A láthatatlan szereplők – apák, kispapák szülés utáni helyzete

„Hová lesz a párom, mi vár a párkapcsolatunkra miután gyermekünk születik?” A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében Andrek Andrea és Léder László: A családalapítás alapjai – új-Anyák, új-Apák és újszülöttek címmel tartott előadása az apák szemszögéből válaszolt az ehhez hasonló kérdésekre. 

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
apakép
2014. április 13. Szaurella

„Hová lesz a párom, mi vár a párkapcsolatunkra miután gyermekünk születik?” A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében Andrek Andrea és Léder László: A családalapítás alapjai – új-Anyák, új-Apák és újszülöttek címmel tartott előadása az apák szemszögéből válaszolt az ehhez hasonló kérdésekre. 


 

A szerzőpáros APA-füzet címmel a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom gondozásában már kiadott egy hiánypótló kalauzt a gyermekszületésre való felkészülésre, hiszen, mint a könyvecske ötlete alapján életre hívott www.apafuzet.hu honlapukon írják: „Ha felteszi valaki azt a kérdést, hogy ki a fontosabb, az apa vagy az anya, visszanyúlok a magyar nyelv bölcsességéhez, amelyik mind az apát, mind az anyát „szülőnek” nevezi. Ezek szerint egy gyermeket ketten szülnek meg…”. Ezt a gondolatot bontotta ki a pszichológus szerzőpáros a SOTE Nagyvárad téri, színültig telt nagytermében zömében fiatal hallgatóság előtt.

A gyermekágy az anya és az apa számára is megterhelő lehet

Andrek Andrea pszichológus, az ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó Szakirányú Továbbképzés szervezője és oktatója. Elnökségi tagja a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságnak, amelynek célja a korai időszakkal foglalkozó egyes tudományterületek közötti párbeszéd megteremtése, valamint az aktuális tudományos eredmények bemutatása és publikálása a hazai szakma számára. Portálunk kérdésére elmondta: „Bár sok előrelépés történt a szülésre és a szülőségre való felkészítésben, a gyermekágyról és annak kihívásokkal teli testi és pszichikai megpróbáltatásairól, különleges örömeiről igen kevés szó esik különösen az édesapa szempontjából. A tradicionális magyar kultúrából is jól ismert az úgynevezett „negyvennapos tisztulás ideje” előírja a kisbaba érkezése utáni idők teendőit, az anya, az apa és a nagycsalád feladatait.”

Andrek Andrea a szülői együttműködést hangsúlyozza

Andrek Andrea érdekességként kiemelte, hogy némely természeti kultúrában még ma is az apa számára vadászati tilalmat, éles fegyverek használatának tilalmát  jelent ez a időszak, alkalmassá téve az új apát arra, hogy a mama és a baba közvetlen közelében lehessen. Az elsőtől a tizedik napig tartó korai gyermekágy gyakran addig ismeretlen, új feladatokat ró az újdonsült szülőkre. A babával való szoros egység itt kap erős szerepet, csakúgy, mint az eufória és ennek ellentéte, a kiüresedés érzése. Ez a hormonálisan is meghatározott örömteli, és egyben bizonytalanságokkal teli időszak az apa számára is új helyzetet jelent.

A negatív apakép romboló ereje

Léder László pszichológus, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója szintén úgy látja, ebben a különleges időszakban, valamint a kései gyermekágyban, amely nagyjából a baba kéthónapos koráig tart, a kispapák kevés segítséget kapnak ma mind az ellátórendszertől, mind a kisebb egységtől, a családtól. A gyakorló pszichológus és egészségkommunikációs szakember portálunknak hangsúlyozta, az apai jelenlét nem lehet másodlagos: „Hiszem, hogy a férfi-nő, az apa-anya kettőse tartja meg a családot, ám az apákról manapság torzult vagy negatív apakép alakul ki. Általaban igaz az állítás a mai nepszerű mesekönyvekre, ha megfigyeljük a mesekönyvek tematikáját, az apa teljesen hiányzik a mesékből, csakúgy, mint a legtöbb szülésfelkészítő füzet is csupán a leendő anyukáknak szól, éppúgy, mint a Baba-Mama klubok nagy része. Praxisomban nem ritka, hogy a szülész-nőgyógyász szakorvos is nehezen kezeli a helyzetet, ha papa és a mama együtt jelenik meg szülés-előkészítő foglalkozásokon.”

Léder László az APA-füzet megjelenése kapcsán az apaszerepről beszél

A szakember hozzátette: nem csak a várandósság alatt marad egyedül változó érzéseivel, különleges helyzetében az apuka, de az abortuszkérdésben is kiszolgáltatott. Az ő véleményét, ellenkezését nem feltétlenül veszi figyelembe a leendő anyuka. Pedig, magyarázza Léder László, az apák családtervezési szerepe jóval jelentősebb, mint gondolnánk, ugyanis a többedik gyermek tervezesenel tapasztalatai szerint az apák szerepe meghatározó.

Kérdések sokasága dolgozik bennünk

A gyermek születése, akár ha többedik is, minden esetben ún. normatív krízis egy pár/család életében. De vajon mit is jelent ez pontosan? Fel lehet erre készülni? Mikorra várható a kiinduló állapot nyugalmának és harmóniájának visszatérése? Hová lesz a párom, mi vár a párkapcsolatunkra miután gyermekünk születik? Minden gyermek születésével újrarendeződnek szerepeink, identitásunk – véli Andrek Andrea és Léder László. Ez a folyamat bőven a gyermek születése előtt elkezdődik.

A májusi Születés hete programsorozat kapcsán „9 hónap a világ megmentéséért” címmel rendeznek konferenciát 2014. május 9-én pénteken az ELTE PPK aulájában Budapesten. Az ENSZ által életre hívott Családok Nemzetközi Évének 20. évfordulója 2014. A „Global Prenatal Initiative” projekt indította el az egész világot átfogó programsorozatot, amely 2014. január 1-jén vette kezdetét Új-Zélandon. Magyarország a jelen konferenciával vesz részt a programfolyamban. A konferencia-részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A regisztráció határideje: 2014. április 20. Regisztrálni online lehet az alábbi linken: https://docs.google.com/forms/d/1UY6inSkPsRP3q4FU0F6yT1r0dJu3iV0SAaQ5XFQP3Nc/viewform

 

Egyre több tudományos vizsgálat igazolja, hogy a magzattal való kapcsolat intenzitása befolyásolja az anyák és apák érzelmeinek és gondozói minőségének alakulását. Az új apák egyre tudatosabban kívánnak részt venni gyermekeik életében már a kezdetektől. Aktív jelenlétük meghatározó nemcsak a párkapcsolat és a család fennmaradása, hanem a gyermek érzelmi, értelmi és mozgásfejlődése szempontjából is. Így a média és a társadaliom túltipizált és traumatikus férfiképét éppen ideje lenne egy megtartó, bizalmon épülő képre cserélni.