Amikor levegő helyett víz jut a tüdőbe
Pancsolni minden gyerek szeret, de a vízpartok, strandok sajnos a veszélyes terepek közé tartoznak. Hallottál már a másodlagos és a száraz fulladásról?
Pancsolni minden gyerek szeret, de a vízpartok, strandok sajnos a veszélyes terepek közé tartoznak. Hallottál már a másodlagos és a száraz fulladásról?
hirdetés
hirdetés
Mindkét jelenség akkor fordul elő, ha levegő helyett vizet lélegzünk be. Ez megtörténhet fürdőzés közben, de akár egyszerű félrenyelés miatt is.
Száraz fulladás esetén a légutak görcsösen összezáródnak, hogy megakadályozzák a víz tüdőbe jutását. Az eredmény: nehézlégzés.
A másodlagos fulladásnál a légutak nyitottak, a tüdőbe víz kerül, és kialakul a tüdőödéma.
Az eredmény ugyanaz: nehézlégzés.
Az eredmény ugyanaz: nehézlégzés.
A száraz fulladás szinte azonnal észrevehető, míg a másodlagos fulladásra jellemző tünetek jóval a baleset után jelentkeznek, és éppen ez az, ami olyan veszélyessé teszi. Egészen kevés folyadék belélegzése elég, hogy megakadályozza a tüdő léghólyagocskáiban az oxigén felvételét. Ezek felületét speciális anyag, úgynevezett szörfaktáns vonja be, amely lehetővé teszi a gázcserét. Ha a tüdőnek ebbe a részébe folyadék kerül, a szörfaktáns felhígul, nem tudja ellátni a feladatát. Kialakul a tüdővizenyő. Ebben az állapotban a légzőszervben felgyülemlett folyadék nem hagy helyet a levegőnek, ezért a vér oxigén szintje gyorsan zuhanni kezd. Befolyásolhatja a folyamatot, hogy hol történt a baleset. A szervezet szempontjából nem mindegy, hogy tiszta víz, sós víz, vagy a medencékben használatos kémiai anyagokkal kezelt víz kerül a tüdőbe. A vegyszerek gyulladást okoznak a légzőszervbe jutva, ilyenkor a tüdőödéma gyorsabban kialakul.
