Mola terhesség: kiket veszélyeztet?

A mola terhesség a gesztációs trofoblaszt betegségek (GTB) egyik típusa, amely a lepényszövet kóros burjánzását jelenti. Két típusa ismert: a méhlepény egészére kiterjedő teljes, illetve a részleges, melynek során a bolyhok csupán egy része érintett. A részleges mola terhesség esetén az embrió rendellenesen kezd fejlődni, majd pedig elhal, míg komplett molában embrionális szövet nem is jelenik meg – mondta el Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusa.

A mola terhesség okai és előfordulása

A folyamat a megtermékenyített petesejtig vezethető vissza, amelyből – eddig nem tisztázott okok miatt – rendellenes módon indul fejlődésnek a magzat és a méhlepény sejtjei. Ideális esetben az emberi sejtben 23 pár kromoszóma található, melynek egyik fele az anyától, míg másik az apától öröklődik. Ezzel szemben a komplett molában csak az apai kromoszóma található, amely például úgy jöhet létre, ha két spermium termékenyít meg egy petesejtet. Részleges mola esetén az anyai kromoszómák is megtalálhatóak, az apai kromoszómák azonban duplikálódnak, így egyharmaddal több, összesen 69 kromoszómával rendelkezik az embrió.

“Magyarországon nagyjából minden 1800 terhességre jut egy mola terhesség, vagyis évente átlagosan 160 új esetet diagnosztizálunk. Leggyakrabban a 18 év alattiak, illetve a 40 év felettiek terhessége során alakulhat ki. Ázsiában rendkívül gyakori, ám elsősorban földrajzi, és nem etnikai eltérések figyelhetőek meg. Az Egyesült Államokban élő ázsiai nők körében például nem gyakoribb, mint más etnikai csoportokban” – hangsúlyozta Dr. Hernádi Balázs. Egyes kutatók az állati zsírban, illetve karotinban szegény diétával is összefüggésbe hozzák ezt a rendellenességet, egyértelmű kutatási eredmény azonban még nem igazolta ezt a feltevést.