lassan is, de hozzászoknának az új ízekhez, mivel a csökkentett zsírtartalmú élelmiszereket részesítik előnyben, de a cukornak és a sónak is hadat üzennek a rendelet megalkotói. Tiznaponta kerülne zsírban sült étel vagy kifőtt tészta a menzai asztalokra, de ugyanígy a friss zöldéség és gyümölcs, valamint az alacsony zsírtartalmú felvágottak is előjogot kapnának.

Járjunk Mintamenzára!

Akinek még élénken él az emlékezetében a tarhonyaleves és a paradicsomos káposzta hamistítatlan menzai emléke, reménykedhet: a közétkeztetési reform kapcsán jelentős kezdeményezés a Mintamenza program. Idén novemberig már 250 főzőkonyha csatlakozott hozzá, és egyre több gyártó veszi figyelembe az elvárásokat. Pesti Imre budapesti kormánymegbízott az MTI-nek úgy nyilatkozott, nem lehet egészséges Magyarország megfelelő közétkeztetés nélkül.

Ezt a kormány is felismerte, mikor az idén megduplázta a közétkeztetésre szánt éves fejkvótát, így az 68 ezerről 102 ezer forintra emelkedett. A Mintamenza programot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja. Tószegi-Faggyas Katalin, a Kamara vidékfejlesztési igazgatója arról számolt be, hogy a Mintamenza program biztos piacot jelent a hazai termelőknek. A kamarához tartozó mintegy 17 ezer élelmiszeripari termelő képes friss, szezonális, jó minőségű alapanyagokkal ellátni a közétkeztetési intézményeket. Az igazgató elmondta, hogy a kamarai tagok a “szántóföldtől az asztalig” képviselik az agrárágazatot. Eddig száz vállalkozással vették fel a kapcsolatot. Kitért arra is, hogy cél az, hogy a közétkeztetésben helyet kapjanak a korábban nem jellemző hal- és vadhúsételek is. Prohászka Béla, a Mintamenza program szakmai vezetője a prioritások közé sorolta, hogy a beszállítók minőségi, szezonális alapanyagokkal lássák el a főzőkonyhákat, az ételek szezonális zöldségekből és gyümölcsökből készüljenek és ne utaztatott élelmiszerekből dolgozzanak a menzák. A szakmai vezető elmondta, hogy az országosan 250, önként csatlakozott főzőkonyha mintegy 700 ezer embert lát el naponta, ami a közétkeztetésben részt vevők harmadát jelenti.

Túlsúlyosak a gyermekeink

A gyermekkori elhízás is az elmúlt tíz évben háromszorosára emelkedett. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például fokozott zsírbevitel, napi öt grammot meghaladó só-bevitel, alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nemcsak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók – olvasható az EMMI közétkeztetésre vonatkozó rendelettervezetének csatolt anyagában. Az OÉTI vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek.

Mindezekre tekintettel, a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető – vélik a szakemberek. Nem elhanyagolható szempont, hogy a rendelet előírásainak betartásával a közétkeztetés egészségesebbé válik. Azaz valamennyi nevelési-oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben ellátott gyermek számára biztosított lesz az egészségesebb táplálkozás. Ezzel a hátrányos helyzetű, illetve a szociális ellátás keretében étkeztetett gyermekek számára is biztosított a koruknak és élettani állapotuknak megfelelő táplálkozás, vagyis nem éheznek. Így van esély arra, hogy az óvodai vagy az iskolai menzán a társadalmi egyenlőtlenség és hátrányos megkülönböztetés csökken: egy nebulónak se kelljen szégyenkeznie, ha meleg étel csak ott kerül az asztalára.