Autista a gyerekem, de nem zseni!
Zsombi informatikus adatrögzítőnek tanul, anyja szerint lehet, hogy csak negyvenéves korára lesz önálló. Zsombiról kilencévesen állapították meg, hogy autista.
Zsombi informatikus adatrögzítőnek tanul, anyja szerint lehet, hogy csak negyvenéves korára lesz önálló. Zsombiról kilencévesen állapították meg, hogy autista.
Zsombi tudja, hogy a társadalom elvárása az, hogy a buszon átadja a helyét a rászorulóknak, mégsem teszi meg, mert boldog, hogy van ülőhelye. Az Anyacsavar és Kockafej című életrajzi könyv az Asperger-szindrómás, tehát az autizmus enyhe változatában érintett Zsombi és anyja történetét meséli el, megrendítő őszinteséggel.
A könyv írójával, Kartali Zsuzsannával keszthelyi otthonában az autizmusról élő tévképzetekről, a magyar oktatás hiányosságairól és a láthatatlan hétköznapi hősökről beszélgettünk.
- Autista a gyerek, de mit tud? Sokan így álltak hozzá Zsombihoz, ez bosszantott.
- A magyar oktatási rendszer bajai hatványozottan jönnek ki egy autista gyerek iskoláztatásánál.
- Az nem integráció, hogy belököm a speciális igényű gyereket a többi közé, hogy akkor boldoguljál.
- Olyan könyvet akartam írni, ami a magyar viszonyokat mutatja meg.
- Ha találkozol egy különc, fura figurával, és közelebb merészkedsz, hirtelen meglátod azokat a tulajdonságokat, részleteket, amik segítenek őt elfogadni.
