Segítség, a kisbabámnak agyi cisztája van!
A várandós anyukák minden ultrahang-vizsgálat előtt nagyon idegesek lehetnek, és a feszültségüket csak növeli, ha esetleg valamilyen rendellenességet fedeznek fel a vizsgálatok során - még akkor is, ha ezek nem mindig okoznak komolyabb problémát.
A várandós anyukák minden ultrahang-vizsgálat előtt nagyon idegesek lehetnek, és a feszültségüket csak növeli, ha esetleg valamilyen rendellenességet fedeznek fel a vizsgálatok során – még akkor is, ha ezek nem mindig okoznak komolyabb problémát.
Az agyi cisztákat (choroid plexus cisztákat) a második trimeszterben, általában a 18-20. héten végzett ultrahangos vizsgálat során fedezik fel. A choroid plexus az agynak azon középső része, mely az agyi-gerincvelői folyadékot állítja elő. Ez a folyadék óvja az agyat és a gerincvelőt.
A magzati fejlődés során ezen a területen egy kis buborék képződhet, mely az ultrahangos felvételen cisztaként jelenik meg. Ez a magzatok nagyjából 1-2 százalékánál jelenik meg, és az esetek nagy részében saját magától, következmények nélkül fel is szívódik (a terhesség 32. hetéig), de előfordulhat, hogy akár a felnőttkorig is megmaradnak ezek az apró, folyadékkal teli buborékok. Az esetek legnagyobb részében nem befolyásolják sem az egészséget, sem pedig a tanulási vagy szellemi képességeket.
Sajnos, nagyon ritkán az agyi ciszták triszómiás rendellenességre utalnak: ebben az esetben a 18-as vagy a 21-es kromoszómából nem kettő van, mint normális esetben, hanem három. Ezek a súlyos kromoszóma-rendellenességek akár az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességeket okozhatnak, a 18-as triszómiánál gyakori a halvaszületés, az élve született babák pedig nagyon ritkán érik meg az első életévüket. A 21-es triszómia Down-szindrómát okoz, mely testi és szellemi fejlődési problémákkal is együtt jár.
A cikk még nem ért véget. Olvass továb!