Az osztálytermi agresszió egyre gyakoribb jelenség
Időről időre a nyilvánosság középpontjába kerül az iskolai agresszió, rendszerint egy tragikus vagy botrányos eset kapcsán. A gyerekek egymás közti, rosszul kezelt vagy elharapódzott – akár fizikai, akár verbális – konfliktusai felnőttkorban is okozhatnak személyiségfejlődésbeli problémákat.
Időről időre a nyilvánosság középpontjába kerül az iskolai agresszió, rendszerint egy tragikus vagy botrányos eset kapcsán. A gyerekek egymás közti, rosszul kezelt vagy elharapódzott – akár fizikai, akár verbális – konfliktusai felnőttkorban is okozhatnak személyiségfejlődésbeli problémákat.
A szakértői segítség mellett a pedagógusok és a szülők támogatása és odafigyelése is kell ahhoz, hogy a fiatalok csak egészséges mértékben találkozzanak iskolai konfliktusokkal. A nemrégiben átadott tudásközpont ebben segíthet.
A konfliktusok léte nem egyenlő a zaklatással, hiszen önmagában ez fontos része a gyerekek személyiségfejlődésének, nem kell mindenáron feloldani mindet, mert ezek fejlődésre ösztönző tényezők is. „Az, hogy ki uralja a hatalmi pozíciókat, fontos egy csoporton belül, a gyerekeknél az ilyen konfliktus megoldásának egy speciális zónája, mikor erőszakkal próbálkoznak, ez a bullying (megfélemlítés) jelensége” – mondja Szitó Imre iskolapszichológus.
A kicsiknél általában több a fizikai agresszió, mint a felsősöknél, de ők még messze nem tudnak komoly testi sérülést okozni, a verekedések inkább csak erőpróbákként funkcionálnak, és körülbelül másodikos korig ez a fejlődés velejárója, afölött, főleg a serdülőknél, körülbelül ötödikes kortól kezdve már antiszociális agresszió felé haladhat. A csúfolódás – mint a verbális agresszió legelemibb formája – mindennapos, a fizikai agresszió ha heti egyszer-kétszer előfordul az érintett gyerekek közt, az már jelentős. Felső tagozatban ez már komoly testi sérüléssel is társulhat. „Minden iskolában megvannak az együttélés szabályai, melyeket részben lefed a házirend, illetve az osztály is készíthet saját »alkotmányt«, ami további kiegészítéseket tartalmazhat” – mondja Szitó Imre.
Szakmai segítség az iskoláknak
A munka, melynek eredménye a nemrégiben elkészül honlap, Aáry Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kezdeményezésére indult 2014 áprilisában. Az online tudásközpont célja, hogy összegyűjtse a jelenleg rendelkezésre álló információkat az iskolai konfliktusokról. „Szeretnénk csökkenteni a szétszórtságot, hogy az érdeklődők ne vesszenek el az információdömpingben” – mondja Fehérpataky Balázs projektvezető.
A dinamikusan fejlődő honlap, melyen a bibliográfia egyelőre száz rekordból áll, magyar szerzők cikkeit, kutatási eredményeit gyűjti össze. Ez a keresőfelület lehetővé teszi a témák szűkítését, de a bővítés is része a terveknek; minden, a programban részt vevő egyetem, szellemi műhely hozzátehet olyan munkákat, amelyeket relevánsnak tart a téma szempontjából.
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!